Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)

1903-01-22 / 4. szám

logy amely községben a gazdasági gyakorló terü’et felszerelése fedezet hiányában nehézségekbe ütközik, a felszerelés a gyakorlati gazdasági oktatás legelfee- rtilhetlenebb szükségleteire és egyelőre csak arra szorítkozzék, hogy a gazdálkodás a helyi viszonyok és gazdálkodási szükségletek arányában megkezdhető, s avval kapcsolatosan a tanítás is megindítható legyen. Azután fokozatosan a gazdasági területből nyerhető haszon felhasználásával és a község anyagi erejéhez mérten kell a felszerelést kiegészíteni és teljessé tenni. Általában nem szabad szem elől téveszteni — és erre főleg a nagyobb területtel rendelkező szaktanitós gazdasági ismétlő iskolák tanítóit kell figyelmeztetni — hogy a gazdasági oktatás hatását és hitelét mi sem rontja le annyira, mint a mintaszerű felszerelésre való törekvések folytán támasztott túlzott követelések és a községekre ezekből származó súlyos anyagi terhek ; ellenben a szakszerű munkálkodásból eredő gazdasági haszon felhasználásával előállított bármely felszerelés, mint a szakavatott munkálkodás eredménye, állandó tényezője az oktatás és az intézmény iránti bizalom s hitel megszilárdulásának.

Különös gondossággal járjon el a bizottság minden oly esetben, midőn bár a gazdasági ismétlő iskola szervezésére a község köteleztetett, de anyagi erői hiányában nem képes azt teljesen foganatosítani és az állam segélyezését kell igénybe venni

Az egész gazdasági szakoktatás eredményessé tételének fontos biztosítéka az is, bogy a gazdasági oktatás iránya jól választassák meg: tehát, hogy p. o. a kiválóan gyümölc termő vidéken, az oktatás gyümölcsészeti, a szőlővidéken borászati, a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság körében mezőgazdasági irányú legyen ; azért a bizottság a községi képviselőtestületnek ily irányú, — a szervezet 3. §-a értelmében hozandó határozatait íölülbirálat végett mindenkor kívánja be.

Grondja legyen a Bizottságnak, hogy a gazdasági ismétlő iskolákban a kézügyességi oktatás mentül szélesebb alapokon meghonosodjék, mert ezen oktatás kézzel fogható eredményeinél fogva felette alkalmas az egész intézmény iránt az érdeklődést a nép körébe bevinni, de másrészről az okszerűen vezetett kézügyességi oktatásnak közgazdasági szempontból is nagy jelentőséget tulajdonitok.

A gazdasági iskolai évzáró vizsgálatokkal kapcsolatosan szervezendő iskolai kiállítások rendezésében, valamint a szervezet azon részeinek pontos megtartásában, amelyek (48. 65. §§,) a gazdasági szaktanítóknak különös kötelességeit szabják meg, a község lakosai gazdasági érdekeinek előmozdítását — és a felnőttek oktatását — ifjúsági egyesületek és gazdakörök szervezését illetőleg ne csak ellenőrizze a Bizottság a szaktanítókat, hanem azok ily irányú tevékenységét saját hatáskörében támogassa, sőt a tanitók buzdítására társadalmi utón jutalmakat kieszközölni is igyekezzék.

Úgy a Bizottságnak, valamint a kir. tanfelügyel őségnek kötelességévé teszem, hogy a szervezetnek a gazdasági ismétlő iskolai jövedelmek sza- bályszerü felhasználására a számadások és pénztári kezelés ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit pontosan megtartsa.

Végül figyelmeztetem a Bizottságot, hogy a gazdasági ismétlő iskolára ntalt tanköteleseknek a szervezet V. fejezetében megszabott módon és időig való pontos beiskolázására különösen ügyeljen fel, e végből a 13—15 éves ismétlő tankötelesek rendes iskolázásának keresztülvitele és az igazolatlan mulasztások bírságolása körüli hanyagságot, vagy mulasztást elkövető községi elöljáróságok ellen a kir. tanfelügyelőtől veendő jelentések alapján az 1876. VI. t.-cz. 30 §-ban megszabott kötelességéhez képest haladéktalanul a legszigorúbb intézkedéseket foganatosítsa.

Ezen rendeletemmel a gazdasági ismétlő iskoláknak az 1896. évi november 16-án 60764. sz. a. kelt rendeletemme’ kiadott rzerve/.etét és tantervét az 1903. évi január 1-étől kézdődőleg, a szervezetre és tantervre vonatkozó minden egyébb későbbi rendelettel együtt hatályon kivül helyezem.

Nem kétlem, hogy a Bizottság a gazdasági ismétlő iskolák működésétől népünk szellemi és anyagi jólétének előmozdítása érdekében várható előnyöknek tudatában, minden erővel rajta lesz, hogy ezen intézmény szervezése, életbeléptetése és felvirágoztatása érdekében szükséges teendők és kötelességek a köztudatba hovatovább a legélénkebb erővel átmenjenek és az ebből támadó serény tevékenység, a Bizottság vezetése, kötelességszerü felügyelete és ellenőrzése mellett meghozza a közjóra áldásos gyümölcseit. .

Budapest, 1902. szeptember hó 24-én.

Wlasiics Gyula.

Valamennyi megyei és városi közigazgatási bizottságnak.

E N. 20. K. u. k. Remonten-Assent-Comission Nr. 5In. Nagy-Kanizsa.

Somogyvármegye tekintetes alispánt hivatalának

Kaposvárott.

Nagykanizsa, I9O3. január hó iO-én.

A cs. és k. hadilgyministerium 1902-ból keltezett

E. N. 45 R. M. számú leiratában utasította a cs. és k. pótló avató bizottságokat, hogy iparkodjanak a lótenyésztő közönséget, különösen a kistenyésztóket, csakis azoknak saját jól felfogott érdekükben, — arra bírni, hogy mielőtt kereskedőkkel és alkuszokkal alkuba bocsátkoznának, katonai czélokra alkalmasnak vélt lovaikat a cs. és k. lóavató bizottságoknak mutassák be, a mely bizottságok az alkalmas an agmt tetemesen magasabb árakon megveendik, mint azt a kereskedő tehetné, mert a bizottságok ezen alkalmakkor ugyanazon árakat fogják a tenyésztőknek, ha a ló alkalmas, kifizetni, mint azt máskép kénytelenek volnának, ha a szükségelt anyagot ily módon bo nem szerezhetik, — a lókereskedőknek juttatni, a kik igy természetesen nyereséggel dolgoznak, a mi különben a kisgazda vagyonát gyarapítaná

Hogy ezen czél elérethessék, mint a fenti bizottság elnöke, a m. kir. földmivelési minister utasítása folytán, hivatalos tisztelettel felkérem a tekintetes alispán urat, szíveskedjék a gazdaközönség érdekében, a bizottság ebbeli törekvéseit befolyásával támogatni.

Hogy megtudhassam, mely helyeken volna legalkalmasabb a megyében katonai lóvásárt kitűzni, vagyis, mely helyeket tekinti a tekintetes alispán ur azon vidékek központjainak, a hol a lótenyésztés oly irányban halad, hogy katonai czélokra alkalmas anyag neveltetik, és igy remélhető, hogy egy katonai lósorozás megtartása kedvező eredményt mutatna fel, a mi által a közönség ezen eladási módozattal megbarátkozhatnék, kérem a bizottsággal ezen központok neveit mielőbb megismertetni, a miután én az egyes vásárok terminusát, a többi a bizottság kerületébe tartozó vármegyékkel egyetemessen, — meg fogom határozni, és azután ezen terminusokat szives köztudomásra hozatal czéljából, a tekintetes alispán úrral közlendőm.

Ezen vásárokat február és márczius havában kívánnám megtartani, habár a tulajdonképeni léavatás csak áprilisban vészi kezdetét, hogy ezáltal is elejét vegyem annak, hogy a gazdaközönség kénytelen legyen pénz