Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 1. szám
10 UTAZÁS 2018. JANUAR 6., SZOMBAT Az egzotikus szigetekről sokaknak az édenkert jut eszébe Ha álmodozni támad kedve... Az itthoni hideg és a kinti szürkeség elveszi az életkedvét? Tartson velünk egy közös álmodozásra: következzen néhány olyan hely, amellyel a legtöbben csak utazási katalógusokban találkozhatunk... Mediaworks/Fanny Fidzsi-szigetek A 322 tagú szigetcsoport, melynek fő bevételi forrása a turizmus, a csendes-óceáni térségben, Új-Zélandtól 2000 kilométerre északra található. Két legnagyobb szigete Viti Levu és Vanua Levu, a főváros, Suva is ez utóbbin található. A Fi- dzsi-szigeteken élő emberevőkről talán ön is hallott már... Nos, tény, hogy az itteni bennszülöttek egykor nem átallották felfalni az ellenségeiket, manapság azonban ettől már nek sem kell félnie, hiszen 19. század végén hivatalosa is betiltották ezt a szokást. Taveuni szigetét Fidzsi kér jének is szokás nevezni.' kis falvakban élnek, és őrzik hagyományaikat. A esések és a különleges tok lenyűgöző látványt nyújt; nak. Érdemes megtekinteni harcosok temetkezési ját. Lavena falu tengerpartja i meseszép. a sziget északnyugati részén található, egy védett öbölben, ahol számos fehér homokos partszakasz és lagúna váltja egymást. Ebben a lüktető városban él a lakosság mintegy ötödé. Számos látnivaló található itt, például a katedrális, a Fort Adélaide erődítmény és a történelmi múzeum. A sziget többi része is tartogat „csodákat”, ilyen a Chamarel- vízesés, a Black River Gorges Nemzeti Park, a Trou aux Cerfs- vulkán és Mahébourg városa, hogy csak néhányat említsünk a programlehetőségek közül... Mauritius A 2000 négyzetkilométeres szigetcsoport az Indiai-óceánban teül el. A központi szigeten paradicsomi látvány fogadja az utazót: a vakítóan kék hullámok fehér homokos partokat mosnak, van itt folyó és vízesés, kiemelke- hegycsúcsok és burjánzó nö- is. A szubtrópusi éghajlatnak köszönhetően a nyári szezon decembertől júniusig, a tél júliustól szeptemberig tart. Az előbbi évszakban 30, míg télen 24 Cel- sius-fok körül mozog az átlaghőmérséklet. A főváros, Port Louis (-----------------------------------A ruba A piciny karib-tenge- ri szigetet csupán százezren lakják. Nemzeti park, múzeumok, pillangó- és struccfarm, flamingók, valamint megannyi izgalmas program várja itt az utazót, leginkább mégis a vakítóan fehér homokú strandok (például Arashi, Durif, Eagle Beach) vonzzák a látogatókat. Nem csoda, hogy a térségben cirkáló óceánjáró hajók rendre útba ejtik a helyet, és egyre többen utaznak ide azért is, hogy ezen az igazán kivételes helyen fogadjanak egymásnak örök hűséget... Fél kilométeres üveghíd Kínában Leeuwarden és Valletta lesz 2018-ban az európai fókuszban A kultúra fővárosai az idén SICSIACSUANG A világ leghosz- szabb, csaknem fél kilométer hosszú üveghídját adták át a múlt év végén Kínában, ahol már több hasonló szédítő turisztikai látványosság működik. A 488 méter hosszú si- csiacsuangi, üvegpadlójú gyalogos függőhíd két meredek szikla között feszül, 218 méteres (66 emeletnyi) magasságban átívelve egy szakadékot. A Flopej tartományban, Ping- san megyében létesült lát- ványhídról káprázatos kilátás nyílik a hegyekkel, természetes vízesésekkel, ősi városokkal és templomokkal tarkított Flunkjaku tájegységre. A hidat több mint ezer, négy centiméter vastag üveglapból állították össze. Az építtető, a helyi turisztikai vállalat szerint az üveghidat eleve úgy tervezték, hogy a közepe felé haladva kissé kilengjen a látogató alatt, némi „izgalommal” fűszerezve a páratlan vizuális élményt. Akit netán elkap a pánik a nagy magasasságban, azt erre kiképzett alkalmazottak kísérik át az átjárón. Az építtető szerint a rekordhosszúságú híd három és félszer több terhet bír el, mint amennyit a kínai szabványok megkövetelnek. Akár kétezren is tartózkodhatnának rajta, ám egyszerre legfeljebb ötszáz embert engednek fel rá. Kínában több helyen is létesültek hasonló látványhidak, a leghíresebb a Csangcsiacsie Nemzeti Parkban működik, 430 méter hosszan, háromszáz méteres magasságban köt össze két meredek sziklát. MW/MTI Átadták a világ leghosszabb üveghídját Fotó: AFP A Valletta programja négyszáz eseményt tartalmaz Fotók: AFP BRÜSSZEL Január elejétől egy éven keresztül a hollandiai Leeuwarden és a máltai Valletta viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet - közölte a héten az Európai Bizottság. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa szerint az idei különleges év lesz, hiszen 2018 a kulturális örökség európai éve is egyben, ami azt jelenti, hogy a fővárosok a kulturális örökséget előmozdító kezdeményezéseket is szem előtt tartanak programjaik során. A kulturális örökség európai évével szeretnék felhívni a figyelmet az európai kultúra sokféleségére és gazdagságára, előmozdítani a kultúrák közötti párbeszédet és a társadalmi integrációt, illetve hangsúlyozni a kulturális örökségnek a közös történelmi tudat és identitás kialakításában betöltött szerepét. Valletta több mint 140 kezdeményezést és 400 eseményt tartalmazó éves programja arra ösztönzi a művészeket és a közönséget, hogy újragondolják a kultúráról kialakult hagyományos vélekedést. A hollandiai Leeuwarden mintegy 800 programjával Frízföld régió és Európa közösségeinek megerősítésére és összekapcsolására törekszik. A kulturális fővárosok kiválasztásában kulcsszerepük volt a városok által benyújtott pályázatban felvázolt hosszú távú stratégiáknak, a gazdag kulturális és művészeti tartalomnak, a megvalósítási képességnek, valamint a társadalmi határokon és kultúrákon átnyúló kapcsolatok várható pozitív alakulásának. Az Európa Kulturális Fővárosa cím adományozását Melina Mercouri görög kulturális miniszter kezdeményezte 1985-ben. A városokat olyan kulturális programpályázat alapján választják ki, amely erős európai dimenziót foglal magában, segíti a lakosság bevonását a város és az adott régió kulturális életébe, valamint hozzájárul a hosszú távú fejlődésükhöz. Ez lehetőséget ad a településeknek, hogy kialakítsák arculatukat, elhelyezzék magukat Európa és a világ térképén, turistákat vonzzanak és átgondolják saját kultúrájukhoz fűződő viszonyukat. A korábbi példák azt mutatják, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyökhöz juttatja mind a várost, mind a környező térséget. MW/MTI 2023-ban lesz újra magyar helyszín Európa Kulturális Fővárosa 2017-ben a dániai Aarhus és a ciprusi Pátosz volt. Leeuwarden és Valletta után 2019- ben a bulgáriai Plovdiv és az olaszországi Matera következik. 2020-ban a horvátországi Rijeka (Fiume) és az írországi Galway, 2021-ben a bánsági Temesvár és a görögországi Eléfszina, valamint a vajdasági Újvidék, 2022-ben pedig a luxemburgi Esch és a litvániai Kaunas veszi át a címet. Magyar város - Pécs - eddig egyszer, 2010-ben viselte a címet. A júniusban elfogadott menetterv alapján Magyar- ország legközelebb 2023-ban, Nagy-Brítanniával közösen adja majd Európa kulturális fővárosát. MW Leeuwarden Frízföld és Európa közösségeit kapcsolná össze
