Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1907. (26. évfolyam 1-53. szám)

1907-08-15 / 33. szám

416 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 33. sz. deletéből f. évi julius 12-től kezdődő 28 napi fegyvergyakorlatra lett behiva, azonnal előterjesztést tettem honvédelmi minister úrhoz, hogy hasson közre, miszerint a be­hívott arató munkások, kiknek aratási keresete képezi megélhetésük alapját, ezen fegyvergyakorlat alól felmentessenek. Másrészről érintkezésbe léptem a helybeli had­kiegészítő kerületi parancsnoksággal is, s miután ezúton értesültem, hogy a nagy­mérvű behívásokat azon hiányok pótlása tette ugyan szükségessé, melyek a fősoro­zás befejezése után benyújtott folyamodványok alapján megadott kedvezmények következtében a tényleges létszámban előállottak, azbnban a hadkiegészítő kerületi parancsnokság ’hajlandó mindazok behívóját visszavonni, akik igazolják azt, hogy mezőgazdasági munkások, azonnal utasítottam főszolgabírókat is, hogy a behívott mezőgazdasági munkásokat figyelmeztessék, miszerint fegyvergyakorlat alóli felmen­tésüket kérelmezzék. Ez utón miként tudomást szereztem nagyszámú ily kérvény be is adatott és kedvező elintézés folytán az illetők ezen fegyvergyakorlat alól fel is mentettek. Az aratás jobbára befejeztetvén, örömmel jelenthetem, hogy azon remények, melyeket az aratás zavartalan lefolyásához a hatóság tapasztalatai alapján általában fűzött, teljesedtek, s az egész vármegye területén egyetlen eset fordult elő, melyben arató munkások a munkát beszüntették, s szerződésileg biztosított járandóságaikon felül részgabonájuk szalmáját is követelték. Ezen munkabeszüntetés a munkások követelésének teljesítése folytán egy nap alatt véget ért. Lehetetlen, hogy ezen felmerült eset alkalmából újból figyelmébe ne ajánljam a gazdaközönségnek, hogy az 1898. évi II. te. rendelkezéseinek megfelelően kötött aratási szerződéseken, — ha már azok érvényesítése céljából a hatóság közreműkö­dését vették igénybe, változtatásokat ne tegyenek, mert ily változtatások leginkább alkalmasak arra, hogy a szabályszerűen kötött szerződések tarthatatlansága tekin­tetében kételyeket támasztanak a munkások körében, akik között úgyis sokszor terjesztenek lelkiismeretlen izgatok oly híreket, mintha a megkötött szerződések is egyoldalulag megváltoztathatók lennének. Nézetem szerint módjában áll bárkinek, hogy az aratás befejezése után akár jótékonyságból, akár méltányosságból, munká­sait jutalomban részesítse, ha azok valamely óhajtását méltányosnak tartja, de ezt úgy a fentebb jelzett okból, mint a szomszédos gazdák érdekei iránt köteles tekin­tetekből, aratás közben munkabeszüntetés folytán nem célszerű tennie. A törvény rendelkezéseihez való ragaszkodás annál szükségesebb, mert a sajtó utján űzött lelkiismeretlen lázitások nem szűnnek meg, s május hó folyamán is a „Szabadszó“ cimü lap által terjesztett oly izgató nyomtatványok kerültek kezeimbe, melyek miatt kötelességemnek ismertem — az aratás rendes menetének megóvása érdekében — belügyminister úrhoz külön felterjesztést tenni. Ezen nyomtatványnak elkobzását aztán értesülésem szerint a budapesti kir. ügyészség el is rendelte. Aratásunk eredménye a vármegye területén különösen ősziekben általában kedvezőnek mondható, mely eredményt azonban a tavasziak előreláthatólag hátrá­nyosan fognak befolyásolni. Cukorrépában a rovarok okoztak nagy károkat, tengeri- és burgonyatermés szintén nem sok kilátást nyújt, miután számos helyen már a julius közepén jelent­kezett eső is elkésett. Takarmányban azonban a szárazság folytán, mely a sarjutermést is teljesen tönkretette, oly rendkívüli hiány van, mely állattenyésztésünket egyenesen fenyegeti, s ugyanezért javasolnom kell, miszerint a törvényhatósági bizottság írjon fel föld- mivelésügyi minister úrhoz, hogy legalább a korpa kivitelét tiltsa el, nehogy a ve­szedelem, mely a takarmány nagy hiánya miatt fenyeget, a nagymérvű kivitel által még inkább fokoztassék. Sajnos, hogy a vármegye több vidékén ezen aggasztó helyzetet nagy jégkárok is súlyosítják. Különösen a szigetvári járáshoz tartoz'ó Hatvan község határában

Next

/
Oldalképek
Tartalom