Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1905. (24. évfolyam 1-52. szám)
1905-08-17 / 33. szám
33. sz. Somogy vármegye Hivataos Lapja. 325 E bajt a szuloki vásáron az állatfelhajtás alkalmával a vásáron működő állatorvos vette észre. Ragadós száj- é*s körömfájás fellépett Szőkedeucs, Mesztegnyő, Som, Nagybajom, Balatonszentgyörgy, Gadány, Libickozma, Buzsák, Karád és Mocsolád községekben nagyrészt a május 29-én tartott sárdi vásárra hajtott és Mesztegnyő községből származó szarvasmarhákkal széthurcolva. Nehogy ezen betegség atakarodás idejére nagyobb elterjedést nyerjen szigorúbb óvintézkedéseket rendeltem el és a szomszédos községek bevonásával vészkerületeket alkottam, mely intézkedések folytán a betegség julius hó folyamán nem is terjedt tovább. A tavaszi haszonállatvizsgálatok április hó folyamán befejezést nyertek; nehány ivarszervi hólyagos kiütésben, valamint rühkórban szenvedő beteg állat találtatott, különben kedvezően folytak le a vizsgálatok. A haszonállatösszeirás adatai szerint van a vármegyében 167709 szarvasmarha, 61919 ló, 456 szamár, 6 öszvér, 220223 sertés, 286433 juh és 67 kecske. A sértést kivéve valamennyi állatfajnál apadás észlelhető. A juhok 29253 darabbal fogytak, valószínűleg a kedvezőtlen múlt évi gyapjú- árak és a husjuh, valamint a tarkaszarvasmarha tenyésztésre való áttérés miatt. A lovak létszáma 2102 darabbal kevesbedett a nehéz lovak fokozott kereslete és exportálása miatt. A szarvasmarhák 5652 darabbal való kevesbedése a takarmányhiányra csak annyiban vezethető vissza, hogy az urodalmak kevesebb hízót állítottak be, vagyis a szomszédos vármegyékből kevesebb tinó került ide; ellenben tényleg befolyással bírt arra a szopós borjuk és tenyésztehenek fokozottabb kivitele. A sertések 70486 darabbal szaporodtak, mely örvendetes tény a jó árak mellett annak tulajdonítható, hogy a sertésvész kevesebb pusztításokat vitt véghez. Az állatösszeirások körül a községi elöljáróságok már kellő gyakorlattal1 birván, azok az előző évinél is pontosabban lettek foganatosítva, mely körülmény a ló, szarvas- marha és juhlétszám fogyást még kedvezőtlenebb színben tünteti fel, valamint a sertéslétszám erős emelkedését is redukálja, mivel a múlt évben ép ezen állatfaj- összeírás volt legkevésbé pontos. A vármegye lótenyésztésének átalakulását élénken feltüntető s nagy gonddal összeállított adatokat bocsátott rendelkezésemre gróf Széchényi Géza törvényhatósági tag ur, a vármegye lótenyésztési bizottságának elnöke, melyeket egész terjedelemben itt közreadni szükségesnek tartok : 1. Állami mének tevékenysége. Mikor ? 1899 1900 1901 1902 1903 1904 Melegvérű mén 76 73 70 47 44 42 Fedezett kancát 3143 2784 1818 1667 1439 1210 Hidegvérű mén 5 5 4 1 1 1 Fedezett kancát 332 285 223 45 73 60 Összesen mének 81 78 74 48 45 43 Fedeztek kancát 3475 3069 2041 1712 1512 1271 II. Magán-mének tevékenysége. Mikor ? 1899 1900 1901 1902 1903 1904 Melegvérű mén 58 50 54 38 30 29 Fedezett kancát 2101 1916 1554 1322 1134 1124 Hidegvérű mén 44 54 69 75 88 103 Fedezett kancát 1668 2111 2580 2961 3613 4110 Összesen mének 102 104 123 113 118 132 Fedeztek kancát 3769 4027 4134 4283 4745 5234
