Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1905. (24. évfolyam 1-52. szám)
1905-11-16 / 46. szám
458 S o m o gy vármegye Hivatalos Lapja. 46. sz. Ha a felügyelő hatóság az esetet eléggé kideritettnek vagy az adatokat elégségeseknek nem találja, határozathozatal előtt az eljárást az anyakönyvezetók utján kiegészitteti. Anyakönyvezetleniil maradt születési eset utólagos anyakönyvezése, ha az utólag anyakönyvezendő még életben van, rendszerint elrendelendő. Haláleset utólagos anyakönyvezése csak az esetben rendelhető el, ha a hulla megvolt s a személyazonosság is minden kétséget kizárólag megállapittatott. Az, hogy az anyakönyvezés tárgyát képező valamely adat meg nem állapítható, az utólagos anyakönyvezés megtagadását egymagában nem indokolja. A felügyelő hatóság a születés vagy haláleset utólagos anyakönyvezését elrendelő határozatában azt is megállapítja, hogy az anyakönyvi bejegyzés szóbeli bejelentés alapján vagy az általa megállapított szöveggel bejelentő közreműködése nélkül történjék-e? E tekintetben az eset körülményei döntők. Ha a bejelentésre kötelezett nem azon anyakönyvi kerületben lakik, amelynek anyakönyvében az eset bejegyzendő, a bejegyzés a bejelentő közreműködése nélkül történjék. A bejegyzésben, ha az eset régebben történt, az is mindenkor megemlítendő, hogy a bejegyzésben foglalt adatok az eset megtörténte vagy az utóanyakönyvezés időpontjának felelnek-e meg. E tekintetben, ha a bejegyzés szövegét a felügyelő hatóság állapítja meg, a felügyelő hatóság rendelkezik, egyéb esetekben az anyakönyvvezető saját belátása szerint jár el. Ha azonban az utólagos anyakönyvezés tárgyát képező eset megtörténte óta az utóauyakönyvezendőre vonatkozólag oly állapot-változások következtek be, melyek utólagos bejegyzés tárgyát képezték volna, akkor az adatok mindig az eset megtörténte időpontjának megt'elelőleg jegyzendők be. A bejegyzésben aláírás előtti megjegyzésképen a felügyelő hatóság engedélyére mindig, tehát akkor is hivatkozni kell, ha a bejegyzés szóbeli bejelentés alapján történik. II. Utólagos anyakönyvezés a fél kérelmére. Érdekelt fél nemcsak az I. pontban körülirt születéseknek, haláleseteknek és házasságoknak, de oly születéseknek és haláleseteknek utólagos bevezetését is kérheti az állami anyakönyvbe, amelyek az A. T. életbelépte, vagyis 1895. évi október hó 1-je előtt történtek, azonban a felekezeti anyakönyvbe a most jelzett időpontig be nem vezettettek. A fél kérelmére megindítandó eljárás folyamatba tételére az az anyakönyvvezető illetékes, akinek kerületében az anyakönyvezetleniil maradt születés, házasság- kötés vagy haláleset történt, vagy akinek kerületében az utóanyakönyvezendő (a házasfelek valamelyike) lakik vagy elhalt. A kérelem akár szóbelileg, akár Írásban terjeszthető elő. A szóbeli kérelemről jegyzőkönyv veendő fel. A jegyzőkönyvben vagy az Írásbeli kérvényben előadandók mindazok a körülmények, melyek az anyakönyvezni kért eset megállapítására alkalmasak. A nyomozásra és az utólagos anyakönyvezés elrendelésének feltételeire, nemkülönben a házasság utóanyakönyvezésére nézve a fél kérelmére megindított eljárásnál ugyanazok a szabályok irányadók, amelyek a hivatalból való eljárásra nézve meg vannak állapítva. Ha sikerül megállapítani azt, hogy a születés vagy haláleset hol történt, s az eset csakugyan nincs anyakönyvezve, — mely körülmény az 1895. évi október hó 1-je után történt esetekre vonatkozólag az állami anyakönyvvezetö hivatalos jelentésével, az 1895. évi október hó 1-je előtt történt esetekre vonatkozólag pedig a felekezeti anyakönyvvezető nemleges bizonyítványával igazolandó, — az utólagos anyakönyvezés fölött I. fokban az az anyakönyvi közvetlen felügyelő hatóság határoz,
