Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1911. (30. évfolyam 1-52. szám)
1911-02-09 / 6. szám
92 Somogy v&rmugye Hivatalos Lapja. (V az. 3. olyan eladásoknál, melyeknek hirdetménye a helyi lapokon vagy fővárosi napilapokon kiviil valamely szaklapban is közzéteendő, mindenkor a szaklapban, még pedig több szaklapban való közzététel esetén a legkésőbb megjelenő szaklapban való közzététel után következő naptól számítandó Önként értetik, hogy az itt elrendelt eljárási szabályok megtartása felett az erdészeti bizottságnak gondosan őrködni is kell. Ennélfogva az 1898 : XIX. t.-c. 39. § a alapján beterjesztett árverési hirdetményeket mindjárt a beterjesztés alkalmával vizsgáltassa meg abban a tekintetben, hogy a törvényben, vagy az engedélyező rendeletben megszabott határidőnek betartása iránt történt-e kellőképen gondoskodás s ha nem, az eziránt szükséges intézkedéseket tegye meg haladéktalanul Olyan esetekben pedig, midőn az árverési iratok az erdészeti bizottságnak az 1898 : XIX. t.-c. 39 §-a alapján tett intézkedése, vagy a tűhasználatot engedélyező rendelet, illetve bizottsági határozat kikötése folytán az erdészeti bizottsághoz be- terjeszletnek, minden egyes esetben vizsgálja meg gondosan azt is, hogy a törvényben, vagy az engedélyező rendeletben, illetve határozatban megszabott hirdetési határidő a fentebbiek szerint pontosan betartatott-e s ha nem az esetben az árverés eredményét semmisítse meg s a birtokost uj árverés tartására utasítsa. Budapest, 1911. január 16. A minister megbízásából: Horváth, ministeri tanácsos. 541/erd. alb. szám Valamennyi községi elöljárósággal tudomás és közhirré- tétel, a kaposvári m. kir. áll. erdöhivatallal pedig tájékozásul közöljük. Kaposvár, 1911. évi február hó 2 án. Kacskovics alispán, elnök. 23440/1910. szám. Somogy vármegye alispánjától. Több község határozata háztartási tartalék-alap létesítése tárgyában. Valamennyi főszolgabíró urnák s valamennyi községi elöljáróságnak. Alig van község, melynek háztartása fizetési zavarokkal ne küzdene bizonyos időszakban, januártól augusztusig, vagyis aratás utánig. Ennek pedig az az oka, hogy a községi pótadót, a községek legfőbb jövedelmét ez idő alatt nem lehet beszedni. A legnagyobbrészt földmiveléssel foglalkozó lakosság csekély adófizetési képességét az állami adó fizetése majdnem teljesen kimeríti. A községeknek azonban teljesíteni kell fizetési kötelezettségeiket. Ennek a következménye az, hogy a községek költségvetéseiket tulmagasan állapítják meg, vagyis pénztári maradványra dolgoznak, hogy a jelzett időben is fedezhessék kiadásaikat. Ámde a községek gazdálkodásának szoros ellenőrzése ennek is gátat vet s igy nem maradna egyéb hátra, mint drága váltókölcsönökkel segíteni a pénzhiányon Mindkét módnak sok hátránya van. Ha pedig az adóhátralékok a jelzett időben kímélet nélkül behajtatnának, ez az adózó polgárokat felette súlyosan érintené. Ezeken az állapotokon van hivatva segiteni a „Háztartási tartalék-alap“. A pénztári maradványból évről-évre tartalék-alap volna létesítendő, mely a község egyetemes és feloszthatlan tulajdonát képezvén, mint közpénz a képviselő- testület által évről-évre kijelölendő pénzintézetekben (hitelszövetkezetben, takarék- pénztárban) gyümölcsözőleg lenne kezelendő. A tartalék alapból minden évben számadás lenne készítendő s az a többi számadásokkal, a törvényhatósághoz felterjesztendő. A tartalék-alapról az év első három negyedében a községi pénztári készlet hiányok fedezésére a szükségletnek megfelelő összeg a jegyző és biró együttes utalványa alapján a pénzkezelő (biró, pénztárnok) által felveendő s ez összeg a felvétel napján, a tartalék-alap naplóban kiadásba, a háztartási alap naplóban bevételbe veendő. A tartalék-alapból felvett összeg azonnal visszafizetendő, amint ezt a pénztár állapota megengedi, azonban az évközben felvett összegek december hó 20-ig feltétlenül visszafizetendők.
