Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)
1910-08-11 / 32. szám
512 32 az. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. radványával együtt. Az 56. §-ból kétségtelen, hogy a költségvetést azon évet — a melyre a költségvetés készül — megelőző évben kell készíteni; minélfogva a költségvetésbe a megelőző második év pénzmaradványa veendő fel A költségvetésbe úgy a bevételeket mint a kiadásokat — kivéve az állandó tételeket, — csak hozzávetőleg, valószinü összegben veszik fel; az a körülmény tehát, hogy a költségvetés készítési — a költségvetési évet megelőző —■ évének pénztári maradványa ismeretlen, a költségvetés természetével nem ellenkezik; sőt mivel épen a megelőző év pénzmaradványa szolgál közvetlenül a költségvetési évben fedezetül, a 124. §-nak rendkívüli intézkedése, hogy a megelőző második óv maradványa irányzandó elő, bizonyára célzatos és tudatos volt — nem pedig, mint sokan vitatják, tévedés. Evvel az intézkedéssel a törvénynek bizonyára üdvös céljai voltak. Evvel az intézkedésével a törvény lehetővé teszi azt, hogy valamely számadási év pénztári maradványa a következő évben — az ezen évre előirányzott fedezeten kivül — pénztári készletként — mintegy tartalék-összeg — kezeltessék és csak azután, a második évben rendeli azt fedezetként előirányozni t. i. felhasználni, miután azon év összes szükségletei lebonyolittattak s ezzel a pénztári készlet — tartalék jellege — mintegy megszűnik. A 128. §. szerint, ha előre nem látott körülmények következtében rendkívüli kiadás szüksége merülne fel, annak fedezése pótköltségvetés utján eszközlendő. A gyakorlat azonban bebizonyította már, hogy ez az eljárás milyen nehézkes; vagy oly időben is merülhetnek fel rendkívüli kiadások, mikor már pótköltségvetés szerkesztésére, jóváhagyására, a kivetésre, beszedésre elegendő idő nincs és előáll a fizetésképtelenség. Tekintetbe véve azon általános tapasztalati tényt, hogy az adófizetők túlnyomó része az év első felében adót fizetni nem tud, mivel adófizetési képességét a jobban szorgalmazott állami adó fizetése kimeríti — pedig azért a községnek az év első felében is kell szükséglétéit fedezni — az említett előny egyenesen szembeszökő. A költségvetésbe nemcsak a napló szerint jelentkező pénzmaradvány veendő fel, hanem a cselekvő és szenvedő hátralék és túlfizetés is. A főkönyv szerinti cselekvő és szenvedő vagyon felveendő, még pedig a pónz- maradványnyal kombinálva — bár a törvény — expressis verbis — pénzmaradványt emlit. A törvény ugyanis csak a főbb irányelveket jelölte meg, részletekbe nem bocsátkozott. Az irányelveket — a törvény szellemében — a gyakorlati életben előforduló különféleségekre alkalmazni, a törvény végrehajtásának a feladata. A számadási év végével ezen év eredménye: a pénzmaradvány, hozzáadva a főkönyv szerint jelentkező cselekvő és levonva a szenvedő vagyont. Á különbség a pénztári maradvány meg a követelés között csak az, hogy az már készpénzként, mig ez, még leróva nem lévén, csak követelésként jelentkezik. Mérleg szempontjából azonban cselekvő vagyon úgy a készpénz maradvány, mint a még reálizálatlan követelés is. Ezeknél fogva tehát nem tisztán a pénzmaradvány irányzandó elő, hanem a cselekvő hátralék és cselekvő túlfizetés is, mert reális költségvetés csak igy nyerhető. Az a körülmény, hogy a cselekvő vagyon bizonyos okokból — pld. mert nem lett behajtva — realizálva nincs s igy ezen ok miatt a pénztári maradvány annyival kevesebb, nem lehet ok arra, hogy a fedezetből kihagyassék, különösen mivel akkorra, mikor fedezetként kell szolgálnia, rendszerint realizálódik t. i. készpénzként jelentkezik. A cselekvő vagyon kétféle alakban jelentkezik, vagy mint cselekvő hátralék, vagy mint cselekvő túlfizetés. A cselekvő túlfizetés egészen, a hátralékból csak annyi — a mennyi abból valószínűleg be fog folyni — adandó hozzá a pénzmaradványhoz. Ezekkel ellenkezőleg a szenvedő vagyon t. i. a szenvedő hátralék és túlfizetés, viszont levonandó a pénzmaradványból, mivel ez a pénzmaradvány terhére esik.
