Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1905. (24. évfolyam 1-52. szám)

1905-06-01 / 22. szám

228 Soniogyvärmegye Hivatalos Lapja. 22. sz. eljárások közül a munkaadó tetszése szerint választható bármely eljárás szerint szabályszerűen fertőtlenitendők. A nyers anyag. a) legalább félórán keresztül 015 atmoszféra túlnyomású áramló vízgőz beha­tásának teendő ki, vagy b) legalább2 óra hosszat forralandó vizben, vagy c) legalább lU óráig forralandó valamely fertőtlenítő anyag oldatában. Hasz­nálható pl. erre a célra a felmangánsavas Kálium (Kalium hyperraanganicum) 2%-os oldata, mely után a fehérítésre, illetve szintelenitésre 3—4°/o-os kénes savoldat al­kalmazható. 2. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter elrendelheti, hogy a gőzzel való fertőtlenítés valamely nyilvános fertőtlenítő intézetben végeztessék. A mennyiben valamely munkaadó a nyersanyag fertőtlenítését valamely nyil­vános fertőtlenítő-intézetben végezteti, köteles erről bizonyítványt szerezni s azt egy évig megőrizni. E bizonyítvány az iparfelügyelő, vagy az iparhatóság kívánságára felmutatandó. 3. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedheti egyéb az 1. §-ban fel nem sorolt fertőtlenitési eljárás alkalmazását is. 4. §. A fertőtlenítésre köteles anyagok a fertőtlenítés előtt kizárólag oly műve­leteknek vethetők alá, a melyek a nyers szőrök kicsomagolására, megvizsgálására, osztályozására és a fertőtlenítéshez való előkészítésre, nemkülönben azoknak romlás­tól való megóvására vonatkoznak. 5. §. Nem kötelező a fertőtlenítés az olyan nyers anyagokra a melyekről a a munkaadó hitelt érdemlő módon bizonyítani képes, hogy azt már szabályszerűen fertőtlenített állapotben szerzi be és a többi nem fertőtlenített, nyers anyagtól el­különítve tartja. Kétes esetekben azonban a kereskedelemügyi m. kir. miniszter elrendelheti az ilyen anyag fertőtlenítését is. 6. §. Fertőtlenítéssel egyértelműnek vehető a szőrféléknek fehérítése és szin- telenitése, vagy festése a mennyiben ez valamely fertőtlenítő hatású anyaggal, mint kénes savval, salétromsavas ezüsttel, liydrogén hyperoxiddal, stb. történt vagy a mennyiben a szintelenités vagy festés főzéssel jár. Nem kötelező tehát a fertőtlenítés az oly anyagokra, a melyeket a munkaadó ily módon fehérítve szerez be, vagy a melyeket a további feldolgozás előtt fehérítő vagy szintelenitő ejjárásnak vet alá. 7. §. A nem fertőtlenített, de fertőtlenítésre köteles anyag (1. §.) elkülönített és jól elzárható helyiségben zár alatt tartandó. E helyiség tisztán tartandó, a padlókra és falakra leülepedett por nedves seprűvel eltávolitandó s a tisztogatás alkalmával összegyűjtött por és a nem értékesíthető hulladékok tűzben elégetendők. Ezen helyiség falai és padlója évenként legalább kétszer fertőtlenitendők. Az ilyen anyagokat tartalmazó zsákok kiürítés után ugyancsak fertőtlenitendők vagy elégetendők. Egyéb nyers szőrnemiiek külön rekeszben tartandók. 8. §. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter felmentést adhat a fertőtlenítés kötelezettsége alól oly anyagokra, a melyek a fenebb elősorolt fertőtlenítő eljárások egyikének sem vethetők alá a nélkül, hogy ezáltal az anyag használhatósága, fel­dolgozhatósága, tartóssága vagy értéke tekintetében káros változást szenvedne. 9. §. Felmentést adhat továbbá a kereskedelemügyi m. kir. miniszter az oly anyagokra is, melyekről a munkaadó hitelesen igazolni képes, hogy azok származási, illetve beszerzési helyükön olyan eljárásnak vettetnek alá, mely a szabályszerű fer­tőtlenítéssel egyenértékűnek tekintendő. 10. §. Nem fertőtlenített szőrökkel végzendő munkákra, valamint a fertőtlení­tésre fiatal munkások és gyermekek nem alkalmazhatók, valamint oly felnőtt férfi

Next

/
Oldalképek
Tartalom