Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-27 / 23. szám
12 TÖRTÉNELEM 2018. JANUAR 27., SZOMBAT Nem a hatalmat kereste, hanem a hírnév utáni vágy hajtotta Áruló vagy az egyik legnagyobb hadvezér? Görgey Artúr a szabadságharc idején Fotó: MW HÍREK Elhunyt Neagu Djuvara « Elhunyt 101 éves korában Neagu Djuvara román történész, a román történelemírás megújításának legnagyobb szorgalmazója. Az A románok rövid története című munkája 11 kiadást ért meg, 2012-ben magyarul is megjelent. Romániában nagy vihart kavart az a tézise, miszerint a Havasalföldi Fejedelemség alapítójának tartott I. Basarab kun származású, katolikus vallásé volt. MW Elköltözött Ramszesz szobra Az épülőfélben lévő Egyiptomi Nagymúzeum bejáratánál helyezték el a híres fáraó, II. Ramszesz monumentális szobrát, amely öt évtizeden át Kairó egyik központi terén magasodott, 2006 óta pedig felújításon esett át. A 12 méter magas és 83 tonnás, 3300 éves kőkolosszus egyfajta vasketrecbe zárva tette meg a 400 méteres utat a restaurálás helyszíne és az új múzeum között a gízai piramisok közelében. MW Mexikóból való házipulykaős Egy nemzetközi kutatócsoport szerint a házi pulykák az ősi Mexikóból származnak, az aztékok és a maják nemcsak étkezési céllal, hanem kulturális jelentőségük miatt tarthatták, különféle szertartásokhoz, áldozatok bemutatásához is használták. Az ősi madarak DNS-ét vizsgálva a kutatók megállapították, hogy az európai pulykák ezektől a mexikói elődöktől származnak. MW Tizenegyezer éves gyermeksír Egy tizenegyezer éves gyermeksírt tártak fel a régészek a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban. A szakemberek jelenleg azt próbálják kideríteni, hogy a Jenkungfalu egyik barlangjában talált lelet a legrégebbi ismert sírhely-e a tartományban. A földi maradványok egy alig kétéves gyer- mektőrszármaznak. MW A kétszáz éve, 1818. január 30-án született Görgey Artúr nem volt tökéletes ember - egyetlen történelmi hősünk sem az. Ma azt mondanánk róla: megosztó személyiség. Kortársai vagy gyűlölték, vagy imádták. De vajon hogyan értékeljük most? Nagy Miklós Mihály szerkesztoseg@mediaworks.hu EMLÉKEZET Ki tudja, mi lehet az oka, talán a közoktatásunk, a szépirodalom, vagy éppen a szabadságharc eseményeit bemutató filmek, de 1848-1849 Görgey tábornoka középkorú, szigorú tekintetű, a Kossuth Lajossal állandó ellentétben lévő katonaemberként él a legtöbb magyar emlékezetében. Görgeynek hosszú élet adatott - kilencvennyolc éves korában érte a halál -, és ebből csupántizennégy hónapot játszhatott aktív szerepet nemzetünk életében. Egy végtelen hosszúnak, téüennek tűnő élet, amely a reformkorban kezdődött és az első világháború kellős közepén ért véget - benne az annál nagyobb hatású hadvezért, katonapolitikusi időszakkal. Az utóbbi immár több mint másfél évszázada, az őt árulással vádoló Kossuth viddini levele óta állandó vitáink oka, pedig a történettudomány egyértelműen bizonyította a politikai rágalom alaptalanságát. Az árulás vitája az idő múltával a lánglelkű politikus és a hideg fejjel gondolkodó katonai szakember ellentétévé csendesült, más értelmet kapott. Görgey fellépésekor a magyar história színpadára válságban volt az ország. A márciusi forradalommal megnyílt a lehetőség a magyar társadalom régóta érlelődő modernizációjára. Ezzel együtt felvetődött annak kérdése is: a megújulás a Habsburg-birodalom keretein belül vagy azokon kívül valósul-e meg. Az európai forradalmak hatására a dunai birodalom krízisben volt, az itáliai tartományok is veszélybe kerültek, a szétesés fenyegette. Az udvar a politikai megoldást a Kárpát-medencében fegyveres úton kereste. 1848 szeptemberében látszott, hogy Magyarországra honvédő háború vár. A függetlenedő magyar vezetésnek önálló hadseregre, ehhez katonákra, tisztekre volt szüksége. Megkezdődött a toborzás, s a birodalmi sereg soraiból sokan - közöttük Görgey is - az új honvédségben kereste boldogulását. Meg is találta; és ekkor alig harmincéves volt. Miután utásztiszti iskolát végzett, majd katonai tanulmányait a nemesi testőrségnél folytatta és szolgált a birodalmi seregben, Magyarországon megnyílt előtte a katonai karrier. A szabadságharcot megelőzően ugyan egy időre megvált a katonai pályától, hogy Prágában vegytant tanuljon, de hazájában így is tárt karokkal várták. Júniusban, még századosként lépett be a honvédségbe, de októberre tábornok, és novemberben már ő vezette a fő sereget - a szabadságharc legjelentősebb hadvezére. Katonai pályájának feldolgozói egységesek abban, hogy Görgey - fiatal kora ellenére - a magyar hadtörténelem legnagyobb katonai tehetségeinek egyike. Egy bravúros visszavonulást követően a Dembinszky fővezérletével Kápolnánál kudarccal indult tavaszi hadjáratot sikeresen vezeti. Hatvan, Tápió- bicske, Isaszeg, Vác, Nagysal- ló, Komárom csataterei jelzik a diadalutat. A császár érői a' Kárpát-medence nyugati kapujához szorultak, és ekkor Görgey megoldhatatlan hadművészeti és katonapolitikai kérdés elé kerül. Erőltesse-e a már kimerült sereg útját Bécs felé, vagy Buda ostromához fogjon? A választás az ország fővárosára esett. Görgey megostromolta, bevette. Ezután a hanyatlás következett, mert az újjászervezett osztrák, továbbá az inváziós orosz seregekkel szemben nem volt lehetőség megnyerni a háborút. Emlékiratai szerint Görgey az orosz támadástól kezdve már csak egyetlen célt látott maga előtt: minél kedvezőbb feltételek mellett akarta befejezni a háborút. Ez az út Világoshoz vezetett. A szabadságharc kezdetén Görgey is lelkesedett a márciusi pontokért, de amikor 1849 áprilisában Kossuthék a forradalmi hevülettől vezérelve kimondták Magyarország elszakadását a Habsburg-biro- dalomtól, azzal már nem értett egyet. Az 1852-ben kiadott emlékirataiban Görgey már az elszakadás ellenzője- ként nyilatkozik. Ezzel szemben fennmaradt egy Kossuth- hoz írott, el nem küldött levele 1849 júliusából. Itt még csak elhamarkodottnak tartja az elszakadást, mert az lehetetlenné teszi a kiegyezést Bécs- csel, miközben a honvédsereg képtelen egyedül megvédeni a hazát. Görgey tisztábban lát, mint Kossuth. Kettejük kezdetben jó viszonya a függetlenségi nyilatkozat után romlik meg véglegesen. Erősen leegyszerűsítve, egy tisztán gondolkodó, az ország jövőjéért aggódó katona, valamint a forradalmi ideológia ködében elhamarkodottan intézkedő politikus vitájáról beszélhetünk. Mindkettejük meggyőződése volt: a nemzet sorsáért, boldogulásáért cselekszenek. Az 1867. évi kiegyezéssel a történelem döntötte el a vitát. Görgey nem volt tökéletes ember - egyetlen történelmi hősünk sem az. Ma azt mondanánk róla: megosztó személyiség. Kortársai vagy gyűlölték, vagy imádták. Ezt erősíti az Aradon vértanúhalált halt gróf Leiningen-Westerburg Károly naplója. Együtt szolgáltak, kedvelték egymást. Heves természetű, a katonai szakmához értő, szarkasztikus humorú hadvezérnek írta le Görgeyt. Amikor az aradi kivégzést követően - részben Kossuth vádaskodásából eredően - Görgeyt oly sokan vádolták a hataloméhséggel, a diktátorságra töréssel, kevesen tudták, amit a vértanú személyes élményei alapján leírt. A szabadságharc legnagyobb hadvezére nem a hatalmat kereste, hanem a hírnév utáni vágy hajtotta. Ma már tudjuk: Görgey a végletekig menően szigorú, következetes parancsnok volt. Az Isten átlagon felüli elmével és katonai képességekkel áldotta meg. Ez talán már tragikus is lehetett. A nemzet sorsának egészét eldöntő küzdelem idején feltűnnek a törpék, a percemberkék is. 1848-1849 nem úgy volt nagyszerű, hogy makulátlan hősöket győzött le a túlerő. A mi szabadságharcunk a nagy tehetségű kiválóságok és a szürke középszerűek küzdelme is volt. Ebben Görgey fölényesen győzött; ez is katonai diadal. Leinin- gen azt írta róla, hogy gondolatokat mondott, nem szavakat. Ahogyan megfogalmazta: „mély gondolkodó volt”. Lassan elolvad Sztálin jégpalotája A legismertebb szifiliszes múmia Boris Johnson egyik őse Brit külügyminiszteri felmenő Anna Catharina Bischoff múmiája Bázelben Fotó: MW SZIBÉRIA Az 50-es években a Szibéria északi részén fekvő Novij Portban az oda száműzött német mérnökök éveken át építették a világ legnagyobb földalatti labirintusát, Sztálin jégpalotáját, ami most műemlékként üzemel amíg össze nem omlik. Az építmény méreteit tekintve nagyobb, mint a Fehér Ház, folyosói ugyanis hétezer négyzetmétert tesznek ki - írja a Globoport.hu. Eredetileg természetes fagyasztóként üzemelt, az Oroszországból exportra szánt halakat tárolták benne ideiglenesen, egész évben, -14 Celsius-fokon. Az emberi kéz által valaha emelt legnagyobb, jégből készült építmény fennmaradása azonban veszélyben van és a Siberian Times szerint a helyi hatóságoknak nincs elegendő forrásuk Sztálin jégpalotájának megmentésére. A sarkköri vizek melegedésével ugyanis olvadni kezdett a folyosórendszer - több átjáró állapota már veszélyes -, bejáratait is elöntheti a víz, ami maholnap megközelíthe- tetlenné teheti. MW EGYENES-ÁGON Boris Johnson brit külügyminiszter egyik távoli ősének bizonyult a legismertebb svájci múmia. A 17. században élő, jómódú svájci nő földi maradványait egy bázeli templomban találták meg. A test az 1709-ben Strasbourg- ban született és 1787-ben Bázelben elhunyt Anna Catharina Bischoffé. Szakértők 2015 óta vizsgálják a múmiát, és csütörtökön ismertetett eredményeik szerint a 67 éves korában meghalt nő Johnson ük-ük-ük-ük-ük-ük-nagyanyja volt. A múmiát Isaak Bischoff, a 17. századi Bázel kórházigazgatójának családi sírboltjában temették el, a Saruüanok templomában. A nő küéte évti: zedek óta foglalkoztatta a kutatókat, a sírt ugyanis nem jelezte sírkő. A mumifikálódott tetemet 1975-ben, a templom restaurálásakor fedezték fel. Ötzi, az alpesi gleccsermúmia szakértője, Albert Zink foglalkozott Anna Catharina Bischoff múmiájával is. A nemzetközi kutatócsoportot a bázeli Természettudományi Múzeum vezette. DNS-min- tát véve Anna Bischofftól a kutatók megalkották családfáját. Felfedezték, hogy a nő Johann Froben, egy 16. századi bázeli nyomdász leszármazottja. Bischoff hét gyermeket szült, egyikük egy báró, Christian Hubert Pfeffel von Kriegel- stein felesége lett. Ez a báró pedig Alexander Boris de Pfeffel lohinson jelenlegi brit külügyminiszter egyik egyenes ági felmenője. Anna Bischoff vélhetően ólommérgezésben halt meg. „Úgy gondoljuk, betegek ápolása során szennyeződött meg” - közölte a múzeum. A szifiliszt akkoriban higanygőzzel kezelték. A testet a benne felhalmozódott nagy ólomkoncentráció őrizte meg annyira, hogy exhumálhatták és megvizsgálhatták a tudósok. MW A bejáratot hamarosan elönti a víz V
