Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-20 / 17. szám
12 TÖRTÉNELEM 2018. JANUAR 20., SZOMBAT HÍREK XVI. Lajost 225 éve fejezték le FRANCIAORSZÁG Kétszázhuszonöt éve, 1793. január 21-én végezték ki XVI. Lajos francia királyt. A trónjától 1792-ben megfosztott „Ca- pet Lajost” hazaárulás vádjával állították a Nemzeti Konvent elé, amely egyhangúlag bűnösnek találta, de csak egy szavazattöbbséggel döntött azonnali lefejezése mellett. Kivégzése fordulópontot hozott a forradalomban, a jakobinusok hatalomra kerülésével tömeges terror kezdődött az országban. MW A legféltettebb cseh kincsek Keddtől egy hétig újra láthatóak lesznek a cseh koronázási ékszerek. A rendkívül értékes történelmi tárgyakat a prágai Hradzsin legdíszesebb termében, az Ulászló teremben tekinthetik meg az érdeklődők. A legféltettebb cseh nemzeti kincsnek számító koronázási ékszereket a Szent Vitus-székes- egyház pincéjének páncél- szekrényében őrzik, amely hét kulccsal nyílik. A kulcsok mindegyike más-más köz- tisztviselőnél van, akik ezért csak együttesen tudják kinyitni a széfet. MW Magyar emlékek Lengyelországban BUDAPESI Egy bő évezred magyar és lengyel történetét tárja az olvasók elé számos fotóval illusztrálva a Magyar emlékek Lengyelországban című kötet - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kiadvány bemutatóján. Hozzátette: Kovács István és Mitrovits Miklós munkája nyomán földrajzi csoportosításban, vajdaságok szerint haladhat az olvasó az emlékekben, bepillantást nyerve egy bő évezred magyar és lengyel történetébe. MW Régészeti szenzáció: az ősember a Dunántúlról indult el Tolnában volt az európai civilizáció bölcsője Egy neolitikum kori vezérsírt is feltártak Bátaszék határában Fotó: MW A világ tíz legjobb régészeti projektje közé került egy magyar feltárás, amelynek során arra jöttek rá a régészek, hogy hétezer évvel ezelőtt a Dunántúlról, a mai Tolna megyéből vitte magával egész Európába a tudását az ősember, vagyis a Kárpát-medence az európai civilizáció bölcsője volt. Az ásatás eredményeit nemzetközi figyelem övezi. Fábos Erika szerkesztoseg@mediaworks.hu FELTÁRÁS Az M6-os autópálya Tolna megyei szakaszán, Alsónyék-Bátaszék határában 2006 és 2009 között a megelőző régészeti feltárások folytak, amelyet több szakmai csoport párhuzamosan vezetett. A kutatócsoportok által végzett, feltárásokról kezdetekben még nem derült ki, hogy egyazon óriási kiterjedésű, a neolitikum időszakában intenzíven lakott lelőhely részeit képezik. Ez pedig Közép-Európa legnagyobb, a neolitikumból származó települése és temetője, több mint 2300 sírral. Amikor erre rájöttek, egyértelművé vált, hogy nem Kárpát-medencei, hanem európai sőt, annál is komolyabb jelentőségű, amit találtak. Az 1950-es évek elejétől az őskorkutatók folyamatosan fejlesztettek egy teóriát, amely szerint a növénytermesztő, állattartó gazdálkodás a Közel- Keletről tízezer évvel ezelőtt indult és fokozatosan terjedt el Európában, úgy, hogy a faluszerű települések délkelet-északnyugati irányban haladva, a folyók mentén alakultak ki. A Tolna megyében végzett régészeti kutatások éppen ezt igazolták. „Ami a Dunántúlon az új kőkor kezdetén történt, az egész Európa társadalmának minőségét és fejlődését befolyásolta - mondta Bánffy Eszter, a projektet vezető régész, aki a Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének igazgatója és az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója is. - Az itt élő emberek csoportjai innen vándoroltak el a Párizsi-medencébe, Frankfurt környékére, egészen Krakkóig, és terjesztették el a tudásukat a kontinensen. Az élelemterBánffy Eszter Fotó: MW melés tudásanyaga, a földművelés, a házépítés, a kerámiakészítés ismeretei és a genetika szálai is mind a Kárpát-medencébe vezetnek. 7500 évvel ezelőtt a Dunántúl közepén, a Balaton vidékén zajlott le ez a jelentős átalakulás. Mindezt nem úgy kell elképzelni, mint valami bevonulást, sokkal inkább keveredésről, lassú áttételekről, együttműködésről van szó, ahogy az itt élő emberek a Balkán felől érkező földművesekkel kicserélték a tudásukat. Ez volt az a szikra, amiből az európai civilizáció kipattant.” Bánffy Eszter azt mondja, a világ tíz legjobb régészeti projektje közé úgy lehet bekerülni a Shanghai Archaeology Fórumon, ha egy kutatással valami olyan újszerű és fontos tudás birtokába juthatunk, ami megváltoztatja az emberiség múltjával kapcsolatos tudásunkat. Ezzel a díjjal ezt a jelentőségét ismerték el a munkának. Múzeum és könyv is készül a páratlan leletekből A lelőhely komplex régészeti feldolgozása az ásatások lezárása óta tart. Bánffy Eszter és munkatársai geológusokkal, geokémikusokkal, biológusokkal, anyagtudományi szakemberekkel, tudománytörténészekkel, sőt szociológusokkal, pszichológusokkal is együtt dolgoznak azért, hogy a lehető legtágabb összefüggésekben vizsgálják a sok évezreddel ezelőtti világból megmaradt puzzle töredékes darabjait. A feltárás során több mint egymillió lelet került elő, ha feldolgozásuk befejeződik, páratlan kiállítás lehet a felbecsülhetetlen értékű ásatásból. Addig több kötet is készül belőle, a következő egy magyar-angol nyelvű ismeretterjesztő kiadvány lesz, sok képpel és közérthető magyarázatokkal. Amerika 50. tagállama Kétszáznegyven éve, 1778. január 20-án fedezte fel az angol James Cook a Csendes-óceán közepén, Amerika és Ázsia között félúton fekvő Hawaii-szigeteket, amely 1959-től az Egyesült Államok 50. tagállama. A szigetek legkorábbi lakói valószínűleg a 3-4. században a Marquises-szigetekről érkező polinézek voltak. MW Ő ásta el a Szent Koronát AMr Százötven éve, 1868.január 21-én hunytéi Asbóth Sándor mérnök, honvédtiszt, az 1848-49-es szabadságharc és az amerikai polgárháború hőse. A világosi fegyverletétel után követte a kormányzót Törökországba, útközben unokatestvérével menekülés közben Orsóvá nál ő ásta el a Szent Koronát, hogy az ne kerüljön osztrák kézbe. Az amerikai polgár- háború 1861-es kirobbanásakor jelentkezett az északiak hadseregébe, képzett és tapasztalt tisztként azonnal magas beosztásba került. Dandárja több fontos hadműveletben vett részt. MW Honvisszafoglaló, kalandozó őseink AJÁNLÓ A Határtalan régészet című történelmi magazin legújabb száma a honfoglalásnak, vagyis más értelmezés szerint a honvisszafoglalásnak az idejébe röpít minket. A kiadvány izgalmas képanyag kíséretében mutatja be a korszakra vonatkozó legújabb és legfontosabb régészeti kutatásokat: olyan izgalmas kérdésekre keresi a választ, mint az, hogy miképp harcoltak, öltözködtek, vagy milyen körülmények között laktak a magyar törzsek tagjai 1100 évvel ezelőtt, mi lett a sorsa a kalandozók nyugatról hazahozott zsákmányának, illetve hogyan alakulhatott ki a magyarlakta terület határvédelmi zónája, a gyepű a nyugati országrészben. Az elmúlt évtizedek fokozott kutatásai révén megsokszorozódott a 10. századi magyar fejedelemség, illetve a későbbi keresztény magyar királyság területéről előkerült leletek száma. Ez komoly forrásanyagot eredményezett, ami egyúttal új nehézségeket is hozott magával. Erről szól a honfoglalás korának régészeti problémáit taglaló írás, amelyben szó esik arról, milyen nehéz keltezni egy adott lelőhelyet, vagy mennyire összetett munka etnikai ösz- szetétel szempontjából felmérni egy-egy korabeli temetőt. A régi magyar hadviselést és fegyverzetet is tárgyalja a lap, méghozzá a győztes pozsonyi csata tükrében. Ez volt az a nagy összecsapás, amikor a magyarság megszilárdította helyzetét a Kárpát-medencében, jelezvén a frankoknak, hogy Pannóniát végleg elveszítették. Külön cikk foglalkozik a honfoglaló szablyák kovácsolásával és azok használatával is, hiszen eleink nem csak az íjat alkalmazták a harcokban. A folyóirat mindemellett egy modern kormeghatározási módról, az archeomágneses keltezésről és az archeobotanikáról is sok érdekességet taglal. BDA Mi történt a nyugati zsákmánnyal? Hiánypótló grafikák az óbudai palotáról Időutazás kastélyaink, váraink régmúltjába AJÁNLÓ Sajátos színfolt a magyar történelmi magazinok palettáján a Várak, kastélyok, templomok. E tartalmas történelmi és örökségturisztikai folyóirat egyik sajátossága, hogy tág teret szentel a magyar erősségek és templomok számítógépes rekonstrukcióinak a bemutatására, miáltal valódi időutazásban lehet részünk. A legfrissebb számban különösen alapos, művészien kivitelezett grafikákon köszön vissza a hajdani esztergomi és az óbudai királyi rezidencia. Különösen hiánypótlóak ezek a számítógépes alkotások tudván, hogy ezek az Árpád-kori paloták áldozatul estek a török kori háborúknak és a 18. századi bontásoknak. Mára csak a régészeti kutatásoknak és a régi ábrázolásoknak köszönhető maradványaiknak az ismerete, kiváltképp ^ n*rt6Klniu^f«v.ksi’gnoív.nM Mániát i VARAK kastélyok templomok iW' ' .HL.*# ' ■' * az utóbbi esetében. Az Az egykori óbudai vár Károly Róbert Visegrádra költözéséig töltötte be az első számú királyi székhely szerepét az akkori nagy Magyarországon. A digitális technikának köszönhető a Rába-parti Vág falu í egykori várkastélyának elméleti rekonstrukciója is. Szőke Balázs grafikái a jeles végvári harcos, Wathay Ferenc, vagyis az egykori birtokos rajza alapján készültek, úgy, hogy az épület helyén még regéli szeti ásatást sem folytattak. A lap kitekintést nyújt a határon túli műemlékekre, így most Ungvár, a felvidéki Je- | szenő, valamint a Krk szigeti Frangepán-vár múltjáról és jelenéről is olvashatunk benne. A megújuló siklósi vár- I ról is sok érdekes informá- I ciót tudhatunk meg a Szent- I györgyváry Péter várkapitánnyal készült interjúban, továbbá a fertődi Esterhá- zy-kastély hercegi lakosztályairól is találunk cikket a lapban, mindemellett régi erősségeink hétköznapjaiba bepillanthatunk a Víz, bor, sör várainkban, várkastélyainkban című írás segítségével. MW
