Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1907. (26. évfolyam 1-53. szám)
1907-07-25 / 30. szám
3Ö. SZ. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 365 II. Bejelentési kötelezettség. A munkaadók biztosítási kötelezettség alá eső alkalmazottaikat és üzemüket az 1907. évi XIX. törvénycikk életbeléptének napjától kezdve e törvény rendelkezései szerint bejelenteni tartoznak. A bejelentés a kerületi munkásbiztositó pénztárnál teendő meg, melynek székhelyét az iparhatóságok az I. pont szerint kibocsátandó hirdetményben közhírré tenni tartoznak. Az első bejelentés attól a naptól számított legkésőbb egy hónap alatt, mely napon az erre vonatkozólag az I. pont szerint kibocsátandó hirdetmény közhírré tétetett s illetve a hirdetmény kibocsátására való tekintet nélkül legkésőbb folyó évi augusztus hó 10-ig teendő meg, természetesen vissza- hatólag a julius hó 1-je óta fennállott állapotok feltüntetésével. A törvény 12. §-a szerint a bejelentések úgy a betegség, mint a baleset esetére való biztosításra együttesen teendők meg. Miután az a körülmény, hogy az alkalmazottak nagy része betegség esetére már biztosítva van, a törvény életbelépte után az 1907. évi XIX. törvénycikk szerint való bejelentést fölöslegessé nem teszi, mert az idézett törvénycikk értelmében a balesetbiztosítás szempontjából kívánt adatokat az 1891. évi XIV. törvénycikk alapján tett bejelentések nem tartalmazták ; ennélfogva a munkaadók betegség és baleset, illetve csak baleset esetére biztosításra kötelezett összes alkalmazottaikat a fentebb megállapított határidő alatt bejelenteni tartoznak. Ez a bejelentési kötelezettség a törvény életbelépte alkalmával csak azokra a munkaadókra nem terjed ki, akiknek alkalmazottai csupán betegség esetére való biztosításra vannak kötelezve, amennyiben az alkalmazottak a kerületi vagy a kerületébe az 1907. évi XIX. törvénycikk alapján beolvadó ipartestületi, gyári, illetve vállalati vagy magán egyesületi betegsegélyző pénztárnak a törvény életbelépte napján már tagjai. Addig is mig a bejelentésre vonatkozó részletes szabályokat az állami munkás- biztositási hivatal a törvény 19. §. alapján megállapíthatja, a munkaadók a bejelentésbe csak azokat az adatokat tartoznak felvenni, amelyeket a törvény 12. és 14. §-ai előírnak. Ez adatok a következők : a) a munkaadó neve, illetve cége. b) az üzem megnevezése, jellege és székhelye, c) minden egyes biztosításra kötelezett alkalmazottnak vezeték- és keresztneve, a munkába lépés napja, az alkalmazottak által élvezett fizetés vagy bér, mellékjavadalmazások és természetbeni járandóságok, d) a munkából időközben történt kilépés napja, e) az üzemben használt motorok, munkagépek és robbanó anyagok neme, f) minden változás, mely a biztositásra kötelezett egyének munkaviszonyában az alkalmazás minőségét és a fizetést vagy bért, úgyszintén az üzem tulajdonosának, illetve a munkaadónak személyét illetőleg beállott s illetve az üzemben előfordult mind azt a változást, amelyeknek a betegség vagy baleset esetére való biztosítási kötelezettség az üzem veszélyessége vagy általában a betegség vagy baleset esetére való biztosítás keresztülvitele szempontjából fontossága van, g) végül az üzem megszűnésének napja. A kerületi munkásbiztositó pénztárak, esetleg a betegség esetére való biztositásra eddig készített bejelentési lapok felhasználásával, ideiglenes nyomtatott bejelentési lapokat készíthetnek, melybe a törvény 12. és 14. §§-ban előirt és fentebb megjelölt adatokon kívül felvehetik mindazokat az adatokat, melyeknek bejelentése a betegség esetére való biztosításnál eddig kötelező volt. Amennyiben a pénztárak ilyen bejelentési lapokat nem készítenek, a munkaadók a törvényben előirt adatokat egyszerű Írásbeli bejelentéssel, a húsznál, illetve száznál több alkalmazottat foglalkoztató munkaadók pedig bérfizetési jegyzékeikkel ezeket a szükséges adatokkal kiegészítve, közlik a kerületi munkásbiztositó pénztárral. Mindkét esetben természetesen azoknak az adatoknak a bejelentése is kötelező, melyeket eddig a betegsegélyző pénztárak alapszabályai a betegség esetére való biztosításnál előírtak.
