Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)
1911-05-25 / 21. szám
366 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 21. sz. 3. §. Ezen szabályrendeletben a következő hivatalos működésekért járó dijak mértéke állapittatik meg: 1. Magáncélra szolgáló községi bizonyítványokért. (Kivéve a függelék A) pontjában említett eseteket.) 1 korona. 2. Elől járósági becsű és értéklevelekért. (Kivéve a függelék A) pontjában említett eseteket) és pedig: értékbizonylatokért: 1 K. Szabályszerű becslési jegyzőkönyvekért: 100 K-ig ... ... ... ... ... ... 1 K. 1000 K-ig ... ... ............ ... ... 3 K. 500 K-ig ... .................... ... ... 2 K. 1000 K nál feljebb ... ... _ ... 4 K. 3 . Adóbizonyitvány okért 1 K, kivéve az 1883Í évi XLIV. te. 96. §-ában jelzett esetet, mely szerint a jegyzők (kir. és városi adóhivatalok) kötelesek egyes felek kivánatára saját könyveik útmutatása szerint a megjelölt birtokot terhelő egyenes adókat, illetékeket, valamint egyéb kincstári követeléseket is dij nélkül tudtuladni s ha kívántatik, azok felől ivenként 1 koronás bélyeggel ellátott bizonyítványt is díjtalanul kiadni. 4. Aláírások hitelesítéséért, általában. (Kivéve a függelék A) pontjában említett esetet.) 50 f. 5. Pénzintézeti váltók aláírásának hitelesítéséért ha a váltó értéke 50 K-nál nem nagyobb ingyen, azon felül 10 fillér. 6. Kataszteri birtokivek lemásolásáért a 69957/1897. sz. pénzügyminiszteri rendelet alapján 2 K. ivenkint. 6. A 129000/902. bm. sz. gyámügyi ügyviteli szabályzat (Bel. Közi. 1902. évf. 49. sz V-ik melléklet) 28. §-a értelmében eszközölt leltározásért a fenti 2. §. 3. pontja szerint. 8. A hagyatéki leltárak másolatáért 95465/1895. sz. belügyminiszteri rendelet (R. T. 1895. évf. II; kötet 1432.jj lap) alapján a 4. §. 13. pontja szerint. II. Czim. A magánmunkálatakért szedhető dijakról. 4 §. A magánfelek érdekében teljesített olyan magánmunkálatokért, amelyekkel a községi, illetőleg körjegyzők csak annyiban foglalkozhatnak, amennyiben ez őket hivatalos kötelességeik teljesítésében nem akadályozza (U. Sz. 84. §.)-a következő dijak szedhetők: A) Díjszabás. 1. Az 1898. II. az 1899. XLI. és XLII. továbbá az 1900 XXVIII. és XXIX. te. alapján bármely munkásszerződés elkészítéséért akkor, ha 10-rél kevesebb munkás Írja alá a szerződést 1 K. ha 10-nél több, de 25-nél kevesebb munkás irja alá 2 K OK KA A w » n n c'v-' n J» » n » “ » „ 50 „ „ munkás irja alá ... ... ... ... 6 „ Ha e szerződés megírásakor az, hogy hány munkás lesz szerződtetve, még nem tudható 3 K. 2. Egyéb szolgálati szerződésekért (cselédek, iparostanoncok 1884: XVII. te. 61. §.) és segédek gyári munkások szolgálati szerződéseiért 3 K. 3. Vállalkozási szerződésekért a kikötött összeget véve alapul, úgy mint a 4. pont alatt. 4. Adásvételi szerződésekért úgy ingó, mint ingatlanoknál (ideértve a csereszerződéseket is) a vételárat véve alapul, valamint bérleti és haszonbérleti szerződésekért az évi bérösszeget véve alapul, a következő dijak számíthatók: 200 K-ig ... ... ... ... 3 K. 1000—2000 K ig ... ... ... ... 6 K. 200—400 „ ... ... .................... 4 „ 2000—4000 „ „ ... ... ... ... 8 „ 4 00—1000 „ ... ... ... ... ... 5 „ 4000 K-nál feljebb ... ... 10 „
