Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1909. (28. évfolyam 1-52. szám)
1909-02-11 / 6. szám
HO Somogyvärmegye Hivatalos Lapja. 6. sz Igazolvány kiállításáról nyilvántartás végett a törvényhatósági m kir.' állatorvost értesíteni kell. 2 Igazolvány csakis oly herélőnek vagy tniskárolónak adható ki, aki a heré- lésben vagy miskárolásban való jártasságát a lakóhelye szerint illetékes törvény- hatósági, járási vagy városi m kir. állatorvos által kiállított hivatalos bizonyítvánnyal igazolja Az állatorvos tartozik még a bizonyitvány kiállítása előtt a herélőnek nemcsak a herélésben, illetőleg a tniskárolónak nemcsak a miskárolásban való jártasságáról, de az operált állatok gyógyulásáról is meggyőződést szerezni. Ha a bizonyítványt nem a törvényhatósági m kir állatorvos állította ki, az igazolvány kiállítása előtt az ő véleménye mindenkor meghalIgatandó. A in. kir. állatorvosnak a bizonyítványban mindenkor i<i kell tüntetni, hogy az illető egyének mén -, bika-, kos- vagy sertésherélésében, vagy pedig sertésmiská- rolásban való jártasságáról győződött meg. A bizonyítványt kiállító állatorvos a herélőt, vagy miskárolót a jelen körrendeletben előirt szabályokra s a mellékelt utasításban foglaltakra nézve kioktatni köteles. Az állatorvos a herélésben vagy miskárolásban való jártasságot igazoló bizonyitvány kiállításáért, ha azt a lakóhelyén bemutatott műtét alapján állitotta ki, hat koronát, a lakóhelyén kívül történt kiszállás esetén szabályszerű utazási költségeket és napidijat számíthat fel a bizonyítványt kérő fél terhére A fél ezenfelül az állatorvosi bizonyitvány bélyegilletékét is megtéríteni tartozik. Köteles az állatorvos ezen felszámításait a bizonyítványra is rávezetni és aláírni 3. A berélő vagy miskároló működését valamely község területén csakis akkor kezdheti meg, ha azt az 1888. évi Y1I. t.-c.. 126. §-ában megjelölt helyi hatóságnak előzetesen bejelentette, arra az alábbi szempontok figyelembe vételével engedélyt nyert és az engedély megadása a bizonyítványba bevezettetett. Ragadós száj- és körömfájással fertőzött község területén herélésre vagy miskárolásra engedély nem adható. Sertésvésszel fertőzött község területén sertésherélésre vagy miskárolásra csak akkor adható engedély, ha a sertésherélő vagy miskároló a sertésvésszel fertőzött község vészmentes területén akar heréim, vagy miskároini és ha az udvart (tanya, major, puszta, szállás stb.) ahol működni akar, a helyhatóságnak bejelentette, valamint ha az illetékes helyhatóság a megjelölt udvarok vészmentességéről előzetesen meggyőződött. A herélőnek vagy miskárolónak ragadós betegséggel fertőzött udvarba (tanya, major, puszta, szállás stb.) bemenni és ott működni tilos. Az állatherélő vagy miskároló, ha valamely községben több napon át működik, időközönként (2—3 naponként) a helyhatóságnál a ‘ község állategészségügyi viszonyai felől tájékozódni köteles. 4. A berélő vagy miskároló működésénél a jelen rendelet mellékletét képező utasításhoz köteles alkalmazkodni. Az állategészségügyi rendőri hatóságok, illetőleg helyhatóságok, továbbá a m. kir. állatorvosok és helyhatósági állatorvosok (községi-, városi- és kör-állatorvosok) a herélők és miskárolók működését éber figyelemmel kisérni kötelesek, jogosítva vannak, eljárásuk közben a herélők vagy miskárolók igazolványait előkérni és annak alapján ellenőrizni azt, hogy az illető a jelentkezési kötelezettségnek eleget tett-e? Az észlelt szabálytalanságok az illetékes rendőri hatóságnak (1888. VII. t.-c. 125. § ) megtorlás végett bejelentendők. 5. A törvények értelmében a herélő vagy miskároló a műhibákért felelősséggel tartozik és ha ilyenek ismételten előfordulnának tőle az igazolvány megvonható. Az állattulajdonosnak jogában áll, hogy a herélő vagy miskároló ellen felmerülő panaszait vagy annak a tisztaság és a fertőtlenítés tekintetében tapasztalt mulasztásait az igazolványnak erre a célra szolgáló panaszlapjaiia bejegyezze. 6. A ki jelen rendeletem, vagy ennek kiegészítő részét képező Utasítás ellen
