Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)

1903-11-19 / 47. szám

Megszűnik azonban : 1 véglegesen, a) ha a* özvegy a magyar állam polgára lenni megszűnik; b) ha az özvegy erkölcstelen életet folytat, vagy Valamely bünletendő cselekményért hivatalvesztésre ítéltetik; gyermekei azonban, ha a feltételek különben megvannak, ellátási igénynyel birnak, s szülők nélküli árváknak tekintendők; 2. ideiglenesen, ha ismét férjhez megy, házassága tartamára. Ha azonban második férjé után is özvegy­ségre jut, ellátását — ha arra a szabályszerű feltételek még mindig meg vannak — második férje halála napjától kezdve kapja. 34. § Vármegyei szolgálatban volt nyugdij- képes, vagy nyugdíjas állapotban elhunyt egyén tör­vényes kiskorú gyermekei neveltetési pótlékban része­ltetnek és az a körülmény, hogy a gyermekek a tényleges szolgálat ideje alatt vagy nyugdíjas állapot­ban nemzettek-e, a nevelési járulékokra befolyással nincsen. Ha az atya elhunytakor annak szolgálati ideje tiz évre még nem terjed, törvényes leszármazói vissza­kapják az általa befizetett nyugdíjjárulékokat kamat nélkül, de kiskorú gyermekei nevelési járulékokban nem részesülnek. 35. §. Vármegyei szolgalatban volt nyugdij- képes egyének árváira nézve: a) mindaddig, mig édes anyjuk életben van, s illetőleg nyugdijat élvez, az évi neveltetési pótlék fejenkint az atya legutóbbi rendszeres (23. §.) fizeté­sének 5°/(-ában állapittatik meg; b) ba pedig teljesen árvák, az évi neveltetési pótlék egyenkint az atya legutóbbi rendszeres (23. §.) fizetésének 10°|0-ában állapittatik meg. Mindkét eset­ben akként azonban, hogy több kiskorú gyermek létezésének esetében, ha az ezek részére adandó nevel­tetési járulékok összege az apa nyugdijának megfelelő összeget felülhaladná, a többlet a gyermekek nevel­tetési pótlékából arányos részekben levonatik. 36. §. A neveltetési pótlék vagy járulék a leányok nak bezárólag 18 éves korukig jár, fiúgyermekeknek pedig, kik iskolai tanulmányaikat tovább folytatják, s e körülményt igazolják, a neveltetési pótlék vagy járulék 20 éves korukig, ha a tanulást abba nem hagyják, kiadatik. 37. §. Ezen neveltetési pótlék vagy járulék az árvák 18, illetve 20 éves kora előtt is megszűnik: a) ha a leány férjhez megy; b) ha az árva magyar állampolgár lenni mgazünik; c) ha az árva valamely büntetendő cselek­ményért hivatalvesztésre ítéltetik, valamint akkor is, ha hat hónapnál hosszabb ideig tartó szabadságvesz­tésre ítéltetik; d) ha a fiú nagykorusittatik. 38 §. Az özvegyi nyugdíjnak bármi okból való megszüntetése avagy felüggesztése a neveltetési pótlék élvezetét meg nem szünteti, sem fel nem függeszti. 39. §. Amennyiben a nyugdijlap felhasználható jövedelmei a kiadásokat nem fedezik ez esetben a vármegye közönsége a felmerült, hiány fedezéséről felsőbb jóváhagyás mellett saját hatáskörében gon­doskodik mindaddig, amíg önkormányzati jogánál fogva a nyugdíjigények kielégítéséről ő tartozik gondoskodni. 40 §. Minthogy az ezen nyugdíj-intézet léte­sítése előtt régóta fennállott vármegyei szolganyug- dij-alap ezen nyugdíjintézet alaptőkéjéhez csatolta- tott, ennek fejében­1. a régi szolganyugdijalap terhére rendszere­sített nyugdijak, illetőleg ellátási dijak most már ezen nyugdíjintézetből fedeztetnek; 2. a szolgaszemélyzet közül azok részére, kik az 1883. évi újjászervezéskor nyertek alkalmazást, de már előbb is, akár mint tiszti hajdúk vugy hivatal- szolgák, akármint pandúrok a vármegye szolgálatában állottak, szolgálati idejük az 1875. év január 1-tŐl számittatik olyformán, hogy illetőknek csakis folyto­nosan eltöltött szolgálati éveik számíttatnak be a nyugdíj kiszabásánál; 3 ezen szolgák úgy a múltra, valamint a jövőre nézve az akkor élvezett fizetésük tekintetébe mind a tf rzs mindaz évi járulékok fizetése alól egyszers- mindenkcrra felmentetnek, mely kedvezmény azonban az I884. év január I je óta felfogadott uj szolgákra, nemkülönben az ezentúl szolgálatba lépőkre.ki nem terjed. 41. §. Ha a nyugdíjintézmény fenntartásának szükségessége bármely oknál fogva megszűnnék, annak megszüntetése és a nyugdíjalapnak mely cz^lra leendő fordítása iránt belügyministeri jóváhagyás mellett a törvényhatósági közgyűlés határoz. Kelt Somogyvármegye törvényhatósági bizott­ságának Kaposvárott, 1903. óvi november hó 2-án folytatva tartott évnegyedes közgyűlésből. Maár, alispán. Somogyvármegye törvényhatósá'S- bizottsága által Ka­posvárott, 1903. évi november hó 2-án folytatva tar­tott évnegyedes közgyűlés jegyzőkönyvének kivonata. 564. kgysz. 22665. Somogyvármegye árvaszéki elnökének előterjesztése egy 7*ik ülnöki és egy jegyzői állás rendszeresítése iránt. Habár a vármegye közönsége által már I9OI. évi február 4-én, augusztus 5 én és november 4-én tar­tott közgyűléséből 20|78., 406|l7l99 illetve 490|33703. számú felterjesztésekben kifejtett azon indokok, me­lyek egy 7. ülnöki állás rendszeresítését elkerülhetlenül szükségessé teszik, a m. kir. belügyminisztérium 934l4j90l. és l2893|90l. számú leiratai szerint mél­tányolva nem le'tek, azon indokból, mert a vármegye közönségét pótjavadalmazásban nem részesítheti, mégis miután az árvaszéknél egy előadó tevékenységét igénylő hátralék állandóan fennáll — ennélfogva új­ból felterjesztés tétetik a nagyméltóságu belügyminisz­ter úrhoz, miként egy 7-ik ülnöki és egy jegyzői állást az állami pótjavadalmazás felemelése mellett rendszeresíteni kegyeskedjék. Indokul szolgál az a körülmény is, hogv a gyer­mekvédelemmel járó hatósági teendők túlnyomó részét a folyó I9O3 évi szeptember 1-től kezdve a I. i903- B M. számú körrendelet az árvaszékekre ruházta, minek következtében az árvaszék munka terhe rövid időn annyi beadványnyal fog ismét szaporodni, hogy az maga fölemészti egy előadó munkaképességét. S ha mindezekhez még figyelembe vesszük, hogy a magas kormány által tervbe vett egyébb filantropikus intézmények hatósági szervéül szintén az árvaszékek vannak kiszemelve: nem szenved kétséget, hogy az árvaszéknél, a hatáskörébe utalt tenndőknek az uj ügyviteli szabályzat által megkívánt módon való gyors és pontos ellátására, most már egy 7-ik ülnöki állás rendszeresítése sem lesz elég, miért is szükségessé vált egy jegyzői állás rendszeresítése is, hogy azután a jegyzők közül kettő rendszerint előadói teendőket végezhessen. Mely határozat a vármegyei hivatalos lap utján közzététetni rendeltetik. Kmft. Kiadta: NOSZLOPY TIVADAR, vm. aljegyző.

Next

/
Oldalképek
Tartalom