Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1906. (25. évfolyam 1-51. szám)

1906-11-15 / 46. szám

470

Somogy vármegy e Hivatalos Lapja.

46. sz.

Kaposmérő, Kaposujlak, Szentbenedek, Kiskorpád, Kisasszond, Nagybajom, Kadarkút, Hencse, Hedrahely, Alsóvisnye, Szenna, Zseiickisfalud, Patca, Szilvásszentmárton, Csoknya, Sárd, Vráesik községek és a vármegyei székház.

XI. kerületbe Barcs székhellyel: Barcs, Pálfalu, Tarnóca, Darány, Lakócsa, Potony, Tótujfalu, Szentborbás, Drávaszentmárton, Istvándi Dombó, Gárdony és Drávatamási:

XII. kerületbe Babócsa székhellyel: Babócsa, Szülök, Csokonya, Visonta, Kálmáncsa, Rinyaujlak, Bolhó, Ujnép, Komlósd, Szentes, Peterhida, Aracs és Homok- szentgyörgy ;

XIII. kerületbe Igái székhellyel: Igái, Gölle, Szili, Gadács, Büssü, Kazsok, Fonó, Gyalán, Általa, Pilla, Csorna, Szabadi, Magyaratád, Patalom, Somodor4 Aszaló és Zimány;

XIV. kerületbe Andocs székhellyel: Andocs, Ráksi, Szentgáloskér, Mernye, Geszti, Kisbár, Bonnya, Fiad, Ácsa, Mocsolád, Ecseny, Polány, Törökkop- pány, Kára, Miklósi, Döröcske és Szorosad;

XV. kerületbe Tab székhellyel: Tab, Zala, Bálványos, Kapoly, Kereki, Kőröshegy, Pusztaszemes, Köttse, Szólád, Szárszó, Teleki, Csepely, Kúrád, Nágocs, Németegres és Zics;

XVI. kerületbe S ág v ár székhellyel: Ságvár, Nyim, Kiliti, Endréd, Zamárdi, Ádánd, Julh, Faluhidvég, Szabadhegy, Városhidvég, Nagyberény, Som, Bábony, Megyer és Torvaj községek osztatnak be.

2. §. A kéményseprés iparágnak m’gkezdése és gyakorlása az 1884. évi XVII. t. c. 10 §-a szerint engedélyhez kötött lévén, az I. fokú iparhatóság -- kerületenkint — csak egy kéményseprő-iparosnak adhat iparengedélyt.

3. §. Az engedélyért folyamodó okmányolni tartozik, hogy

a) magyar állampolgár;

b) magyarul Írni és olvasni tud;

c) törvényes ipari képesítéssel bir;

d) feddhetlen előéletű.

4. §. Gyújtogatásért vagy tűzvész okozásért büntetettnek; nyilvános iszákosnak engedély egyáltalán nem adható. Az adott engedély pedig feltétlenül visszavonandó gyújtogatás vagy tűzvész okozásért jogerős elitéltetés után; mégis a később nyilvánosan iszákossá válttól rendőrhatósági utón levezetett szabályszerű vizságálat megejtése mellett, személyi megbizhatlanság okából.

5. §. Az engedélyt nyert kéményseprő-iparos állandóan abban a községben köteles lakni, mely községtől a munkakerület nevét nyerte. Ott köteles tartani a munka elvégzésére szükséges kellő számú segéd munkaerőt.

(>. §. Egész éven vagy féléven át állandóan használt nyitott (mászó) kémények két havonta, zárt mászó és orosz (cylinder) kémények pedig a használat ideje alatt havonta tisztitandók.

A kémények, amelyekben csupán kivételesen tüzelnek, csakis a szükséghez képest, évente mégis legalább egyszer tisztitandók.

Kémények, amelyek egyáltalán nem használtatnak, a tisztítási kötelezettség alól mentesek; azonban ezeket is köteles a kéményseprő ellenőrizni.

A tisztitásnak akként kell történni, hogy a mászható kémények belsejének a füsttől, koromtól meglepett egész területe a karmolóval jól levakarandó s vessző-, vagy sodrony-seprővel tisztára leseprendő; mig a nem mászható kémények a megfelelő golyó (súly) ismételt leeresztésével kisurolandók és ezek s a füstcsövek sörte-, vagy sodrony-kefével jól kikefélendők és az ott összegyűlő koromhulladék vízzel leöntés után eltávolitandó.

7. § A kéményeknek a 6. §-ban meghatározott módoni tisztítását sem az épülettulajdonos, sem a lakó, sem az épülettel bármely címen rendelkező, meg nem akadályozhatja.