Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)

1911-01-19 / 3. szám

3. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 53 (5) koronáig terjedő, a törvényhatósági közmunka tartalékalap javára fordítandó pénzbírsággal sújtani. E birságlevonások olykép teljesitendők, hogy a bírságösszeg mindig a mulasz­tást követő hó 1-ótől járó fizetésből levonandók. Fegyelmi ügyek. 10. §. Az esetben, ha az utkaparó szolgálatában oly súlyosabb beszámítás alá eső szabályellenességet követne el, hogy a szolgálatból való elbocsátásra szüksé­gesnek mutatkoznék, az államépitészeti hivatal főnöke vagy helyettese az érdekel­tek meghallgatásával a tényállásról jegyzőkönyvet vesz föl, a melyet javaslatával együtt határozathoza'al végett az alispánhoz beterjeszt. Az alispán által hozott ha­tározat ellen az utkaparó részéről felfolyamodásnak helye nincs. Felmentő határozat esetében a netáni felfüggesztés idejére eső bérösszeg ki­adatása vagy végleges visszatartása iránt is kell intézkedni. 11. §. Ha az utkaparó bírói ítélettel hivatalvesztésre marasztal tátik el, az alispán a birói Ítéletnek jogerőre emelkedése után az utkaparót, hivatkozással a bírói íté­letre a szolgálatból elbocsátja. Lemondás. 12. §. A szolgálatról való önkéntes lemondás esetében az illető utkaparó, mindaddig, mig felmentve és eziránt Írásban értesítve nem lett, szolgálati kötelék­ben állónak tekintetik s minden cselekménye és mulasztása a fennálló szabályok szerint lesz elbírálandó. Nyugellátás. 18. §. Minden utkaparó, ki szolgálat közben szerzett testi fogyatkozás, beteg­ség, vagy öregség folytán munkaképtelenné válik, 10—20 szolgálati év után 120 korona, 20—30 szolgálati év után 180 korona, 30—40 szolgálati év után 240 korona évi nyui ellátási díjban részesül a vármegye közmunka tartalékalapjának terhére. 240 koronánál magasabb évi összeg ily nyugellátási díjként nem adható. 14. § 10 évi szolgálati időn alul az utkaparó nyugellátási dijra való jogosult­sága s a nyugellátási dij összege tekintetében a törvényhatósági bizottság esetről- esetre a körülmények méltányos mérlegelése mellett határoz. 15. §. Az utkaparó özvegye, ha az elhunyttal annak tényleges szolgálati ideje alatt, vagy azt megelőzőleg törvényesen egybekelt s vele halála napjáig törvényes házasságban együtt élt, a férje által kiérdemelt nyugellátási dij felében, ezen felül pedig 14 éven aluli gyermekei után 30—30 korona nevelési járulékban részesül. Az özvegyi kegydij s nevelési járulékok összege azonban a férj kiérdemelt nyugellátási dijának összegét meg nem haladhatja. Az utkaparók teendői, utrendőrségi közegek. 16. §. Az utkaparók a közutak és vámokról szóló 1890. évi I. te. 147. §-a értelmében utrendőrségi közegek s mint ilyenek kötelessége, ha kihágást tapasztal­nak, azt lehetőleg megakadályozni és arról a körülmények részletes előadásával az illetékes közigazgatási hatóságnak a lehető legrövidebb idő alatt jelentést tenni. Az utkaparók e részbeni működésénél a közrendőrségi közegek segédkezni tartoznak. Közigazgatási hatósági közegek. 17. §. Az utkaparók az 1890. évi I. te. 149. §-a értelmében a közigazgatási hatósági közegek. Ehhez képest az 1878. évi V. te. II. fejezet (a hatóságok, az országgyűlési tagok vágy hatósági közegek elleni erőszak), továbbá az 1879. évi XL. te. máso­dik rész II. fejezet (a hatóságok és közcsend elleni kihágások 43., 44., 45 és 46. §-ai) határozatai a fentnevezett hatósági közegekre is megfelelőleg érvényesíthetők. Lakás. 18. §. Az utkaparó részére kijelölt állomáson köteles lakni és onnan előző bejelentés és felsőbb engedély nélkül lakását más helyre át nem helyezheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom