Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)

1910-05-26 / 21. szám

21. az.

Somogy vármegye Hivatalos Lapja.

335

b) az év végén, ha a a beteg továbbra is ápolás alatt maradt. '

Az előírásnak ily módon való keresztülvitelét az igazgató gyakran ellenőrzi és különösen arra ügyel, hogy az a fogyaték bekövetkezése után azonnal eszközöltetett-e? Ha a beteg az év végén továbbra is ápolás alatt maradt és az év végéig felmerült gyógyköltség ki nem egyenlittetett volna, a hátralékban maradt ápolási költség a következő évi ápolási törzskönyvben, mint kezdőleges hátralék (múlt évi előírási hasáb) előírandó. Az évközben fogyatékba jött betegek után felmerült és az óv végéig ki nem egyenlített ápolási költségek a következő évre az u. n. hátraléki kimutatásba vezetendők át és az ezekre a következő év folyamán teljesített fizetések ezen hátralék kimutatásban könyvelendők el. A lerovási tételek az ápolási dijak befizetésének idősorrendjében számfejtetnek és könyveltetnek. A közkórház házipénztárába közvetlenül befolyt ápolási költségeknek a kórháznál vezetett ápolási törzskönyvben való elkönyvelése végett az illető tételekre vonatkozó kimutatás esetről esetre a kórházi gondnoksággal közlendő. Ezen könyvelés a befizetés után legkésőbb 2 nap alatt eszközlendő, amit az igazgató ellenőrizni köteles. Aá ápolási törzskönyv minden év végével lezárandó és a hátralékok a következő évre felfektetett ápolási törzskönyvbe mint hátralékok viendők át.

A kir. számvevőség által vezetett főkönyvek „Ápolási dijak“ cimü gyűjtő számlájára az előírás az ápolási törzskönyv sommás kimutatásából vezettetik át. Az ápolási törzskönyvben kimutatott hátralékoknak a kir. számvevőség által vezetett főkönyv gyűjtő számláján mutatkozó hátralékokkal egyeznie kell.

A közkórházi orvosok és tisztviselők illetményei közvetlenül a kaposvári m. kir. adóhivatal által fizettetnek ki s igy azok részletes számfejtése, naplózása és könyvelése a p. ü. igazgatóság mellé rendelt számvevőség által történik.

Letétként kezelendő készpénz, érték stb. meghatározása.

41. §. Mindazon készpénz, okmányok, értékpapírok és értéktárgyak, melyek a kórházban kezelt ágak egyikét sem illetik meg, vagy a melyek kellő utasítás vagy elszámolási adat hiányában azonnal végleg el nem számolhatók, letétként kezelendők.

A letétek kezelése.

42. §. A letétek mikénti kezelésére vonatkozólag általánosságban a pénzkezelésről szóló fejezetben foglalt határozmányok az irányadók azon kiegészítéssel, hogy az értékpapírok minden tétele külön csomagban vagy borítékban, egyéb értéktárgyak pedig függvénnyel ellátva külön csomagokban helyezendők el a pénztári szekrényben.

Letéti napló.

43. §. A letéti naplóban a bevételek a baloldalon, a kiadások a jobboldalon vezettetnek be. Úgy a bevételek, mint a kiadások, külön naplócikket kapnak. A letéti napló vezetése és lezárása a naplózásról szóló fejezetben előadottak szerint történik. A szöveghasábba a következő adatok jegyzendők be:

a) az átadó, vagy átküldő személynek neve és a letéteményezés oka,

b) a letéti tárgy pontos leírása. Nevezetesen:

1. Okmányoknál azok neme, kiállításuk napja, a kiállítónak neve s amennyiben tudva van, lakhelye és az összeg, melyről az okmány szól.

2. Állami és hitelpapíroknál azok minősége, neme, sor- és nyerőszáma, a mértéken kívül a szelvények száma és a kamatláb.

3. Készpénznél ennek értéke.

4. Egyéb értéktárgyaknál azok minősége és megkülönböztethető lényeges jeleik.

c) A nap, melyen érkezett.

d) Iktatókönyvi szám, mely alatt a beadvány beérkezett.

Letéti főkönyv vezetése.

44. §. A letéti főkönyv egyik oldala az átvett letét kimerítő leírására, az átél-