Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)
1911-11-16 / 46. szám
680 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 46. sz. Földbirtok (telek, erdő, szőlő) értéke rendszerint a kataszteri tiszta jövödelem nek 25 V2 (huszonöt és fél) szeres összegében állapittatik meg és ezen érték hiteles földadó telekkönyvi (kataszteri) kivonattal igazolandó; netáni nagyobb érték igazolása végett azonban, a mindenkor felmutatandó kataszteri kivonat mellett, a fél kérelmére hivatalosan kirendelt és meghiteztetett szakértők alkalmazásával a főszolgabíró (illetőleg polgármester) vagy kir. járásbiró vagy kir. közjegyző által szabályszerűen megejtett becslésről felvett jegyzőkönyvben előadott beesérték is az árvaszék által figyelembe vehető és a kölcsönösszeg a jegyzőkönyvben kitüntetett beesérték Vb illetőleg V# részéig engedélyezhető. Kölcsön községi becsűre. Kétezer koronát meg nem haladó összegnél, a kataszteri kivonat szerint mutatkozó értéknél nagyobb érték igazolása, a községi elöljáróság (községi, körjegyző, községi bíró és egy elöljáró) által kiállított becsübizonyitvánnyal eszközölhető; azonban ily községi becsübizonyitvány alapján ugyanazon jelzálogra 2000 koronánál nagyobb összeget többrendbeli kérvényre sem lehet megszavazni, — miért is az árvatár javára már megterhelt jelzálognál mindig figyelembe kell venni, hogy az előző kölcsön községi becsübizonyitványra adatott-e? A község elöljárósága az általa kiállított becsű és értékbizonyítványok tartalmának valóságáért az 1886 XXII. t. ez. 86. § a értelmében a gyámpénztárnak vagyonikig felelős. Igazolása a házak értékének. A jelzálogul felajánlott ház értékének megállapítása az 1881. évi LX. t. ez. 148. §-a alapján történik, vagyis a házbéradó alá eső ház értéke a házbéradó százszorosában, a házosztályadó alá eső ház értéke pedig a házosztályadó kettőszázszorosában állapittatik meg, mely érték adókönyvvel esetleg a községi elöljáróságnak bizonyítványával igazolandó. — Adómentes uj háznál a becsértéket házadólajstrom kivonattal kell igazolni. Házaknál a becslés minden esetben megejtendő s a becslésről fölvett jegyzőkönyvben előadott becsérték a házaknál is szolgálhat a házbéradó illetve házosztályadó alapján kiszámított, érték emelésére. Ellenben ha a becslési jegyzőkönyv a házbéradó illetve házosztályadó alapján kiszámított értéknél kevesebbet tüntetne ki, a ■kölcsön alapjául mindenkor a kisebb érték veendő. 6. §. Ha a kölcsön házra vagy földbirtok mellett házra is engedélyeztetik, akkor a háznak a kölcsön egész tartama alatt a megszavazott illetve a még fenálló kölcsönnek vagy ebből az érték aránya szerint a házra eső résznek legalább fele összegéig az összesített árvatár részére kiállítandó biztosítási kötvény mellett tűzkár ellen biztosítva kell lennie. Tűzkár elleni biztosítás és pénztári nyilvántartása, megújítása. Á biztosítási kötvény megőrzése és megújítása valamint a dijváltók beterjesztése körül követendő eljárást a „Gyárnpénztári Utasítás“ 63-. § a szabályozza. Ha adósfél a megújított biztosításról nyert kötvényt közvetlenül a gyámpénztárba adná be, köteles azt a pénztár elbírálás végett jelentés kapcsán késedelem nélkül az árvaszék elé terjeszteni. A kölcsön maximuma, minimuma, visszafizetése, kamatja. 7. §. Az árvatárból nyerendő kölcsönökre nézve az az összeg, melyen túl egyeseknek kölcsön nem adható, 100000 (egyszázezer) koronában, a legkisebb összeg 200 (kettőszáz) koronában, a leghosszabb törlesztési határidő 64 (hatvannégy) félévben, a kamatláb 5 (öt) száztoliban állapittatik meg. (41060/1905. B. M. sz.) Óvadék. 8. §. A felmerülhető peri és végrehajtási, valamint a netáni perenkivüli eljárásból származható s bármi néven nevezendő költségek, még is a netán le nem fizetett bekeblezési és Ítéleti illeték fedezésére, valamint a tőke rangsorozatában ki
