Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1910. (29. évfolyam 1-52. szám)
1910-03-31 / 13. szám
190 Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 13 sz. delmet meghiúsítja és e betegségek terjedését elősegíti az, hogy a betegségekben elpusztult állatok hulláit, különösen a kisebb gazdák nem takarítják el az előirt módon, hanem elföldeletlenül hagyják vagy a folyókba, patakokba dobálják, vagy pedig a cigányoknak adják, miáltal a sertéshullák a fertőzés állandó forrásául szolgálnak s azokkal távol vidékekre széthurcol tátik a betegség. Ezeket a fölötte káros és az állategészségügyi törvénybe ütköző eljárásokat fokozza az a körülmény, hogy az ily helytelen eljárást tánusitókkal szemben a törvény szigora csak kivételesen gyakoroltatik, legtöbbször azonban csak oly enyhén toroltatnak meg az ily káros állategészségügyi kihágások, hogy mi sem riasztja el azokat az egyesre nézve vagy hasznot hozó, vagy sokszor csak nemtörődömségből, vagy kényelmi szempontból, ritkán azonban tudatlanságból is elkövetett kihágás megismétlésétől. Nagy belolyással van még a sertésvész és a serésorbánc terjedésének előmozdítására az is, hogy a sertéstartó és a sertéstenyésztő közönség részint bizalmatlanságból, részint előítéletből nem veszi még eléggé igénybe a védőoltásokat, jóllehet kétségtelenül beigazolt tény, hogy a sertésorbánc elleni védőoltásokkal a betegség ellen sikerrel lehet védekezni és a sertésvész (sertéspestis) ellen újabban alkalmazott vérsavó oltás által is a fertőzött sertésállomány tetemes százalékát meg lehet menteni. Nagy baj az is, hogy a fertőzött helyeken a betegség megszűntével az előirt szabályszerű fertőtlenítést vagy egyáltalában nem vagy csak igen hiányosan hajtják végre, igy aztán a kellő fertőtlenítés nélkül meg nem semmisített ragályanyag évről évre fertőzi a fiatalabb nemzedéket, vagy az újonnan beszerzett állatokat, miáltal egyes helyeken állandósittatnak e ragadós betegségek Ezek a körülmények az okai tehát főleg annak, hogy a nevezett betegségek elleni védekezés a ‘gyakorlatban még kielégítő eredményt nem mutathat. Az ország sertéstenyésztéséhez fűződő rendkívüli fontos gazdasági érdekek megvédése érdekében felkérem tehát a törvényhal óságot, tegyen meg minden lehető intézkedést arra nézve, hogy a sertéstenyésztő és a sertéstartó közönség a betegség bejelentési kötelezettségre s annak elmulasztásából folyó rendkívül káros következményekre, a sertéshullák megfelelő eltakarításának és a fertőtlenítésnek nagy fontosságára, s annak elmulasztásából származó veszélyekre a legkiterjedtebb módon kitanittassék; a hatóságokat pedig szíveskedjék erélyesen utasítani arra, hogy a sertés herélők és miskárolók működését az 1908 évi 85451 sz. körrendelet és utasítás értelmében szigorúan ellenőriztessék; a sertésekkel való házalásnak a rendelkezésre álló eszközökkel elejét vegyék és a sertéskupecek szállásainak az 1900 évi 34194. sz itteni rendelet értelmében való pontos hatósági ellenőrzés alá vételéről gondoskodjanak s a fertőtlenítéseket pedig kérlethetetlen szigorral foganatosit- tassák Úgyszintén szíveskedjék az I. és a II. fokú hatóságokat személyes felelősség terhe alatt figyelmeztetni arra is, hogy az állategészségügyi kihágások elbírálásánál. figyelemmel azoknak nagy kihatással biró káros következményeire, jövőre nagyobb szigorral járjanak el. Részemről is mindazt, ami a sertéstenyésztés előmozdítására alkalmas és a sertésbetegségek elleni sikeres védekezés érdekében szükségesnek és célravezetőnek mutatkozik, késedelem nélkül meg fogom tenni. Már is intézkedtem, hogy a m. kir. állatorvosi főiskola bakteriológiai intézete által termelt sertésorbánc elleni oltóanyagok, mihelyt azok utolsó próbája is megtörtént, azonnal forgalomba In zassa- nak, továbbá, hogy a sertésvész (sertéspestis) elleni vérsavó, mely eddig még csak korlátolt mennyiségben volt termelhető, jövőre egyre fokozódó arányokban állíttassák elő és álljon a közönség rendelkezésére. Amint arról a törvényhatóság már 4924/1910. sz. leiratomból értesült, intézkedtem az iránt is, hogy a községeknek a szükséges tenyészkanok, az eddigi gyakorlattól eltérően ebben az évben kivételesen, a beszerzési ár egyharmadának elengedésével, a szokásos kamatmentes, részlettörlesztés ellenében osztassanak ki, továbbá, hogy olyan kisközségekben, amelyekben a kocák csekély számánál fogva a
