Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1906. (25. évfolyam 1-51. szám)

1906-03-08 / 10. szám

10. sz.

Somogy vármegye Hivataos Lapja.

109

III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések

és más közlemények.

Hív. másolat. 4477/1906. számhoz. 1344/ai. 906. szám. Komárom vármegye al- ispánájától.

Valamennyi vármegye alispánjának és városi törvényhatóság polgármesterének.

Békéi Kálmán Koltha községi illetőségi munkaképes, de munkakerülő egyén Koltha község terhére egyes hatóságoktól mindsürübben rögtöni segélyeket vesz fel. Minthogy pedig nevezettnek segély iránti kérelme rendszerint indokolatlan, felkérem a társhatóságokat, hogy ezen Üzletszerűen igénybe vett segélyek kiszolgáltatásától alsóbb hatóságaikat annyival is inkább eltiltani szíveskedjenek, mert az illetőségi község az ily ként indokolatlanul nyújtott segélyek megtérítését a jövőben teljes jogalappal megtagadni fogja.

Komárom, 1906. február 8-án. Alispán helyett: Witausek Károly tb. főjegyző.

4477/1906. szám. Kaposvári polgármester úrral s a községi elöljáróságokkal tudomás végett közlöm.

Kaposvár, 1906. március t. Alispán szabadságon: Gabsovits s. k. főjegyző.

Hivatalos másolat. 4526/1906. szhoz. 1399/eln. V1I/B—I. 1906. szám.

A m. kir. földmivelésügyi miniszternek a kereskedelem- és pénzügyi miniszterekkel egyetértőleg a Németbirodalom területén forgalomba kerülő tokaji borokra vonatkozó határozmányok tárgyában kiadott rendelete.

Az Ausztria-Magyarország és a Németbirodalom között 1905. évi január hó 25-én megkötött és az 1891. évi december hó 6-iki kereskedelmi és vámszerződéshez (1892 : 111. te.) tartozó pótszerződés 5-ik cikkének III. 8. pontjában a Németbirodalomban forgalomba kerülő tokaji borokra vonatkozólag a következő határozmányok foglaltatnak :

„A Magyarországon Tokaj községben és a tokaji borvidék egyéb községeiben termelt természetes borok (tokaji asszuborok, szamorodni) nem tekintendők a bor, bortalmu és borhoz hasonló italok forgalmáról szóló 1901. évi május hó 24-én kelt németbirodalmi törvény (Reichs-Gesetzblatt 1901. 175. oldal) értelmében külföldi származású csemegeboroknak (délvidéki, édes boroknak).“

„Ennek folytán nem alkalmazható reáják az említett törvény 2. §-ának azon rendelkezése, hogy külföldi származású csemegeborok (délvidéki édes borok) elismert pincekezelésénél, ideértve a tartóssátételt is, egy térfogatrésznél nagyobb mennyiségű alkohol keverhető száztérfogatrész borhoz anélkül, hogy ezen eljárás az élelmi szerek, élvezeti cikkek és használati tárgyak forgalmáról szóló 1879. évi május hó

14-én kelt németbirodalmi törvény (Reichs-Gesetzblatt 1879. 145. oldal) 10. §-a értelmében borhamisításnak vagy utánzásnak volna minősíthető.“

„Az 1901. évi május hó 24-én kelt fent említett törvény 3. §-ának 3. pontja,

5. 13. 16. és 18. §-ai értelmében, továbbá ezen törvény érvényességének területén tilos oly italokat, melyek tokaji, gyógytokaji (Medicinái Tokajer) tokaji asszu, szamorodni vagy a tokaji borvidék helységeire utaló egyéb elnevezések alatt forgalomba kerülnek, szárított gyümölcsöknek (kivonatokban vagy főzetekben is) vagy sűrített mustanyagoknak felhasználása mellett iparszerüleg előállítani vagy utánozni vagy ilyen italokat, amennyiben azok az említett gyümölcsök vagy anyagok fel- használásával ha nem is iparszerüleg állíttattak elő, eladni vagy áruba bocsátani.“ A tokaji borvidékhez tartoznak :

a) „Zemplén vármegye területén : Bekecs, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Jó- zseffalva, Károlyfalva, Bodrogkeresztur, Kisfalud, Legyesbénye, Mád, Monok, Bőd-