Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)
1911-03-23 / 12. szám
XXX. évfolyam. Kaposvár, 1911. március 23 12. szám. SOMOGYVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. Megjelenik minden csütörtökön. II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Hív. másolat 74^8/1911. szhoz. 9681/1911. VII—d. B. M. számú körrendelet. A faszesszel kevert italok gyógyszerek és illatszerek készítésének és forgalombahozatalának eltiltása tárgyában. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak. Utóbbi időben számos esetben súlyos egészségi zavarokat mutató tünetekkel járó, sőt gyakran halálosan végződő mérgezést tapasztaltak szeszes italok élvezete következtében. A vizsgálatok azt tanúsították, hogy a mérgező hatású italok faszesszel (methylalkohollal) voltak keverve. Minthogy a faszesz újabb tapasztalatok szerint izgató, kábító, sőt halálosan mérgező hatású a pénzügyi, kereskedelemügyi és földművelésügyi miniszter urakkal egyetértőén faszesznek (methylalkoholnak) italok készítésére való használatát vagy annak bárminemű italhoz, gyógyszerhez, illatszerhez való keverését és ily italok, gyógyszerek, illatszerek forgalombahozatalát vagy szétosztását eltiltom. Aki e rendelet ellen vét és cselekménye vétséget vagy bűntettet nem képez az 1879 : XL. te. 1. §-a értelmében kihágást követ el és 15 napig terjedő elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Budapest, 1911. március 7. A miniszter helyett: Jakabffy államtitkár. 7458/1911. szám. Jelen belügyminiszteri körrendelet a vármegyei hivatalos lap utján valamennyi főszolgabíró, polgármester, valamennyi járási, városi, községi- és körorvos nemkülönben az összes községi- és körjegyző urakkal az összes községek elöljáróságaival és végül az összes a vármegye területén lakó gyógyszertártulajdonos bérlő és gondnok és droguista urakkal tudomás és szigorú miheztartás végett közöltetik. Kaposvár, 1911. március 18. Kacskovics, alispán. Hív. másolat 7769/1911. szhoz. 77804/VI. C. 1910. szám. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak. Tudomásomra jutott, hogy egyes cégek az úgynevezett bizományi beraktá- rozási üzlet körében többnyire a szegényebb néposztályhoz tartozó, nem kereskedő egyénektől, használt bútorokat s más efféle ingóságokat vesznek át őrizetbe, minek fejében részükre előleg címén kölcsönösszegekét adnak többnyire rövid lejáratnak és annak a jognak kikötésével, hogy az átvett-' ingóságokat lejárat után nem fizetés esetében a kereskedelmi törvény, szabályai szerint zálogképen eladhassák. Ezeknek az ügyleteknek körülményeiből különösen a letett ingóságok minőségéből s a letevők személyes viszonyaiból többnyire kétségtelenül megállapítható, hogy a felek valódi akarata nem valamely legitim kereskedelmi ügylet megkötésére hanem ilyen színlelt ügylet alakjában, valóban csak kézi zálogkölcsön ügylet kötésére irányult, amely az 1881 : XIV. te. 6. §-ának második bekezdése értelmében