Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1907. (26. évfolyam 1-53. szám)
1907-08-01 / 31. szám
390 Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 31. sz. adómentesség abban az esetben sem terjed ki, ha ily gyárra az állami kedvezmények bérlő részére engedélyeztettek. 13. §. A törvény 1. §-ának b) pontja szempontjából gyári épületeknek a gépházak, munkahelyiségek, irodák és azon raktárak tekintendők, amelyekben a gyártáshoz szükséges anyagok, segédanyagok stb. és agyárban előállított készgyártmányok tartatnak, valamint azok a helyiségek is, amelyek munkások és családtagjaik részére étkezés céljára szolgálnak és -dijtalanül engedtetnek át ezen célra; gyári teleknek pedig a telek azon részei, amelyeken az említett épületek állanak és azonkívül a be nem épített terület azon része, amely szorosan vett gyári célokra szolgál. Ha a be nem épített területről pontosan meg nem állapítható, hogy mily hányadában szolgál szorosan vett gyári célokra, akkor oly arányban tekintendő ezen célokra szolgálónak, amily arányban áll az előbb felsorolt épületek területe a gyári telken emelt egyéb épületek területéhez. A gyári telkek és épületek megszerzésére biztosított illetékmentesség azonban a fennálló illetéktörvények éneimében nem terjedhet ki a gyár céljaira szerzett tulajdonosi, tiszti- és munkáslakásokra és az ezen célra szolgáló telekrészekre és kertekre, még akkor sem, ha ezek a gyári telken vannak, vagy ezzel szorosan összefüggnek. Nem terjed ki továbbá az illetékmentesség a gyári üzemhez anyagot szolgáltató ingatlanok, mint erdők, bányák és más hasonló rendeltetéssel biró ingal- nok megszerzésére. 14. §. Ha a kezdeményezés időtartama alatt a kedvezményeket élvező gyár tulajdonosának személyében, illetve cégében változás áll be, a gyár áthelyeztetik, végül ha a gyár üzeme a törvény alá eső újabb cikkekre kitérjesztetik, a törvény 1. §-ának b) pontjában foglalt kedvezmények az ezen változások folytán szükségessé vált jogügyeletekre nézve is a jelen utasítás 13. és 23. §-aiban meghatározott mértékben érvényesitendők, ha az eredetileg engedélyezett kedvezmények az erre illetékes m. kir. miniszter által átruháztalak, illetve kiterjesztettek. 15. §. A törvény 1. §-ának d) pontja alapján engedélyezett vámmentesség kiterjed az állami közutakon, hidakon és réveken a kereskedelemügyi m. kir. minister által közvetlenül vagy közvetve gyakorolt vámszedésre. 16. §. A törvény 1. §-ának e) pontja értelmében a kedvezményekben részesített vállalatok az ipari célokra szükséges tisztátlan sót az 1875. évi L. t.-cikk 13-ik §-ában meghatározott métermázsánkinti 76 fillérnyi áron alul vehetik igénybe és pedig a m kir. pénzügyminister által kijelölendő sótermelő m. kir. bányahelyeken. A vállalat ipari céljaira szükségelt só átengedhető mennyisége és pontos ára (rendszerint 30—40 f) az illető báuyahely termelési viszonyainak és üzemi költségeinek megfelelően a m. kir. pénzügyminister által állapittatik meg. Az iparsó kiszolgáltatása alkalmából leteendő biztosíték az 1875. évi L. t.-cikk 13. §-ában meghatározott 20 százalék helyett a teljes egyedárusági ár 5 százalékában állapittatik meg. Az ipari célokra biztosított iparsó mennyiséget a m. kir. pénzügyminister utalja ki. Az esetben, ha az iparsó denaturált állapotban utaltatnék ki, a denaturálást a vállalat költségén a sójövedéki megbizott tartozik teljesíteni. A vállalat által átvett iparsó csak állandóan zár alatt levő helyiségben tartható és amennyiben a só denaturálva nem lett, rendszeres pénzügyi ellenőrzés alatt áll. 17. §. A törvény 1. § ában említett kedvezmények az összes mérvadó körülmények figyelembevételével mindenkor oly módon engedélyezendők, hogy az egyes vállalatoknak engedélyezett kedvezmények az illető iparág többi vállalatának jogos érdekeit ne sértsék. Éhez képest, ha valamely iparcikk gyártása kedvezményeztetik, az ugyanazon iparcikket előállító és a törvény követelményeinek egyébként is megfelelő vállalatok erre vonatkozólag előterjesztendő kérelmükre szintén kedvezményekben részesitendők, kivéve, ha a magyar korona országainak termelése az illető cikkben mutatkozó belföldi szükségletet már túlnyomó részben fedezi.