Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1907. (26. évfolyam 1-53. szám)

1907-07-25 / 30. szám

XXVI. évfolyam.

Kaposvár, 1907. julius 25.

30. szám.

SOMOGYVARMEGYE

HIVATALOS LAPJA.

Megjelenik minden csütörtökön.

II. További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek.

/f^

17027/1907. szám. Somogyvármegye alispánjától.

Valamennyi I. fokú iparhatósággal az alábbi K. M. rehdeletet tudomásul és az abban foglalt rendelkezések végrehajtása végett közlöm.

Kaposvár, 1907 julius 18. Alispán helyett: Plachner s. k. főjegyző.

Hív. másolat 17027/1907. szhoz. 57734/VI. A. 907. sz. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. * *

Rendelet

az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosi• tásáról szóló 1907. évi XIX. t.-c. életbelépése tárgyában.

Valamennyi magyarországi törvényhatóságnak.

Az 1907. évi XIX. törvénycikk, mely az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetere való biztosításáról intézkedik és 205. §. szerint életbelépésének napjától az 1891. évi XIV. törvénycikket hatályon kívül helyezi, az idézett szakasz szerint folyó évi julius hó 1-én lépett életbe.

A törvény az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosítására, X. fejezetében, országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárt és XV. fejezetében, a munkásbiztositó pénztárak felügyeletére és ellenőrzésére, úgyszintén a munkásbiztositási ügy központi vezetésére és irányítására, szintén folyó évi julius hó 1-én való életbelépéssel, állami munkásbiztositási hivatalt szervez.

Az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztár felállításával a törvény a betegsegélyző pénztáraknak az 1891. évi XIV. törvénycikkben megállapított eddigi rendszerét és szervezetét is lényegesen átalakítja, amenyiben a l eteg segélyző pénztárak egy részét beszünteti, másik fenmaradó résznél pedig lényeges szervezeti és hatáskörbeli változást rendel, annak folyamányaképpen is, hogy a fenmaradó helyi pénztárak a törvény 98. §-a szerint csupán, mint az országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztosító pénztárnak részben a betegség és baleset, részben pedig csak a betegség esetére való biztosítást közvetítő szerveiként működhetnek.

Végül a törvény XIV. fejezete a betegség és baleset esetére való biztositásból származó vitás segélyezési és kártalanítási jogigények elbírálására helyi választott bíróságok szervezését rendeli el, melyek határozatainak, illetve ítéleteinek másod- és végső fokban való elbírálását az állami munkásbiztositási hivatal hatáskörébe utalja.

Annál a hatáskörnél fogva, melyet a törvény a biztosításnak úgy anyagi, mint szervezeti rendelkezéseiben s illetve e rendelkezések megállapításában és életbeléptetésében, valamint a választott bíróságok szervezetében az országos munkásbeteg-