Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
1909-06-10 / 23. szám
353 23. az. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. más termelőktől vett szőlőterméssel együtt szüreteli le, vagyis a mustot összeszüri, akkor a megvett szőlőtermés súlya helyett az illető szőlőterület kiterjedését jegyezheti be a nyilvántartásba, vagy az ahhoz csatolt kimutatásba. 9. A jelen rendelet 7-ik és 8-ik pontjai értelmében a nyilvántartáshoz melléklendő kimutatásnak világosan fel kell tüntetnie, hogy az melyik községből és melyik évben és hónapban vásárolt borra, mustra, szőlőtermésre vagy szőlőcefrére vonatkozik és hivatkozásnak kell lenni rajta a nyilvántartás illető tételére. Pl.: „Kimutatás az 1909. év október havában Kiskőrös községből vásárolt mustról, (borról, szőlőtermésről, szőlőcefréről). Melléklet N. N. budapesti borkereskedőnek budafoki pincéjéről vezetett bornyilvántartás 112-ik bevételi tételéhez.“ Ez a kimutatás az illető bornyilvántartás kiegészítő részét képezi s a nyilvántartással együtt a jelén rendelet 13. pontjában megállapított határidőig megőrzendő. 10. A nyilvántartásba bevezetendő tételekre vonatkozó adatok, a szüreti nagyobb forgalomra való tekintettel, az évnek szeptember 15-étől november 15-éig terjedő szakában legkésőbb nyolc (8) nap alatt, az év többi részében pedig legkésőbb három (3) nap alatt jegyzendő be a nyilvántartásba s ugyanezen határidő alatt melléklen- lendők a jelen rendelet 7-ik és 8-ik pontjaiban említett kimutatások is a nyilvántartáshoz. 11. A nyilvántartás kiadási Il ik rovatának kitöltése, vagyis a kiadott bor vagy must bevételi tételszámára való hivatkozás csak a következő boroknál, illetőleg ezek mustjánál szükséges, u. m. : a) azoknál, a melyek a tokaji borvidék boraira az 1908 : XLVII. t.-cikk 17-ik §-ában megállapított elnevezések alatt hozatnak forgalomba, b) általában az asszuboroknál, c) azoknál, amelyek valamely borvidék, község, bortermő-hely, a termelő neve, vagy a szőlőfajta megnevezése mellett hozatnak forgalomba. A tömegborokra vagy közönséges borokra nézve a nyilvántartás kiadási 11 ik rovata kitöltetlenül hagyható. 12. A nyilvántartás évenkint legalább egyszer lezárandó; ez alkalommal á bevételek összegéből a kiadások összege levonandó, a nyilvántartás szerint mutatkozó maradvány az akkori tényleges készlettel összehasonlítandó s az esetleges el térés indokolása (a borkezelésnél előforduló szokásos apadás stb.) a nyilvántartásba beírandó. A lezárást rendszerint őszszel, még pedig a termelők a szüret megkezdése előtt, a borkereskedők pedig, valamint általában azok, akik mástól vásárolt bort hoznak forgalomba (vendéglősök, kicsinyben való elárusítók stb.), a must, illetőleg az uj- bor bevásárlásának megkezdése előtt, legkésőbb azonban december 31-én, még abban az esetben is kötelesek foganatosítani, ha addig mustot vagy ujborf nem is vásároltak volna. Azok, akik rendes kereskedelmi könyvet vezetnek s ezeket évenkint lezárják, a nyilvántartást ezen kereskedelmi könyveikkel egy időben zárhatják le. 13. A nyilvántartás az abba tett utolsó bejegyzés napjától számított 5 évig a jelen rendelet 7 ik és 8-ik pontjai szerint hozzátartozó mellékletekkel együtt megőrzendő. Akire nézve borüzletének átadása következtében a bornyilvántartás vezetésének kötelezettsége megszűnt, köteles az üzlettel együtt bornyilvántartását is átadni az uj tulajdonosnak s ez utóbbi köteles a nyilvántartást szabályszerűen tovább vezetni. Ugyanez a kötelezettség terheli az uj tulajdonost akkor is, ha örökség utján vagy másként jut az üzlet az ő tulajdonába. Egyéb esetekben, ha valakire nézve a bornyilvántartás vezetésének kötelezettsége megszűnik, a nyilvántartást a jelen rendelet 7-ik, 8-ik és 9-ik pontjai értelmében ahhoz tartozó mellékletekkel együtt azon község elöljáróságához (polgármester, hez, Budapest székesfővárosban a kerületi elöljárósághoz) köteles az illető átszolgáltatni, ahol a nyilvántartás vezettetett. Az említett hatóságok kötelesek a nyilvántartást — a mellékletekkel együtt — 5 évig megőrizni s az illetékes hatóságoknak és ellenőrző közegeknek, kivánatukra rendelkezésükre bocsátani.
