Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)

1909-03-04 / 9. szám

9. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 163 A jövőben ennélfogva mindazon nők, akik a felsőbb leányiskola VI. osztályáról szóló bizonyitványnyal, a gyógyszerészi pályára léphetés érdekében, kiegészítő vizs­gálatra jelentkeznek, nyomatékosan figyelmeztetendők a 99743/1905. sz. rendeletnek említett rendelkezéseire, azzal a hozzáadással, hogy amennyiben csak a latin nyelv­ből tennének kiegészítő vizsgálatot, a gyógyszerészi pályára lépésök megengedtetni nem fog Budapest, 1909. február 12. A miniszter meghagyásából: Dr. Tóth Lajos, miniszteri tanácsos. 4051/1909. szám. Somogy vármegye alispánjától. Valamennyi főszolgabíró • és kaposvári rendőrkapitány urnák. Egy mezőgazdasági lerményhamisitási ügyben földrmvelésügyi minister ur a vizsgálati dijakat tárcája terhére ki nem utalta, mert az illető elsőfokú hatóság a szakvéleményt a pécsi nyilvános vegyvizsgáló állomástól kérte. Ebből az alkalomból figyelmeztetem az elsőfokú hatóságokat, hogy az 1895. évi XLVI. t.-c. végrehajtása tárgyában kiadott 1896. évi 38286. F. M. rendelet 28. § a értelmében szakvélemény csak a földmivelésügyi m. kir. minister ur által kije­lölt vizsgáló állomásoktól kérhető, és büntető Ítélet csak ezek véleményére alapítható. Kaposvár, 1909. febuár 22. Kacskovics, alispán. Hív. másolat 5048/1909. szhoz. 147,807-V—C./1908. B. M. számú körrendelet. Romániába készülő munkásokkal szemben követendő eljárás. (Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének). Hivatalos utón értesülést nyertem arról, hogy újabban ismét számos magyar- országi munkás vállal munkát Romániában anélkül, hogy jogviszonyaikat szabály­szerűen kiállított, aláirt és hatóságilag hitelesített szerződéssel előzetesen biztosítanák. Gyakran megtörténik azután, hogy köztük és munkaadóik közt egyenetlenségek támadnak. Sőt többször előfordul az is, hogy a bérviszony felbontása alkalmával a munkaadók munkásaikat holmijuk visszatartása által akarják a . helyükön való továbbmaradásra kényszeríteni. Az illető külképviseleti hatóságaink teendőinek nagy részét oly vitás ügyekben való közbenjárások képezik, melyek a munkások és munkaadóik közt fennálló bér­viszonyokból erednek. A román prefekturák ilyen vitás kérdések elintézéséhez korábban készséggel nyújtottak segélyt, egy idő óta azonban azzal az indokolással, hogy a bérviszonyból eredő ügyek magánjogi természetűek, illetékességüket leszállítják s a munkásokat a hosszadalmas és költséges peruira utasítják. Ilyképen természetesen a külképviseleti hatóságaink közbenjárása sem vezethet kellő eredményre, s az anyagiakban rendszerint szűkölködő munkások gyakran már igen rövid idő alatt szorult helyzetbe jutnak, külképviseleti hatóságaink terhére esnek és előbb-utóbb hazaszállításuk válik szükségessé. Avégből, hogy munkásaink az őket érhető károsodásoktól lehetőleg megóvassa- nak, felhívom a Cimet, intézkedjék az iránt, hogy a Romániába szóló útlevélért folyamodó összes munkakeresők, különösen a női munkások, nemkülönben a nevelő­nők és óvónők a fent előadott körülményekre és arra is figyelmeztetést nyerjenek, hogy a romániai munkaadóikkal lehetőleg még utrakelésük, de mindenesetre mun­kába állásuk előtt kellő alakban Írásbeli szerződést kössenek. Budapesten, 1909. évi február hó 15-én.* A minister helyett: Hadik s. k., államtitkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom