Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1907. (26. évfolyam 1-53. szám)
1907-08-01 / 31. szám
31. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 387 A jelen törvény szempontjából gyáraknak tekintendők általában mindazon ipartelepek, melyeken rendszerint zárt helyiségekben, legalább 20 munkás állandó foglalkoztatása mellett, gépek vagy készülékek segítségével és tömeges gyártásra alkalmas munkamegosztással iparcikkeket állítanak elő. A 20 munkás állandó foglalkozásától el lehet tekinteni, ha az előállításnál alkalmazott eljárások minemüsége és a termelt iparcikkek mennyisége és értéke ezek nélkül is kétségtelenné teszik a gyári jelleget, mint pl. az elektromos áramfejlesztő telepeknél, vegyészeti gyáraknál, mechanikai fonó- és szövőgyáraknál, tejet gépek igénybevételével iparcikkekké feldolgozó telepeknél, mezőgazdasági szeszgyáraknál stb. Valamely iparcikk akkor gyárilag előállitott, ha oly ipartelepen készült, amely a fentiek szerint gyár. Valamely gyár akkor a technika fejlődése szerint berendezett, ha abban az iparcikkeket a technika mindenkori fejlettségének megfelelő gépberdezéssel és gyártási eljárással állítják elő. Az újonnan keletkező gyári vállalatok azok, amelyek a törvény hatálybalépte után helyeztetnek üzembe. (Lásd az utasítás 10. §-át.) 2. §. A kisipari és mezőgazdasági szövetkezetekre, melyek a gyári jellegtől függetlenül részesithetők állami kedvezményekben, a jelen végrehajtási utasítás 1-ső §-ában a gyári jelleg megitélhetése szempontjából megállapított ismérvek a kedvez- ményezhetőség kérdésének elbírálásánál ehhez képest nem alkalmazandók, a hajóépítő telepek, hajógyárak és csúszdák, hajójavitóműhelyek, úszó és szárazdokkok azonban csak az esetben részesithetők kedvezményekben, ha a jelen utasítás 1-sö §-ában megállapított követelményeknek is megfelelnek. 3. §. A törvény 2-dik §-ának a) pontja szerint állami kedvezményekben részesithetők nemcsak a törvény 1-ső §-ában említett, újonnan keletkező gyárak, hanem a már fennálló és egyébként a törvény 1-ső §-a első bekezdésének megfelelő gyáraknak a technika fejlődése szerint berendezett lényeges üzemi kibővítései is. A törvény szerint tehát az illető uj, vagyis a törvény hatálybalépte után üzembe helyezett üzemágakban oly cikkeket kell gyártani, amelyek a magyar szent korona országaiban gyárilag egyáltalán elő nem állíttatnak, vagy nem oly mértékben, hogy a fogyasztás jelentékenyebb részét fedeznék, vagy általában oly iparcikkeket, amelyek gyártásának fokozását általános közgazdasági érdekek teszik kívánatossá. Ezen üzemágaknak azonban terjedelmükre és jellegükre nézve a törvény szerint lényeges üzemi kibővítéseknek vagyis olyanoknak kell lenniük, hogy önmagukban is megfeleljenek azon követelményeknek, amelyek a jelen utasítás 1-ső §-ában a gyárakra nézve meg vannak állapítva. Ha valamely az itt szóban forgó törvény alapján állami kedvezményekben nem részesíthető gyár bőviti ki üzemét oly üzemággal, amelyben gyártott cikkek a törvény értelmében kedvezményezhetők, ezen üzemág az esetben, ha a gyárakra nézve a jelen utasítás 1. §-ában megállapított követelményeknek önmagában is megfelel, uj gyárnak tekintendő és mint ilyen kedvezményekben részesíthető. 4. §. A törvény 2. §-ának b) pontja szerint állami kedvezményekben részesíthető közmühelytelepek ezen törvény szempontjából azok az 1899: XLIX. t.-c. hatálybalépte óta keletkezett létesítmények, amelyek egyes vagy társult iparosoknak ezeknek kizárólagos használatára, meghatározott időre és a kereskedelemügyi m. kir. minister által maghatározott bérért és az általa meghatározott föltételek mellett zárt munkahelyiségeket és hajtóerőt bocsátanak rendelkezésére, keletkezésük időpontja pedig az a nap, amelyen üzembe helyeztettek. 5. §. A törvény 2. §. b) pontjának további rendelkezése szerint állami kedvezményekben részesithetők továbbá a villamosságot előállító ipartelepeknek azok a jelen törvény hatálybalépte után üzembe helyezett (10. §.) üzemágai, amelyek ipari vagy mezőgazdasági célokra áramot (erőt) szolgáltatnak, ha magukat az áramszol