Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-19 / 16. szám

2018. JANUAR 19., PENTEK BELFÖLD-GAZDASÁG y Hamarosan pályázhatók az új területi támogatások Négymilliárd forint a szőlősgazdáknak Az elnyert pénz a szőlőskertekben működő öntözőrendszer építésére, vízellátásra fordítható Fotó: MW Február közepétől pályáz­hatnak borszőlő-telepítési támogatásra a gazdák. A Vi­dékfejlesztési Program irá­nyító hatósági feladatait el­látó Miniszterelnökség a na­pokban tette közzé a felhí­vást, amelynek részeként négymilliárd forintot oszta­nak szét a termelők között. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FEJLESZTÉS Az Európai Unió 2016. január 1-jénúj szabályo­zást vezetett be, minek értel­mében korlátozott mértékben ugyan, de megengedi a tagál­lamok számára a termőterület bővítését. Ennek megfelelően minden tagország jogosult új telepítési engedélyt kiadni tel­jes szőlőterületének egy szá­zalékára. Magyarországot il­letően ez évente mintegy 650 hektárral egyenlő. A gazdál­kodók ennek a keretnek a ter­A Miniszterelnökség, kihasznál­va a forrásátcsoportosítás lehe­tőségét, elsősorban megújuló energia felhasználásával meg­valósuló, energiahatékonyság javítását szolgáló új pályázatot hirdetett a Vidékfejlesztési Prog­hére kaphattak telepítési en­gedélyt az elmúlt évben - ír­ja a Magyar Idők. Az európai uniós forrásból finanszírozott pályázat ezen beruházások megvalósítását ram keretében. Az összesen 35 milliárd forint keretösszegű fel­hívásra február 19-étől nyújt­hatók be a támogatási kérel­mek. A Mezőgazdasági- és fel­dolgozó üzemek energiahaté­konyságának javítása című, 35 szolgálja. A termelők kizáró­lag borvidékbe sorolt telepü­lésen megvalósuló, új telepí­tési engedély alapján telepí­tett ültetvényekre vehetnek igénybe támogatást. A felhí­milliárd forint keretösszegű fel­hívásra mezőgazdasági terme­lők és a mezőgazdasági ter­melőnek nem minősülő mik­ro- és kisvállalkozások nyújt­hatják be kérelmüket - írja a Magyarmezőgazdaság.hu. vás részeként a forrást az új szőlőskertekben kiépített ön­tözőrendszer vízellátását biz­tosító berendezések, víztá­rozók, valamint víztakaré­kos öntözési infrastruktúra kiépítésére lehet felhasznál­ni. Egyéni projektre legfel­jebb 75 millió forint, kollek­tív beruházásokra legfeljebb 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat­nak a pályázók. Előleg igény­lésére itt is lehetőség van, a megítélt forrás ötven szá­zalékát kaphatják meg ebben a formában a termelők. Felhívás energiahatékonysági beruházásokra A nagy kereslet felpörgette a megyeszékhelyek Ingatlanpiacát Nőnek a vidéki lakásárak INGATLAN Az országos átlagos áremelkedésben szerepe van a budapesti lakások drágulá­sának, de a vidéki nagyváro­soknak egyre nagyobb a sú­lyuk a magyarországi lakás­piacon. A 2017-es évben is folytató­dott a drágulás, a múlt év har­madik negyedévében a hiva­talos adatok szerint a hasz­nált lakások körében 9,9 szá­zalékkal, az új lakásokéban pedig 15,7 százalékkal nőt­tek az országos átlagárak az előző év azonos időszakához képest - derül ki az Ingat- lan.com lapunkhoz is eljutta­tott legfrissebb ingatlanpiaci elemzéséből, amely ismerteti többek között a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) előze­tes adatait. Balogh László, az Ingatlan, com vezető gazdasági szak­értője szerint számítani le­hetett az árak további emel­kedésére. Fontos azonban, hogy előzetes adatokról van szó, a tényszámok a későb­biekben még változhatnak. - A tapasztalataink szerint 2017 változást hozott a ko­rábbi évekhez képest, mivel megkezdődött a vidéki lakás­piac felzárkózása. Bár a buda­pesti lakásárak emelkedése megmaradt, üteme lelassult. A többi nagyvárosban viszont nagyobb drágulás figyelhető meg a fokozódó kereslet miatt - tette hozzá a szakértő. Az Ingatlan.com elemzésé­ből az is kiderül, hogy a fővá­rosi kínálati piacon elsősor­ban a harmincmillió forint­nál olcsóbb lakások áremel­kedése volt nagyobb mérté­kű. Tavaly januárhoz képest ezeknek a lakásoknak tizen­négy százalékos volt a drágu­lása, míg a harmincmillió fe­letti sávban visszafogottabb, kilencszázalékos volt az ár­emelkedés. Ennek az oka, hogy Buda­pesten leginkább a harminc- millió forintnál olcsóbb laká­sokat keresik. Az ennél drá­gábban hirdetett ingatlanok értékesítése típustól függően átlagosan húsz és ötven nap közötti időtartammal tovább tart - tájékoztatott Balogh László. MW Egy négyzetméter félmillió forint Budapesten a használt laká­sok átlagos kínálati négyzet­méterára január közepén 548 ezer forintra rúgott az Ingat- lan.com körképe szerint. Deb­recenben az átlagár 308 ezer forintot tett ki, Szegeden átla­gosan 255 ezer forintért kínál­tak egy négyzetmétert. Győr­ben 338 ezer forintnál, Szé­kesfehérváron pedig 318 ezer forintnál jártak az átlagárak. A HELYZET Egy nyakleves margójára Szakács Árpád jegyzet@mediaworks.hu E lképesztő skandalum történt az egyik megyei iskolá­ban. A 8 éves Ferike három nyaklevessel lett gazdagabb egy harminc éve a pedagógusi pályán dolgozó tanítótól. Az előzményhez tartozik, hogy Ferike ebédnél feltartóztatta a mintegy 100 gyerekből álló sort, nem tetszett neki ugyanis a zsömle. Amikor sürgették, A diákok több emelkedett hangnemben vá­infínt köuPfP/nPk gott vissza: mit képzel a taní‘ JOgOl KOVOWineK tó, neki jogai vannak, addig áll ott, amíg a kedve tartja, vagy amíg számára elfogadható zsömlét nem talál. A tanító alig hitt a fülének és erélyesen rendre utasította Ferikét, az pedig azt mondta: vele ilyen hangnemben nem lehet beszél­ni. Ha rajta múlna, nem dolgozna itt a tanító, mert kirúgat- ná. Ezt követően repült a nyakleves. Az ügy felett még nem tértek napirendre az iskolában, mondhatni megosztott lett a helyi közösség. Egyik fele iga­zat ad ugyan a tanítónak, de azért Ferikét is meg kell érteni, meg hát nyakleves mégsem járja. A másik csoportban Ferike népszerűsége az ellenzéki kispártok támogatottságához ha­sonlít, azzal megfejelve, hogy nem ártott volna még abból a nyaklevesből, ha már ebédre járt az idő. A szülők mindmáig nem bírták feldolgozni, hogy egy szem csemetéjükre valaki kezet emelt. Ezt csak ők tehetik meg, a tanító tűrjön. * A diákok több jogot követelnek. „Ne menj iskolába!” - üze­ni a Független Diákparlament aktivistája. Egy másik tag azt mondja: a diákok „névtelen, elektronikus tanárértéke- lő-rendszert szeretnének”, és „szavazati jogot az intézmény- vezetők megválasztásában”. Ha már nincs tisztelet, akkor legyen jog. Drágult a tojás és a csirkehús BAROMFI Az elmúlt néhány hó­napban a baromfihús és a to­jás is drágult - írja a Magyar Idők. A KSH adatbázisában szereplő fogyasztói átlagárak a tojást illetően tavaly év vé­gén 55 forint közelébe emel­kedtek. Egészen pontosan 544 forintba került egy tízdarabos doboz, ezzel szemben július­ban még csak 367 forintot kér­tek ugyanezért a kereskedők. Az Agrárgazdasági Kutató- intézet (AKI) piaci árinformá­ciós rendszere szerint a tojás csomagolóhelyi ára is jócskán megnőtt az elmúlt hónapok­ban. A tendencia nem egyedül­álló, az Európai Unió számos tagországában rekordszintre kúszott fel a tojás ára. A drágu­lásnak minden bizonnyal köze van a múlt. év elején tomboló madárinfluenza-járványhoz is, ennél azonban nagyobb súllyal hatott a termelésre a nyáron ki­tört rovarirtószer-botrány. Szerencsére a baromfihús vonatkozásában nem kell ilyen mértékű drágulásról beszámol­ni, de az áremelkedés folyama­tos, ami a szakemberek szerint részben a belpiaci kereslet élén­külésének tudható be. A KSH adatai szerint a csirke egyes ré­szei mind drágultak, átlagosan kilónként húsz forinttal. A tojás csomagolóhelyi árá­ban egyébként mára az Euró­pai Unió élmezőnyébe kerül­tünk, itthon meghaladja a 72 ezer forintot a tojás száz ki­lóra vetített ára, míg az AKI statisztikája szerint ennél csak Szlovákiában és Olasz­országban volt drágább a ter­mék a múlt év végén. Ott 73 ezer, illetve 75 ezer forint fe­lett járt a termelői ár. Az uni­ós átlag egyébként 60 ezer forint környékén volt, ami 50 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi szinthez ké­pest. MW Lakásépítéseket ígért Vona Gábor JOBBIK Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje elnöke kijelentette: az oktatási rend­szer szerinte elavult, mivel nem a jövőre, hanem a múltra készíti fel a tanulókat. Közölte: ezen a helyzeten hét alapelvet figyelembe véve kellene változ­tatni. Az alapelvek nagyjából arról szólnak, amit mindenki hangsúlyoz az oktatással kap­csolatban: az angol nyelv és az informatikai tudás fejlesztésé­ről, az egészséges életmódra törekvésről, valamint a pénz­ügyi és gazdasági ismeretek erősítéséről. Ehhez Vona any- nyit tett hozzá: növelni kell a diákok „sikertúdatát” is. A Job­bik elnöke úgy véli, hogy el­sősorban a fiatalok lakhatási gondjai okozzák a kivándor­lást és a gyermekvállalás kito­lódását. Ezért azt ígérte, hogy ha kormányra kerül, „történel­mi jelentőségű otthonteremté­si fordulatot” hoz. Tízezer lakást újítanak fel és ugyanennyi új ingatlant épí­tenek 2020- ig - állította Vona Gábor. Ezt a vállalásaik szerin majd a „dolgozó fiatalok” ked­vezményesen, legfeljebb négy­zetméterenként 800 forintért bérelhetnék, 8-10 év után pedig akár a tulajdonukba is kerül­hetnének az állam által felhú­zott ingatlanok - közölte. MW

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom