Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám

2018. JANUÁR 6., SZOMBAT SZTÁRVILÁG 11 Jól érzi magát a bőrében, hálás a családjának, hogy sokat segítenek neki Ördög Nóra szerelmes a férjébe Egy kicsit sem zavarja a kora, hála a családnak Fotó: Nánási Pál Ördög Nóra tele van tervek­kel, és reméli, hogy idén va­lamennyit be is váltja. Tavaly kicsit több teendője ma­radt befejezetlenül a listán, mint szerette volna, de meg­fogadta, hogy végre meg­próbálja végleg levetkőzni a megfelelési kényszerét. Hot!-összeállítás- Mikor aludtál egy jót utoljára?- Az ünnepek alatt többször is megadatott, pláne hogy ha­zamentünk anyukámékhoz Mórahalomra. Ám év közben ha heti egyszer ki tudom ma­gam aludni, már akkor is na­gyon boldog vagyok. A decem­ber pedig eddig minden évben sűrűre sikerült, mi tettük idén is pörgőssé. De nem panaszko­dom, csak év végén mindig bi­zakodóbb vagyok. Most is elha­tároztam, hogy ebben az évben majd okosabban tervezek.- Hol pihentétek ki magatokat az év végén?- December 20-ától, ahogy az oviszünet elkezdődött, lezár­tuk az évet, és elutaztunk. Ezt tavalyelőtt vezettük be. Akkor Londonban jártunk, most Mis­kolctapolcán kezdtük rákény­szeríteni magunkat a lazításra. „Bevezettem a telefonórát”- Könnyebb utazni már a gyere­kekkel most, hogy négy- és há­romévesek lettek?- Eddig sem volt nehéz, ta­lán azért, mert a születésük­től így szocializálódtak. Sokat vagyunk úton, az életünk any- nyira mozgalmas, hogy nem is lehetne kőbe vésett, tűpontos napi rutinunk. Minden nap tel­jesen más, ehhez kellett alkal­mazkodnunk. Vannak azért sa­rokpontok, rituálék, amikhez a gyerekeim a dolgokat köthe­tik, viszont az is teljesen átla­gos, hogy este fél 11-kor még mind a négyen ébren vagyunk. A hétvégi altatásra sem feszü­lök már rá. Ha megyünk vala­hova, a kocsiban úgyis alsza­nak, ahogy az oviban is mindig.- Spontánabb lettél?- Nem mondhatnám, de tö­rekszem rá, hogy mindig min­den helyzetet a lehető legkom­fortosabbra formáljak a csalá­dom és a magam számára, hogy minél súrlódásmentesebben él­hessük az életünket, és ez bevá­lik. Ezt a törekvést szeretném átadni a gyerekeknek is.- Sokat kivett belőled az elmúlt esztendő?- Talán nem is volt még ilyen évem, ami munka szem­pontjából ennyire intenzíven sikerült volna. Viszont sok él­ményt adott. Mind közül a leg­nagyobb, hogy rám talált a Vi­gyázat, gyerekkel vagyok! Hosz- szú idő óta az volt az első olyan munkám, amit hozzám köt­nek az emberek, azaz nem azt mondják, hogy én vezetem, ha­nem hogy az én műsorom. Ez nagy különbség, és nekem kü­lönösen jólesik. A Séfek séfé cí­mű gasztroműsorból háziasz- szonyként is rengeteget tanul­tam, és a forgatás után még a korábbinál is nagyobb kedvvel álltam a konyhában. Persze ha sok az egyéb teendő, nem jut elég kreatív energia a konyhai művészkedésre, és visszatér a praktikum - most is ez a hely­zet. Az Ázsia Expresszről nem is beszélve, hiszen a Nánázsia vloggal lett a férjemmel egy kö­zös új projektünk, ami úgy tű­nik, komoly kis családi vállal­kozássá növi ki magát. Ennél izgalmasabbat nem is tudnék jelenleg elképzelni magunk­nak. i . i- így viszont mindig a kezetek­ben van a telefon. Hogyan éred el, hogy a gyerekek ne nyomkod­ják állandóan?- A telefonnyomkodást esté­re, fél órával fürdés előttre kor­látozzuk. Ezt mi „telefonórá­nak” hívjuk. Ilyenkor felhúz­zuk a konyhai főzőórát, és min­denki nyomkodja egy kicsit va­lamelyik kütyüt - ez az, ami nálunk bevált. Erre a gyerekek is számítanak, napközben nem is nyúznak a készülékért, sőt azt is tudják, hogy a szófogadat- lanság a telefonórába kerülhet.- Mici és Vencel szeretnek sze­repelni?- Az embereket félrevezeti az, amit a Nánázsiában látnak, de ott ők valójában nem szere­pelnek, csak élik az életüket, mi pedig rögzítjük. Mici kife­jezetten szégyenlős, pedig so­kan azt gondolják róla, hogy - amilyen cserfes és nagyszájú - egyszer színésznő lesz belő­le. Az igazság ellenben az, hogy idegen emberek előtt legalább másfél óra, mire megnyílik. Ez a Vigyázat, gyerekkel vagyok! karácsonyi adásában is lát­szott. Vend hozzá képest hiá­ba csendesebb, bátrabb is. Iga­zi álmodozó, amilyen az apuká­ja, és már most elképesztően ügyesen rajzol. „Palkóval együtt öreg­szünk meg”- El tudnád képzelni az életedet nagy családban is?- Két barátnőm is a harmadik kisbabáját várja, emiatt néha el­játszom a gondolattal. De egy harmadik gyerek hatalmas vál­tás lenne, így minden racionális érv amellett szól, hogy eléged­jünk meg ezzel a két csodával. És nem is olyan erős ez a vágy bennem, hogy kockára tegyem a jelenlegi idillt. 36 éves vagyok, és ahogy haladok előre a kor­ban, úgy lehet egyre nagyobb a veszélye annak is, hogy valami probléma adódna a terhesség­gel. Ráadásul Miéiért elég sokat küzdöttünk, így tudom, milyen érzés csalódni. Ettől is félek, ezt sem akarnám újra átélni. így kerek az élet, nem akarom kí­sérteni a sorsot egy harmadik babával. És szerintem két gye­rek mellett, főleg mostanában már újra tudok a saját céljaimra is koncentrálni. De ki tudja, mit gondolok ugyanerről öt vagy tíz év múlva...- Zavar a korod?- Ha nem lennék a helye­men, ha nem érezném azt, hogy ott tartok, ahol tartanom kéne, és nem lenne ez a gyö­nyörű két gyerekem meg a fér­jem, akkor biztosan foglalkoz­tatna, de így kicsit sem. Pal­kóval együtt öreg­szünk meg, szé­pen, lassan. És re­mélhetőleg végig szerelemben. Erre vagyok a legbüsz­kébb, hogy hét év házasság után is szerelmes vagyok a férjembe. Persze azt is fontos hozzátenni, hogy na­gyon sokat teszünk is érte. nék megtanulni spanyolul. El­játszottam a gondolattal, hogy egy vlogot is indítok erről, de ezzel egyelőre ott tartok, hogy nem szeretném ország-világ előtt leégetni magam az eset­leges kudarcommal. Pedig er­ről akkor sem mondok le, ha nyolcvanévesen ju­tok majd el nyelvis­kolába. Büszke len­nék magamra, ha valamikor spanyol­ból is megszerez­ném a nyelwizs­- Talán meg tudod szervezni. Apropó, ki az ügyesebb ebben kettőtök közül? Jó lenne egy kicsit több idő magamra gát.- Példaértékű a házasságod. Mit tesztek ezért?- Minden fronton azon dol­gozunk, hogy minél kevesebb legyen a súrlódás, és néha tényleg nagyon nehéz össze­egyeztetni a családi életünket a munkával, de odafigyelünk arra, hogy kettesben is csinál­junk közös programokat a csa­ládiak mellett. És az életünket is megpróbáltuk a legkomfor­tosabban berendezni, ez is se­gít­- Hogy érzed magad a bőröd­ben?- Nem érzem, hogy különö­sen kirobbanó formában len­nék fizikailag, de jól érzem magamat a bőrömben. Hogy mennyire vagyok jó passzban, az attól is függ, hogy éppen mennyire tudtam kialudni ma­gam. És bár a nézők általában szépen kisminkelve látnak, azért én is tudok borzalmasan kinézni. Az arcom a munka­eszközöm, illene picit több fi­gyelmet fordítanom rá, de ed­dig nem tettem, egészen mos­tanáig. Ha kívánhatnék vala­mit az új évre, az több idő len­ne, amiből a család mellett ta­lán jutna kicsit több magamra is. Szeretnék többet sportolni. „Szeretnék megtanulni spanyolul”- Ez a legnagyobb vágyad erre az évre?- Van még egy titkos vágyam- amit nevezzünk inkább terv­nek, úgy hátha nagyobb esély- lyel valósul meg -, hogy szeret­- Határozottan én. A férjem művészember, nem erőssége a dátumok és időpontok ész­ben tartása. És egy ideje azért van közös naptárunk is, mert oda le van írva feketén-fehéren mindenkinek az elfoglaltsága, bármikor rá lehet pillantani, és nincs félreértés. Volt már konfj liktusunk abból, hogy én nem szóltam valamiről időben, mert tudtam, hogy úgysem jegy­zi meg, Vagy jeleztem ugyan, de ő nem emlékezett, és rá is szervezett valamit. Ezért nem is vele, hanem az asszisztensé­vel szoktam először egyeztetni a közös programokat.- Mit kívánsz még magatok­nak?- Rengeteg lemaradásom van, hadd ne mutassam meg a teendők listáját... Folya­matosan mérlegelek, hol ég a legnagyobb tűz - azt kipi­pálom. Ez szerintem jövő­re sem változik, de hálás va­gyok a családomnak, hogy olyan sokat segítenek. Fő­leg a nagyszülők. Apósom a fotóstúdió mellett lakik, így ha egyikünk sem végez, ő el tud menni a gyerekekért az oviba. A szüléimre is mindig számíthatunk, de mivel még aktívan dolgoznak, és 200 ki­lométerre laknak tőlünk, tu­dom, mekkora áldozat tőlük autóba vagy vonatra ülni, szabadságot kivenni, csak hogy nekünk besegítsenek, és ezzel nem szeretek visz- szaélni. De egyszer talán kö­zelebb költöznek hozzánk, és akkor ők is többet kapnak az unokákból, és mi is belőlük. A színésznő boldogan lett családtag Cserszegtomajon, ahol nagy sikert aratott Tizenhét éve örökbe fogadták Fodor Zsókát! MAGÁNSZÁM Fodor Zsóka so­sem szerette a karácsonyt, de amióta az édesanyja is eltávo­zott, végképp feketelistára tet­te ezt az ünnepet. Egyetlen ro­kona a Venezuelában élő báty­ja, aki a rossz egészségi álla­pota miatt már nem ül repülő­re, és a színésznő sem vállal­kozik többé a hatalmas útra.- Béla 81 éves, ötven éve há­zas, két fiuk és négy unokájuk van - mesélte Zsóka! - Kró­mozóműhelye volt, az otta­ni gőzök tönkretették a tüde­jét. Négy éve járt itt, én tavaly szerettem volna kimenni, de a caracasi kerozinhiány mi­att kútba esett a látogatás. De nem vagyok magányos, lettek új rokonaim - büszkélkedett a színésznő. Fodor Zsóka tizenhét éve még Magdi anyust alakította a tévében, amikor Várkonyi Andrással és Szőke Zoltánnal közösen léptek fel Cserszeg­tomajon. A színésznő nagy si­kert aratott a Paraszt Dekame- ron című magánszámával - a legközelebbi falunapra vissza is hívták.- Aznap kézről kézre adtak a falubeliek, és mivel a meghí­vóm, Bartha Gábor mindenü­vé velem jött, éjfélre mindent tudott rólam - nevetett a szí­nésznő. - Közölte: szeretnék, Schmuck Andor és Fodor Zsóka gyakran találkoznak Fotó: hot! ha hozzájuk tartoznék, a há­zuk ajtaja mindig nyitva áll. Boldogan lettem családtag. Többször nyaraltam ott, egy­szer anyukámmal náluk töl­töttük a karácsonyt, a bátyám­mal is jártunk Gáboréknál. Most szilveszterkor csak azért nem voltunk együtt, mert ba­rátnőkkel buliztam a békés­csabai lakásomban, méghoz­zá először. Hot! Anyaszerepet kapott Zsóka a fogadott fiának tekinti Schmuck Andort, gyakran ta­lálkoznak a Tisztelet Társasá­ga elnökével.- Többször nyaraltunk már együtt külföldön, mindig meg­nézi az előadásaimat, nemrég Egerben tapsolt nekem az Örömlányok végnapjai című vígjátékban. Fiamként szere­tem, olyan melegszívű! Kará­csony napján a mamájával ebédel, este meg évek óta a Gellértben ad pezsgős vacso­rát tíz-tizenkét egyedülálló, idő­sebb hölgynek; idén először én is ott voltam - mesélte a szí­nésznő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom