Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1905. (24. évfolyam 1-52. szám)
1905-11-16 / 46. szám
46. sz. Somogy vármegye Hivataos Lapja. 439 13. §. A szolgálatnak megszakítás nélkülinek kell lenni, a megszakítás előtti idő nyugdíjazási vagy ellátási alapul nem szolgálhat. 14. §. Az évi nyugdíj 10 évi beszámítható szolgálat után az élvezett fizetésnek 40°/o-ában állapittatik meg, a melyhez minden további szolgálati év után az élvezett fizetés- és korpótléknak 2%-a járul. 15. §. Az ellátásra, illetőleg nyugdíjazásra való igény végleg megszűnik: 1. ha valamely községi, kör- vagy aljegyző, községi vagy körorvos, községi vagy körállatorvos hivatalából fegyelmi utón, vagy bűncselekmény folytán bírói Ítélettel mozdittatott el; 2. ha 40 évi hivataloskodása előtt, munkaképes korában önmaga mondott le hivataláról. 16. §. Nyugdíjaztatásért az igazgató-választmányhoz kell folyamodni. A folyamodó főszolgabírói és tiszti orvosi bizonyitványnyal tartozik igazolni azt, hogy a nyugdíjazásra jogosítva van. 17. §. A nyugdíjazás a fizetés megszűnte napjától veszi kezdetét, s a nyugdíj havi előleges. részletekben rendes nyugta mellett szolgáltattatik ki. 18. §. Ha az ellátás feltételéül a 10. §-ban megszabott körülmények előbb állnának be, mintsem az ellátásra igényt tartó tagok 5 évi beszámítható szolgálati idővel bírnának, az alap részére teljesített befizetéseik visszatérítésére igényt nem tarthatnak, ha azonban beszámitható szolgálati idejük az 5 évet meghaladja, befizetéseiket kamat nélkül visszakapják. Egyéb esetekben ezen befizetések minden visszkereset nélkül az alap javára maradnak. 19. §. A jelen szabályrendelet értelmében nyugdíjra jogosított községi, kör- és aljegyzők, illetve orvosok és állatorvosok özvegyei nyugdíjra tarthatnak igényt, ha az özvegy az elhunyttal annak tényleges szolgálata idején, vagy még az előtt, törvényesen egybekelt, vele haláláig törvényes házasságban együtt élt és férje elhunyta alkalmával attól törvényesen elválva nem volt. 20. §. Az özvegyi ellátásra való igény azonban be nem áll: a) ha a házasság a férj nyugdíjazott állapotában köttetett; b) ha a házasságkötés alkalmával a férj, mint községi vagy körjegyző, orvos, illetve állatorvos tényleg működött ugyan, de már 60 évet túlhaladta; c) ha a házasság a férj halálát okozó betegség tartama alatt köttetett, és legalább egy évet törvényes házasságban nem éltek. 21. §. Az özvegyet ellátási összegként azon összeg fele illeti, mely a férjet elhalálozása alkalmával nyugdíjként illette volna, vagy a mely nyugdijat a férj halálakor tényleg élvezett. Az özvegy özvegyi nyugdijából nemcsak saját gyermekeit, hanem férjének előbbi házasságából hátramaradt gyermekeit is eltartani köteles. 22. §. Az az özvegy, kinek férje 5 évi beszámitható szolgálat után halt el, azonban a nyugdij-képességhez szükséges 10 évet ki nem töltötte, a férje által befizetett nyugdijjárulékokat kamat nélkül visszakapja. 23. §. Az özvegyi nyugdíj élvezete élethossziglan tart. Megszűnik azonban: végleg 1. ha az özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik, 2. ha az özvegy erkölcstelen életet folytat, vagy valamely büntetendő cselekményért hivatalvesztésre ítéltetik; gyermekei azonban, ha különben a feltételek meg vannak, ellátási igénynyel bírnak, s szülők nélküli árváknak tekintendők. 3. ideiglenesen, ha ismét férjhez megy, házassága tartamára, 4. ha pedig az özvegy második férje halála után akár ezen, akár más nyug- dij-alapból ismét nyugdij-jogosultságot szerezne, ezen nyugdíj-alapból csak azon többletre tarthat számot, illetve jogosult, melylyel az első férje után esedékes nyugdíj összege második férje után nyert nyugdíj összegét felülmúlja. 24. §. Nyugdíj képes vagy nyugdíjas állapotban elhunyt rendes tag törvényes gyermekei neveltetési pótlékban részesittetnek, mely neveltetési pótlék az atya
