Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)
1911-09-07 / 36. szám
36 sz. Somogy?irmegje Hivatalos Lapja. 571 Az a), b), f), i) és k) tételek alatt felsorolt munkálatok feltétlen kéményseprő által teljesitendők ; a többi munkálatok csak a tulajdonos kívánságára. Tanyai és pusztai (szőllőhegyi) kémények után, amennyiben azok a kéményseprő lakhelye és munkakerületéhez tartozó valamely község között útba esnek, úgyszintén amennyiben a kéményseprő lakhelyéhez, illetve munkakerülete valamelyik községéhez hat kilométernél távolabb nem feküsznek, a fenti dijak fizetendők. Amennyiben azonban nem esnek útba és hat kilométernél távolabb feküsznek, úgy a fenti dijak másfélszerese fizetendő. Tizenhat kilométernél nagyobb távolság esetén a fenti dijak kétszerese fizetendő. 12. §. Az orosz kémények a szükséghez képest az őszi nedves időszakban a fűtési évadot megelőzőleg kiégetendők, amihez a tüzelőanyagot és segítséget a tulajdonos tartozik szolgáltatni. Szárazságban és szeles időben kéményt égetni egyáltalán tilos. A 7. §-ban külön meg is nevezett házak cilinderkéményei évente okvetlen kiégetendők. Az égetés alá vonandó kémény fáklyadarabokkal gyújtandó meg. A kéményseprő (és tűzoltó) csakis a kiégetés teljes befejeztével, miután alapos meggyőződést szereztek arról, hogy az égetés következtében semmiféle tűzveszélyt okozható vakolat- vagy ajtóbehullás, repedés, stb. a kéményen elő nem fordult, — hagyhatják ott a kiégetés színhelyét. A kéményégetés előzőleg a községi tüzoltótestület parancsnokának vagy helyettesének a tűzvédelmi intézkedések megtétele végett bejelentendő. A kéményseprő köteles az égetés előtt a kéményt egész hosszában megvizsgálni és az égetés befejeztével a lakókat a további felügyeletre kioktatni. A kiégetés csak nappali időben eszközölhető, rósz karban levő kéményt vagy olyat, melynél a gerendázat beépített voltára a gyanú meg lehet kiégetni tilos. 13. §. A kéményseprő minden község részére 2—2 megfelelő lapszámmal ellátott A) minta szerinti nyilvántartási könyvecskét tartozik beszerezni, melyből egyik példány a községháznál, a másik a kéményseprőnél áll. Mikor a községbe seprés végett kiszáll, a birónál jelentkezik, a községi könyvecskét magához veszi, s a tényleg teljesített sepréseket házanként a megfelelő lapra és rovatba bejegyezteti, vagy bejegyzi s a háztulajdonos vagy bérlővel igazoltatja mindkét könyvecskében Amint a község összes házaiban végzett, a község könyvecskéjét a községi bírónak ismét visszaadja. 14. §. A kéményseprő köteles gondoskodni arról, hogy a községben s a hozzátartozó tanyákon, pusztákon, (szőlőhegyekben lakóknál) á kéményseprés a 7. §. szerint eszközöltessék; ezért a meghatáiozott időszakban minden házhoz elmegy, az előirt és szükséges tisztítást teljesiti; s amennyiben a házbeliek által indokolatlanul elleneztetnék, erről a rendőrhatóságnak jelentést tesz. 15. § A kéményseprő a tisztítás alkalmával meggyőződést szerez magának arról, hogy az illető épületekben és különösen a kémények közelében a tűzveszély elleni kellő rend meg legyen. Az e részben tapasztalt hiányokra, vagy a tüzrendőri szabályokkal ellenkező dolgokra a házbelieket figyelmeztetni, sőt szükség esetén a rendőrhatóságnál jelentést tenni tartozik. 16. §. Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszínen megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tűzoltóparancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosításokat megadni tartozik. 17. § Az 1884 évi XVII. te. 55. § ának megfelelően a kéményseprő az elkezdett iparüzletet tetszése szerint félbe nem hagyhatja, hanem ha azt abba szán dékozik hagyni, köteles ebbeli szándékát az iparhatóságnak bejelenteni és ennek meghagyására az ipart a hatóság által kitűzött, — legföljebb 3 hóra terjedhető —- időig még folytatni. 18. §. Azok, kik a jelen szabályrendelet hatálybalépte előtt Somogyvármegye területén kéményseprési ipart űznek, azt ezentúl is külön engedély nélkül folytathatják az ezen szabályrendelettel megállapított kerületek egyikében, iparuk gyakor-
