Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1903. (22. évfolyam 2-53. szám)

1903-05-07 / 19. szám

II. A baromfikolera Ismertető Jelel. A baromfiállomány befertőzését mindenekelőtt a hirtelen bekövetkező elhullások mutatják. Libák, tyúkok és kacsák stb. nem ritkán anélkül is elhullanak, hogy rajtuk feltűnőbb betegedéai tüneteket lehetett volna észlelni. Alapos vizsgálat során azonban az első el- hultási esetek bekövetkezésekor észrevehető, hogy né­hány állat bágyadt és szomorú, tollazatukat felborzalva és szárnyaikat lelógatva tartják, nagy szomjúságot mu­tatnak, nem ritkán hánynak és bűzös hasmenésben szenvednek. Ürülékük eleinte pépes és fehéressárga, később nyálkás, vizenyős és zöld. III. Védekezés a betegség fellépése ellen A baromfikolera behurczolásának a Következő elővigyázati szabályok alkalmazásával lehet elejét venni: a) az idegen, főleg a külföldről behozott szár­nyasok hozzászerzésének mellőzésével, b) a háztartásban leölésre kerülő idegen baromfi hulladékainak a fertőzést kizáró módon valő eltávo­lításával, c) a baromfiaknak távoltartásával olyan ulaktól, legelőktől, patakoktól stb., amelyeket idegen baromfiak használnak, d) baromfikereskedőknek az udvaroktól való tá­voltartásával. Ha idegen baromfi beszerzése (pl. tenyésztési czélra) el nem kerülhető, tanácsos azt 6 — 8 napon át elkülönített helyen elzárva tartani és a régi állomány közé csakis akkor bocsátani, ha a jelzett idő alatt semminemö botegedési tünetek nem mutatkoztak. Ez az elővigyázat annál is inkább ajánlatos, mert a már netán befertőzött állatok egyideig még egészségeseknek mutatkozhatnak. Elővigyázati intézkedés gyanánt figyelembe jöhet még a védöojtás is. IV Intézkedések a baromflkolera kitörése alkalmával' A megbetegedett baromfinak gyógyszerekkel való kezelése rendszerint eredménytelen és ez okból nem ajánlatos. So'tkal czélszerübb a megbetegedett állatokat azonnal leölni és a fertőzést kizáró módon eltávolítani, mert gyógyulásuk csak egyes ritka esetben áll be. Az egészségesnek látszó állatokat a betegektől és a beteggyanusaktól okvetlenül azonnal el kell kü­löníteni és külön helyiségekben elhelyezni. Az egész­séges baromfi részére olyan etető es itató edényeket kell használatra adni, amelyeket a beteg állatok nem használtak. Az elhullott és a leölt beteg baromfit minden ré­szével (a toliakkal is) együtt — amennyiben az a fertőzést biztosan kizáró módon technikai (Kafildesin- fektorban) feldolgozás utján nem értékesíthető — el kell égetni, vagy pedig a dögtéren oly mélyen elásni, hogy a sürü oltott mészszel leöntendő baromfihullákat legalább egy méter magas földréteg takarja. Nagyon veszélyes a baromfihuliák eltakarítására a trágyagöd­röket vagy trágyadombokat használni, mert a baromfi­vész fertőző anyaga a trágyában hosszabb ideig meg- rartja a fertőzőképességét, minek folytán a betegség újabb kitörésére nyújthat alkalmat. Ha a fertőzött udvarban az összes baromfi el­hullott vagy leöletett (s ez a legajánlatosabb eljárási avagy ha az utolsó elhullás!, leölési vagy gyógyulási eset óta nyolcz nap letelt, mindazon helyiségeket, amelyekben a beteg baromfi elhelyesve volt, továbbá amennyire csak lehetséges — mindazokat a tárgyakat is, a melyekkel a beteg baromfi érintkezésben volt, a fertőző anyagtól alaposan meg kell tisztítani. Erre a czélra legalkalmasabb a kővetkező eljárás : a., az ürülék, az eleségmaradványok és az össze- söpört szemét elégetendő, vagy pedig oly módon mint a vészben elhullott baromfi elásandó (lásd a IV. pont harmadik bekezdését) ; b„ a padló, az ajtók, a falak, az ülőradak, az etelő és itatóedények forró szódaluggal (3 kilogramm mosószóda 100 liter vizre) alaposan megtisztitandók ; rossz állaporban levő és csekély értékű fatárgyakat legczélszerübb elégetni. A föld és homoktalaj, a mennyiben lehetséges, legalább iO czentiméter mélyen kiásandó és a kiásott talaj épügy mint az ürülék és a szemét (az előző bekezdés szerint) a fertőzést kizáró módon eltávo- litandó. Az usztatómedenczék, a viz kibocsátása után alaposan kitisztitandók ; c. a kitisztított ólak jól kiszellóztetendők s ezek után d. , a padló, a falak, az ajtók stb. mésztejjel (5 kilogram oltatlan mész iOO liter vizre) bemeszelendök. 8775)903. az Ezen minister! rendeletet tudomásul vétetvén, valamennyi főszolgabíró és polgármester úrral mégis község elöljáróságokkal a várm hivatalos lap ut|án a legkiterjedtebb módon leendő köztudomásra juttatás végett közlöm. Kaposvár, I9O3. április 27-én. Maár, alispán. _ ­30,785. III—8.-I903. B. M. számú körrendelet. Romániába vagy Szerbiába utazóknak utiigazolvány- nyal való ellátás végett a határszéli hatósághoz uta­sításának mellőzése tárgyában (Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak (Budapest székesfőváros kivételével,) Az orsovai járás szolgabirája ismételten pana­szolja. hogy még mindig sűrűn fordulnak elő esetek, hogy hivatalában idegen törvényhatóságok területéről sze­gényebi) sorsú egyének Romániába szóló határátkelési jegyekért megjelennek, előadva, hogy vagy községük jegyzője vagy főszolgahirájuk őket személyleirással vagy munkakönyvvei ellátva útnak eresztette azon biztatással, miszerint a nevezett főszolgabíró majd ad nekik határátkelési igazolványt. Felhívom ennélfogva czimet, hogy 1896. évi 43,835. sz. a. *) és t900 évi 40,710. sz. a. **) kiadott itteni rendeletek szigorú megtartása iránt intézkedjék. Budapest, I9O3. évi április hó 20-án. A minister helyett : Gulner s. k., államtitkár. 10752. sz I9O3. A vm. hivatalos lap utján valamennyi ffiszblrS (polgármester) úrral s valamennyi községi elöljárósággal tudomás és miheztartás végett közlöm. Kaposvár, 19O3. «április 28. Maár, alispán. 64|kih 1903. Körözvény. Utrendőri kihágással vádolt Pusitz Nándor és Semovcsák Mihály tyukász segédek előbbi Darány, utőbbi Babócsa községből ismeretlen helyre távoztak. Felkéretnek a társhatóságok, hogy nevezetteket köröztetni és eredmény esetén hivatalomat értesíteni szíveskedjenek. Barcs, 19O3. április hó 25-én. Sárközy főszolgabíró. 10733. 1903. A «megyei hív. lapban közzéteszem s ez utón va­lamennyi fószbiró (polgármester) úrral és községi elöljárósággal közlöm. Kaposvár, 19O3. április 28. Madr, alispán. *) B. K. 1896. évi 143. Upon. **) B. K. 19O0, irt 854. lápon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom