Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)
1910-08-11 / 32. szám
514 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 82. sz. 100 korona bentfoglaltatik s amelyet már egyszer 1909. évre előirányoztunk és fel is használtunk, világos, hogy 1910. évben ez a 100 korona mint fedezet hiányozni fog; és költségvetésünk irreális lesz. Ezt a hiányt esetleg pótolhatja az, ha véletlenül 1909. évben is lesz pénzmaradvány. De akkor meg hiányozni fog ez az 1909. évi maradvány 1911. évben. Vegyük most a második esetet t. i. 1908-ban a költségvetéssel szemben mit sem takarítottunk meg s a számadási év tiszta eredménye ez: bevétel = a kiadással t. i. az 1907. évi 100 korona figyelmen kívül hagyásával. Ekkor a pénztári napló 100 korona maradványnyal fog zárulni, amely azonos az 1907. évi 100 koronával, mert 1908. évben ezen 100 koronán kívül a bevétel egyenlő lévén a kiadással, az 1907. évi 100 koronának szükségképen meg kell maradnia, mivel az 1908. évre nem volt fedezetként előirányozva. Most tehát az 1907. évi 100 korona ugyanaz az 1908. évi naplószerinti pénzmaradványnyal. Ha tehát 1909. évre előirányozzuk az 1907. évi 100 korona maradványt, 1910. évre pedig az 1908. évi 100 koronát, akkor ugyanazon összeget kétszer irányoztuk elő, holott csak egyszer állt rendelkezésünkre. A harmadik esetben pedig, ha t. i. az 1907. évi 100 korona egyelőre figyelmen kívül hagyásával több a kiadásunk, mint a bevételünk, akkor a több kiadásra mindenesetre a költségvetésen kívüli rendelkezésünkre álló 1907. évi 100 korona pénzmaradványt fogjuk felhasználni vagy legalább egy részét. Mert pótköltségvetést akkor, amikor még van pénzkészlet, bizonyára nem készítünk csak azért, hogy az 1907. évi 100 korona 1909. évre megmaradjon. íme a 124. §. rendelkezésének gyakorlati hasznai Ebben az esetben az 1907. évi 100 koronát elő kell irányoznunk 1909. évre. De ez az összeg 1909. évben hiányozni fog, miután már 1908-ban fel kellett használnunk. Tehát a 124. §. téves értelmezése folytán a község mindig és elkerülhetetlenül pénzzavarba jut, a min azután csak drága váltó-kölcsönnel kénytelenek segíteni. A 124. §. helyes értelmezése tehát nem az, hogy a napló szerinti pénzmaradvány irányzandó elő, hanem az, hogy valamely számadási évnek a tiszta megtakarított, tehát a fedezetből fennmaradt rész irányoztassék elő fedezetként. Ennélfogva tehát a pénzmaradvány előirányzásánál a napló szerinti maradványból levonandó a megelőző év maradványa, mivel ez a következő év maradványában benfoglaltatik. Tehát a fenti első esetben 1910. évre előirányzandó az 1908. évi tiszta pénz- maradvány, tehát: 300—100 — 200 kor. A második esetben: 100—100 ~ 0 kor. A harmadik esetben pedig már 1909. évre sem lehet az 1907. évi pénzmaradványt előirányozni, mivel az már 1908. évben felhasználtatott, annál kevésbbé lehet 1910. évre valamit előirányozni. A 124. §. téves értelmezéséből származó hátrányokat mindig tapasztaltam a gyakorlatban. A 124 §-nak megvan a gyakorlati haszna és a helyes értelmezése. És azt sem lehet állítani, hogy nem ez a helyes értelmezés, mert nem hihető, hogy a 124. §-nak az lett legyen a célja, hogy az egyébként is nehézkez községi pénzkezelést olyan zavarokba kényszerítse, a milyenbe kerülnek a szószerinti értelmezés mellett. — Azonban a gyakorlat a szükségképpen előálló zavaroknak elejét vette; az irrealitást irrealitással ellensúlyozta, t. i. a fedezetnek a valószinünél is kisebb és a szükségletnek a valószinünél mindig nagyobb összegben előirányzása által. Est ezt nem is lehetett rósz néven venni. De viszont ezzel azután az a helyzet állott elő, hogy irreális költségvetéseket szerkesztettek. Segített ezen a fent említett 1907. évi 15742. sz. rendeletem, melylyel a mindenkori pénztári maradványból a valódi és rendes kiadások 10%-át forgalmi tőke gyanánt leütni rendeltem. De nem teljesen 1 Csak ott, ahol ez a 10% fedezte a megelőző év pénzmaradványát. A hol a 10% ezen alul maradt, ott ismét előállott az irrealitás és igen gyakran a fizetésképtelenség s a kölcsönfelvétel szüksége. Mindezekből kifolyólag egyöntetű eljárás és a községek érdekében elrendelem, hogy a költségvetés kiegészítését megelőző év pénztári maradványa akként irányoz-
