Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1907. (26. évfolyam 1-53. szám)
1907-05-16 / 20. szám
20. az. Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 227 20. a lengyeltóti átkelési th. közút szakasz — — — — F130 km. 21. a szigetvár—pécsi és kaposvár—szigetvári th. utakat összekötő th. közút szakasz — — — — — — — — 0‘875 km. 22. a marcali—bolgári th. közút — — — — — — — 9-558 km. 23. és a nagyatád—babocsai th. közút 4 300—13 705 és 17 350—22 061 km. közút szakaszai —. — — — — 14'116 km. 1909-ben összesen 61'514 km. hosszban; mindössze 28" 127-}-54'098 -|— 61'514=143'739 km. hosszban. A már engedélyezett útépítkezések kivitelének biztosítása céljából kiirt árlejtések — a vállalkozók által kért tetemes felülfízetések miatt — eredményre nem vezetvén, a Keresk. Minister Úr ezeknek házi kezelésben való kiépítését rendelte el. Ezek közé tartozik a puszta—kapoly—szántódi, kaposvár—siófoki th. közút 45—46 800 km. szakasza, az andocs—bogiári és puszta-kapoly—karádi th. közutak egyes szakaszai, az igái—szüli, az igái—batéi th. közút átkelési szakaszai, a kaposvár—mar- czali, kiskorpád—sárd—sörnyei, szőcsényp.—balatonszentgyörgyi, szigetvár—nagy- oajomi és szigetvár—darányi th. közutak egyes szakaszai. Intézkedtem, hogy a munkák megkezdhetésevégett a szükségeselőmunkálatokmegtétessenek. Azösszes számbavehető kőbánya tulajdonosokat a kőszállitásra vonatkozó ajánlataik benyújtására felhívtam, mihelyt ezen ajánlatok birtokában a kő beszerzését biztosítottam, a munkálatok az egész vonalon megindíthatok lesznek. A pusztakapoly—szántódi és kaposvár—siófoki th. közúton a földmunkák máris megkezdettek s a korábban megindított kaposvár—simonfai szakaszon szépen haladnak. A ráksi—mernyei th. közút földmunkája vállalkozó által felerészben elkészült, mig a böhönye—nemesvidi utón ezek vállalatban meg lettek kezdve. A vasútépítés terén a m. évnegyed folyamán említésre méltó mozzanat nem fordult elő. Fel kell e helyütt említenem, hogy előző évnegyedes jelentésemben foglaltak szerint megkerestem a pécsi posta- éá távirdaigazgatóságot, hogy tájékozzon az irányban, vájjon az egész vármegye területére kiterjedő távbeszélőhálózat létesítése mily költségekkel volna egybekötve. Ezen megkeresésemre a kir. posta- és távirda- igazgatóság a tervet és költségvetést el is készítette, mely szerint az építési költségekhez való egyszer s mindenkori hozzájárulás pénzértéke az egész törvényhatóság területére 170 ezer koronát tenne ki, mely összeg azonban az esetre, ha az oszlopok, fuvarozás és közönséges munka természetben lenne szolgáltatva, 54 ezer koronára szállna le, mely összeg természetesen a törvényhatóság hozzájárulása mellett az érdekelt községek között oszlana meg arányosan. Ezen felül évi dij képen állami, törvényhatósági, községi vagy egyházi hivatalok és jótékonycélu intézetek évi 30 kor, magánosok évi 60 kor, vendéglők, kávéházak, társaskörök, egyletek évi 90 koronát tartoznának fizetni. Mivel ezek szerint különösen az első beruházási költségek rendkívül súlyosak, a kir. posta- és távirdaigazgatóság értesítése szerint pedig a távbeszélő dijosztásnak tervbe vett reformja a tarifális rendezésen kivül még a hozzájárulásoknak újabb, kedvezőbb kulcs szerinti megállapítását is célozza, •— ez idő szerint a vármegyei hálózatnak érdemleges tárgyalás alá vétele indokolható nem lenne bármily előnyére válna is annak létesítése közigazgatásunk gyorsaságának s bármely lendületet adhatna is a közgazdasági fejlődésünknek. A vármegyei alapok 1907. évi március 31-iki állását előtüntető s a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által készitett kimutatást tudomásul vétel céljából következőkben közlöm:
