Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1907. (26. évfolyam 1-53. szám)
1907-08-15 / 33. szám
414 Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 33. sz. Az elmúlt évnegyedre vonatkozólag hozzám e kérdésben beérkezett jelentések élénk tanúságát nyújtják annak, hogy az összes hatóságok legteljesebben át vannak hatva kötelességük érzetétől és midőn egyrészről a bűn nyomait kutatják, másrészről hosszas és sokoldalú tapasztalataik latbavetésével igyekeznek módját találni a baj csökkentésének. Általánosnak látszik a nézet, hogy a bábák alacsony fizetése egyik oka a magzatelhajtásoknak, mert a megélhetés állandó gondjaival küzdő bába nehezen tud ellenállani a kísértésnek, mely a jól díjazott bűn elkövetésére csábítja s maga is könnyen elköveti azt, amit éppen neki kellene ellenőrizni. Miután minden bába „szülési jegyzőkönyvet“ köteles vezetni, ezek a kör, községi és járási, valamint tiszti főorvos által ezeptul még fokozottabb mértékben ellenőrizendők és minden egyes koraszülés és vetélésre nézve a bába a felvilágosítást megadni kényszerittessék. • Azonban kétségtelen az, hogy a magzat elhajtások legnagyobb részét nem a bábák, hanem a magzat elhajtást üzletszerűen űző kenő- és javósasszonyok követik el. Úgyszólván minden falunak, minden vidéknek megvan az ilyen asszonya, akiket rajta kapni nagyon nehéz és ha mégis sikerül és bíróság elé állíttatnak, majdnem minden esetben felmentettnek, mert őket kétségtelen módon tetten érni és ellenök kétségtelen bizonyítékokat állítani alig lehet, hisz az ilyen dologban tanút hívni nem szokás. A bábáknak kell ezeket az anyákat kikutatni, nevüket a csendőrség tudomására hozni, akik aztán ezek lakásait figyelemmel kísérhetik. Egyik főkutforrásnak mutatkozik a korai és kivételes nősülés is. A fiú alig tölti be 18-ik életévét, már megnősül, a leányt 16 éves korában már vénnek tartják ; és 14—15 éves korában férjhez adják. Már most két ilyen fejletlen alak összekelésé- ből rendes utódok nem származhatnak, ha 1-—2 gyermek születik is, az anya csakhamar meddővé válik és idő előtt elaggodtá lesz. Hozzájárul még, hogy az áldott állapotban lévő nő magát nem kíméli, fehérneműit télen nyáron a kutnál vagy patakban öblögeti és az itten szerzett meghűlések folytán áll be a sok méh- és petefészek betegség, melyben nálunk a polgár anyáknak mintegy 80°/o szenved. Nem hagyhatom megemlítés nélkül a sok mindenféle „praeservativek“ használatát, amely a nép között ma már igen elterjedt használatnak örvend és amelyről az újságok és kalendáriümok hirdetései utján szerez tudomást és könnyű módon szerez be még a falusi boltokban is. Nem lesz talán érdektelen, ha az állami anyakönyvvezetői intézmény behozatala óta, tehát leghitelesebb adatok alapján közzéteszem az utolsó 10 év, vagyis 1897—1906. évi időről anyakönyvi kerületenként a születések számát. Uuvanis : Kaposvári anyakönyvi kerületben 6751 Mozsgói anyakönyvi kerületben 790 Csurgói „ 1273 Teklafalui 965 Berzenczei „ 1895 Hárságyi n 1035 Udvarhelyi „ 405 Németladi 721 Gyékényesi „ 664 Görösgali 820 Alsoki „ 573 Gyöngyösmelléki >? 788 R.-Szt.-Királyi „ 778 Szigetvári 1777 Lábodi „ 1100 Dobszai (8 év) 166 Mi kei „ 878 Drávafoki 902 Csökölyi 486 Sztárai (4 év) y> 195 Kutasi „ 691 Szt.-Lászlói 1437 Szabási „ 724 Szulimáni 606 Nagyatádi „ 1116 Bálványosi n 799 N.-Atádvidéki „ 1124 Teleki és Csepelyi 745 Felsősegesdi „ 1157 Endrédi >1 1053 Bolhási 1102 Köttsei 1664 Taranyi „ 1751 Kőröshegyi w 938 Vízvári „ 1378 Nagyberényi n 751
