Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)
1903-07-02 / 27. szám
Annyival is szükségesebbnek találom est, mert az iparörvény oly rendelkezést, mely az ipartestületi békélteti bizottságok előtt az ügyvédi képviseletet kizárná, nem tartalmaz, s mert a feieknek kétség kívül igen nagy korlátozását képezi, ha akkor, amidin ennek szükségét látják, ügyvédet nem alkalmazba'nak De tiképen az a körülmény i“ kívánatossá teszi az ügyvédi képviselet megengedését, hogy megeshetik, miszerint a fél a hozott határozattal nincsen megelégedve s igényeinek érvényesítése czéljiból a rendes bírói útra kénytelen fordulni, ahol Úgyis ügyvédet kell képviseletével megbíznia. Természetesen oly esetekben, amidőn a fél a személyes megjelenésben betegség, távoli tartózkodási hely, vagy egyéb okok miatt nincs gátolva s a képesség is meg van benne arra, hogy ügyét személyesen előadhassa az ipartestületi békéltető bizottságoknak jokukban áll az ipartörvény 14I. §-ának negyedik bekezdésére való tekintettel — ügyvédi képviselet mellett is, — a fél személyes megjelenését kívánni, hogy ez által az idézett törvényszakasz rendelkezéseihez képest minden esetben előzőleg a felek kibékitését megkísérelhesse. Az ipartestületi békéltető bizottságok alapszabályainak az alapszabály-minta 14 § ával egyező azon rendelkezése tehát, miszerint »megbízás csak az esetben eugedtetik meg, ha igazol tátik, hogy az illető fél személyesen épen nem jelenhetett meg, vagy ügyét személyesen képviselni nem képes« olyképen értelmezendő, miszerint a fél személyes megjelenésének pótlására, helyettesítésére csak a jelzett két esetben adható megbízás ; annak azonban minden esetben hely adandó, hogy a felek ügyük védelmével ügyvédet bízhassanak meg s a szabályszerű meghatalmazással ellátott ügyvéd a békéltető bizottságok előtt ügyfele érdekében eljárhasson. Másszóval a békéltető bizottságok előtt folyamatban levő vitás ügyekből folyólag a szabályszerű meghatalmazással ellátott ügyvéd ügyfele képviseletében minden esetben eljárhat, az ügyvéd általi képvisel- tetés azonban csak akkor menti fel a felet a személyes megjelenés kötelezettsége alól, ha igazoltatik, hogy az illető fél személyesen épen nem jelenhetett meg, vagy Ügyét személyesen képviselni nem képes Felhívom as iparhatóságot, hogy a fentiekről az elsőfokú iparhatóságok utján az összes ipartestületeket tudomásulvétel és alkalmazkodás végett megfelelően értesítse. Budapest, 1903- junius 10-én. Láng. I4863. sz. I9O3. Ezen kereskedelemügyi ministeri rendeletet a Vármegyei hivatalos lap Utján valamennyi főszolgabíró (polgármester) úrral tudomás és általuk az összes ipartestületekkel ahhoz alkalmazkodás végett közlöm. Kaposvár, I9O3. június 22-én. Maár, alispán. 69278. sz. Kereskedelemügyi m, kir. minister. IX. A kerületi kir. iparfelügyelő urnák Budapest. Múlt évi október hó 10-én 7O19. sz. a. kelt fel- terjesztésére, a kecskeméti rendőrkapitány felügyelő orhoz intézett átiratáDak visszazárása mellett a kővetkezőkről értesítem : A mezőgazdasági terményeknek Uzletszerüleg elemi erővel való cséplésével foglalkozó vállalatok az iparhatósági C) lajstromba nem vezetendők be. Az ipari törzskönyvek létesítése tárgyában 83405|900. sz. a. kelt rendelettel ugyanis az iparüzŐk számának állandó nyilvántartása mellett az is czélba vétetett, hogy az 1893. évi XXVIII. t. ez. 14. §-ában körülírt iparfelügve'ői vizsgálatok czéljaira a gyári vállalatok, vagy a gyári jellegű ipartelepek külön törzskönyvekben állandóan nyilvántartassanak. AzH id izeit rändelet az egyes ipartelepeknek a gyári törzsi önvvbe való sorozását az 1898. évi XXV1I1. t.-cz. I5. I7. §-aira alapítja s minthogy a 23088/902. sz. rendelet a bér vagy rész fejében cséplő vállalatokat az ipari üzemek közé sorozta, e vállalatok közül azok, a melyek elemi erőt alkalmaznak, a hivatkozott törvény 15 §-a a’apján a gyári törzskönyvbe is felveendők, vagyis az iparigazolvány kiállítása alkalmával nemcsak az E) hanem a C) (gyári) iparlajstromba is bevezetendők volnának. A kérdés elbírálásánál azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a szempontokat, amelyeket a törvény I4. §-a az iparfelögyelői telepvizsgálatok irányára vonatkozólag részletesen megjelöl. A vizsgálat teendői közt fölemlíti a törvény a tanoocz- ügyet továbbá a segédeknek és a munkásoknak a vállalathoz való viszonyát, a vasárnapi munkaszünet- ről és a munkás betegsegélyezésről szó.ó törvények végrehajtását, a baleset elleni védelmet, a baleset elleni biztosítást; vizsgálatot követel továbbá abban az irányban, hogy a telepen nincsenek-e olyan intézmények, melyek a munkások keresetének élvezetét hátrányosan befolyásolják Az iparfelügyelői vizsgálat jelzett irányelveiből az tűnik ki, hogy a törvényhozó az iparfelügyelet hatáskörét az olyan ipartelepekre óhajtotta kiterjeszteni, amely ipartelepeken a fölsorolt körülmények, vonatkozások és intézmények előfordulhatnak, tehát, amely telepek ily irányban való megvizsgálása kívánatos, sőt szükséges. A vizsgálat irányelveit a bér vagy rész fejében való cséplést végző vállalatokra vonatkoztatva szükségképen következik, hogy az ilyen vádalatok iparfel- ügyelöi mégvizsgálása egyáltalán nem szükséges mert a törvény állal megjelölt, körülmények, vonatkozások és intézmények e vállalatoknál, talán egyes igen ritka kivételektől eltekintve, egyáltalán nem fordulnak elő. A cséplési vállalatok az egy fűtőn kívül általában sem munkásokat, sem tanonezokat nem foglalkoztatnak, a mennyiben munka alkalmával a gépkezelését rendszerint maga a vállalkozó végzi ; állandó munkahelyiségük nincsen, ahol az egészségügyi és biztonsági követelmények betartására kellene felügyelni s így semmi ok sincsen arra, hogy a vállalatoknál iparfelügyelői gyár-, vagy telep-vizsgálat tartassák. Sőt e vizsgálat megtartása akadályokba ütköznék, mert a bérért csépiő vállalatok munkahelyüket folytonosan változtatják. Ez indokok alapján az 1893. évi XXVIIl. t.-cz. és az ipari törzskönyvek ügyében kelt 83405|900. sz. rendelet intentióinak figyelembe vételével úgy kellett határoznom, hogy a mezőgazdasági terményeknek bér vagy rész fejében való cséplésével Uzletszerüleg foglalkozó vállalatok az iparhatósági C) lajstromba nem jegyzendők be s az ilyen vállalatokról zöld szinü gyári törzskönyvi lapok nem állitandók ki. Budapest, I9O3. junius hó II-én. A minister helyett; Vickenburg sk. államtitkár. I6245jl903. sz. A vármegyei hivatalos lap utján valamennyi elsőfokú iparhatóságnak. Kereskedelmi m. kir. minister urnák a budapesti kir.jparfelügyelőséghez intézett 69278)803 sz. rende-
