Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)

1910-04-14 / 15. szám

15. sz. 229 Hóm ogy várm egye Hivatalos Lapja. szerkesztése. Ezen testek síkmetszetei, hálózatai, párhuzamos megvilágítása, valamint kölcsönös áthatolásaiknak könnyebb esetei. A kúpszeletek térbeli magyarázata, szer­kesztése és vetítése. Legfontosabb tulajdonságaiknak elemi származtatása és ezeknek alkalmazása érintők szerkesztésére. Érintősíkok a henger és kupfelületeknél; vetí­tett, árnyékok a hasáb belső oldalán és a gúlák palástján. Franci a nyel v Mint a II. évfolyamban és ezenkívül a mondattan alapvonalai. C) Katonai akadémiák. Bevezetés. A katonai akadémiákban a magyar, horvát1), cseh és lengyel nyelv is tanittatik. Lásd a végmegjegyzést. I. Évfolyam.2) Német nyelv. írásbeli dolgozat valamely az általános ismeretkörből vett thémáról; munkaidő 3—4 óra Nem német anyanyelvű pályázók ezen dolgozatot anyanyelvükön is szerkeszthetik, kötelesek azonban azt felügyelet, alatt német nyelvre lefordítani. Földrajz. Európa természettani és politikai földrajzának, főképen Ausztria és Magyarország és a szomszédos államoknak ismerete. Á többi világrészek általános ismerete, különös tekintettel az európai gyarmatokra. Helyes fogalmak a csillagászati és természettani földrajzról. Történelem. Ausztria és Magyarország történetének egész történelmi fejlő­désében való ismerete. Az általános világtörténelemből a többi legfontosabb történelmi események ismerete 1648-tól kezdve. Számtan.8) A számtan és betüszámtan: egy és két ismeretlennel biró másod­fokú egyenletek megoldása, a katonai műszaki akadémiába pályázóktól ezenkívül még a számtani és mértani sorok; a kapcsolástan, végül a binomtétel. Mértan: sikmértan, testmérten és sikháromszögmértan. Természettan. A testek általános és különös tulajdonságai, a szilárd, folyé­kony és légnemű testek erőműtana; a hullámmozgás, hangtan, fénytan, hőtan mág- nesség és elektromosság elemi mennyiségtani okadatolással. Therézia katonai akadémia. Műszaki katonai akadémia Vegytan. Ábrázoló mértan. Vegytani alaptörvények; a tömeesek és pará- nyok tanának, valamint az elemek vegyértékének ismerete. A leggyakoribb vegyületek összetétele és lényege. Vegytani jelzés. A legfontosabb fémek és nem fémek tulajdonságai, előfordulása és jelen­tősége. A legfontosabb szervtelen vegyületek összeté­telei, tulajdonsága, előford iása és fontossága. A légkör levegőjének összetétele és a szerves vegyü­letek: kőolaj, zsiradékok és az azokkal rokon anyagok, különös tekintettel a szénhidrátokra és a szeszekre ; benzol csoport. A pontok, egyenes vonalak és síkok ábrázolása; két sik metszési vonalának, valamint egyenes vona­laknak síkokkal való átmetszési pontjainak megha­*) Csak az 1911/12-ik tanévtől kezdve, a folyó 1910/11-ik tanévben pedig csak akkor, ha ele­gendő számú akadémikus jelentkezik. 2) A katonai akadémiák valamelyik magasabb évfolyamába közvetlen belépésnek helye nincsen. 3) Az arithmetikai és algebrai műveletek, különösen pedig az egyenletek megoldásában és a logarithmusok használatában való jártasságra, úgyszintén a geometria és a sikháromszögtan fonto­sabb képleteinek ismeretére különös súly helyeztetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom