Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)
1903-02-19 / 8. szám
Iß. Ér te sit Is a betegekről. A betegek állapotára vonatkozó minden szó- és írásbeli tudakozódásra kizárólag az igazgató válaszol, de csakis a rokonok, gondnokok, gyámok és hatóságoknak, kik az efféle tudakozódásokra jogosultak1 RendkivQli eseményekről az érdekeltek az igazgató által azonnal, szükség esetén távirati utón is ér- tesittetnek. A betegek részére postai, távirati, vagy bármely más utón érkezett leveleket, táviratokat és egyébb küldeményeket az igazgató bontja fel s csak az 6 engedélyével kézbesíthetők a czimzettnek. Az igazgató a levelek stb. tartalmát köteles titokként megőrizni. Ugyanezen szabály áll a betegek által küldeni kívánt levelek, táviratok és egyébb küldemények továbbítására nézve is. 14. A betegek elbocsátása. A meggyógyult, úgyszintén megfigyelés folytán elmebetegeknek nem bizonyult egyének haladéktalanul elbocsáttatnak, Gyógyult beteg egyedül is távozhatik az intézetből. Gyógyíthatatlan, de többé sem nem ön- sem nem közveszélyes szegény embereket, kik a törvény érteimében az illetóségi község által tartandók el — a bün- tevö elmebetegek kivételével - az igazgató saját felelőségére adhatja községi ápolásba. Egyébkén' az elmebeteg elbocsátása a kővetkező módozatok mellett történik. 1. Oly javult állapotú és a közbiztonságot többé nem veszélyez'etö elmebetegek, kik hozzátartozóik által önként és nem hatósági rendelkezés alapján helyeztettek el az intézetben, hozzátartozóik által minden akadály nélkül vehetők ki az intézetből. Hozzátartozóik alatt értendők: fel- és lemenő ágbeli rokonok, oldalrokonok az unokatestvérekig bezárólag és házastárs. továbbá a beteg törvényes képviselői (atyai hatalmat gyakorló atya, gyám, gondnok) örökbefogadó, örökbefogadott és a jegyes. 2. Oly elmebetegek, kik hatósági rendelkezés nélkül helyeztettek ugyan el, de kórállapotuk nem változott és vagy önmagukra, v«gy a közbiztonságra még veszélyesek, csak az esetben bocsáthatók el, ha hozzátartozóik a további ápolás és felügyeletről szóló térilvény kiállításán kívül hitelesen igazolják, hogy a beteget olyan orvosi kezelésben, ellátásban és felügyeletben fogják részesíteni, hogy sem önmagára, sem pedig a közbiztonságra vészélyessé nem válhatik.1) 3. Oly elmebetegek, kik a hatóság rendelkezéséből lettek az intézetbe beszállítva, de kórállapotuk javult és sem ön- sem közveszélyes jelleggel már nem bir, szintén csak oly feltétel alatt bocsáthatók el, mmt a 2. pont alatt említett betegek 4 A hatóság rendelkezése folytán elhelyezett elmebetegek, ha kórállapotuk nem változott és önmagukra vagy a közbiztonságra még veszélyesek, csak az esetben bocsáthatók el, ha térítvény kiállításán és a kellő felügyelet, ellátás, orvosi kezelés igazolásán kívül az elmebeteg az I898. évi 75 8O4. sz a. kelt belügyministeri rendeletben*) megjelölt bizottság által ') A téritvé-ymintj ezen táje' o'tatóho/. mellékelve van, annak tarta'ma in rint tehát a felelősség azokat terheli, kik a beteget házi ápolásba vt szik. A hatói )g csak azt igazolja, hogy a kivevőknek anyagilag módjakban van a beteget ápolni és hogy elég ertelmeaek arra, hogy az elvállalt felelősséget felfogják. Térítvény veszélytelen betegek kiadásánál nem kívántatik, miért is a hatősáe azon feltételes beleegyezése, hogy csak az esetben járni honé ahhoz, hogy a téritvényt aláíró a beteget kivehesze, ha ez már nem veszélyez és ha a kiadó intézet e tekintetben a felelőséget elvállalja, a térítvény czéljának félreismerése, *) B. K, 1898. éri. 413. lapon. felülvizsgáltatik és a bizottság a beteget elbocsátha- tónak találja, mely alkalommal a bizottság az elmebeteg kórállapotának mérlegelése mellett azt is hivatva van elbírálni, vájjon a kilátásba helyezett ápolás és felügyelet tényleg olyan-e mely a beteg gyógyítását vagy szakszerű ápolását biztosítja és annak ön.- vagy közveszélyes cselekedetétől a társadalmat megvédheti. Ha az elmebeteget hozzátartozója megbízott utján, avagy oly hozzátartozója akarj* kivenni, ki az elmebetegnek nem törvényes képviselője (lásd fentebb I. pont alatt), akkor a négy pont alatti eset bármelyikében is az elmebeteg a kivétel végett jelentkezőnek csak akkor adható ki, ha az illető az elmebeteg törvényes képviselőjének az iSjl : XX. l.-cz. értelmében való beleegyezését igazolja. Mmd a beleegyezésről, mind a meghatalmazásról szóló okiratnak közjegyzőileg vagy btróilag hitelesíttetnek kell lenni. i j. Halálozások, temetisek. Az elhalt fizető betegek eltemetését vagy hozzátartozóik, vagy ha ezek kívánják, költségükre az intézet teljesiti. Azon esetben, midőn a hozzátartozók a temetést nem rendezik, sem pedig az eltemettetés különös módjára nézve nem nyilatkoznak, a temetést az intézet, azon díjosztály tekintetbe vételével, a mely szerint az elhunyt ápoltatott, a költségek előlegezése mellett teljesíti. Minták. Kérdések az elmegyógyintézetekbe és kórházak elmebeteg ősz" tályaira felveendő betegek kór- es egyéb előzmény* adataira nézve. 1. Név ? . . . . Kor, születési év, hó, nap ? . . . . , Vallás ? . . , . . Családi állapot ? ............ Foglalko* ■ás ? ............Születési hely ?.............Illetőség és honosság ? ...........Utolsó tartózkodási hely ?.............. Hol lakott huzamosabban ? 2. A beteg szüleinek neve és foglalkozása ? 3. Ki értesítendő a beteg állapotáról vagy esetleges elhalálozásáról ? 4. Állott-e a beteg bűnvádi eljárás alatt és ha igen, miért, mely bíróságnál és mikor ? 5. Volt-e a beteg vérrokonai között valaki elmebeteg, idegbajos, öngyikos, iszákos, bűntettes, vagy fennáll-e a családban valamely öröklékeny alkati betegség ? 6. A beteg anyja, midőn ezen gyermekével terhes volt, szenvedett-e súlyosabb természetű lázas bánta- lomban, érte-e őt valamely kedélyrázkódtatás vagy tartós bánat ? 7. A szülés nehezen történt-e, alkalmaztatott-e fogó műiét ? Szenvedett-e gyermekkorában ragályos görcsökben vagy egyéb súlyos gyermekbetegségben ? 8. Milyen volt a beteg szellemi élete a serdülőkorban ? 9. Szenvedett-e beteg súlyosabb fejsérülést és ha igen, mi észleltetett annak nyomában közvetlenül ? 10. Szenvedett e bujakorban, mikor és ki lett-e gyógyítva ? 11. Érte-e a beteget valamikor szerencsétlenség, csalódás, méltatlan bánásmód és hogyan viselte azt ? 12. Voltak-e életében oly időszakok, melyekben magaviseleté feltűnő változást mutatott ? 13. Szenvedett-e már elmebajban s volt-e e miatt kórházban vagy elmegyógyintézetben ? 14. A nemi fejlődés és a nemi élet terén észlel- tettek-e a betegnél perves hajlamok, vagy egyéb
