Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-15 / 12. szám

2018. JANUÁR 15., HÉTFŐ Nyolcszáz birkát és bárányt tart Kaposdadán Paládi Vince, aki szerint kelendő a gyapjú, mindenki keresni akar rajta Fotó: Muzslay Péter Harmincöt éve is annyi volt a gyapjú ára, mint ma A birka és a gazdája is ráfizet a gyapjúra Gyapjúval foglalkozni már hosszú évek óta nem érde­mes. Legalábbis, ha nem merinó fajtával foglalkozik az ember, akkor biztosan nem. A textilipari alapanyag árát már évtizedek óta nem fizetik meg, s erre számíta­nak a somogyi juhászok a jövőben is. Koszorús Rita rita.koszorus@mediaworks.hu KAPOSDADA, SOMOGY Az el múlt évben tíz százalékkal nőtt a gyapjú ára, de ezzel is nagyjából csak az önköltségi ár közelébe került. De ez még mindig nem boldogítja a juhá­szokat, hiszen ugyan nem éri meg, mégis muszáj nyíratni az állatokat. - A tenyésztők dön­tő többségének a gyapjú egy szükséges rossz - fogalma­zott kérdésünkre Holló Krisz­tián, a Magyar Juh- és Kecske­tenyésztő Szövetség (MJKSZ) dél-dunántúli régióvezetője. - Alacsony a felvásárlási ár, mert nem dolgozzák fel ha­zánkban a gyapjút. Elsősorban kínai felvásárlók viszik kelet­re a magyar kevert gyapjút, amelyet jó minőségű ausztrál alapanyaghoz vegyítenek.- Az a cég, amelyik a bá­rányt felvásárolja, a gyapjút is megveszi - ezt már Paládi Vin­ce kaposdadai juhtartó mond­ta. - Én egy veszprémi cégnek adom el. Valójában kelendő a gyapjú, mert mindenki keres­ni akar rajta, csak mi nem nye­rünk rajta. Paládi Vince hozzátette: a gyapjú ára már 35 évvel ez­előtt is annyi volt, mint ma. - De akkoriban megette a birka a gyapjút - mondta gazdálko­Évekkel korábban voltak gyap­júmosodák és feldolgozók is hazánkban, igaz, akkor még nagy létszámú merinóállo- mány is legelészett a mező­kön. Ma már az iparág nyuga­ti kézbe került, s az üzemeket bezárták. Egyébként is nagyon költséges a gyapjú tisztítása: az ausztrál kiváló minőségű ju- hokról lenyírt alapanyaghoz át­lagosan hét liter vízre van szük­dó. - Vagyis meg lehetett be­lőle vásárolni a takarmányt a jószágnak. Ma már örülhetek, ha fedezi a nyírási költséget, vagy a családot meg tudom hívni egy ebédre belőle. Az MJKSZ régióvezetője, Holló Krisztián kérdésünkre elmondta: a merinó fajta gyap- ja most is 5-600 forintos kilog­rammonkénti áron kel el, míg a kevert 2-300 forintért. Paládi Vince számításai is hasonlóak: egy fésűs merinó juhról körülbelül öt kiló gyap­jú jön le. - Egy átlag birká­ról három kilogramm gyapjút ség, a magyarhoz dupla eny- nyi kell. - A gyapjút nem csak mosni, de kártolni is kell - ma­gyarázta az MJKSZ régióvezető­je. - Vannak kisebb kézműves próbálkozások, ahol paplant, párnát csinálnak a gyapjúból kis mennyiségben. A gyapjú­ágazat hanyatlása a merinóál- lomány csökkenésével magya­rázható, hiszen a legtöbb tartó ma már húsbirkát tenyészt. nyírnak le - magyarázta a ka­posdadai juhtartó. - Egy álla­tot háromszáz forintért nyír­nak meg, és ha még hozzá­adom az étkezést, szállást, ak­kor ötszáz forintból jön ki egy birka nyírása. Tehát könnyű kiszámolni, hogy egy birkán száz forin­tot nyer a juhász, már ha nyer. Mert a nyírást megoldani sem egyszerű dolog, hiszen az Al­földről járnak az ország kü­lönböző tájaira a nyírók. - Ez a tartóknak egy tortúra - fo­galmazott Holló Krisztián. - Akik még aktívak, azoknak nagyon sok a munkája, kiszá­míthatatlan sokszor, hogy mi­kor érnek rá.- A birkanyíró is egy kiha­ló szakma - vélekedett Palá­di Vince. - Tavaly váltottam pont brigádot, mert megszűnt az, amelyik előbb nyírt, a ve­zető meghalt. Most az Alföld­ről járnak ide is. Nyíratni vi­szont muszáj, hiszen folyama­tosan nő az állat gyapja. S ha már megvan a gyapjú, azt el is kéne adni. De ki vagyunk szol­gáltatva, mert nem mi diktá­lunk. Rendkívül költséges a gyapjú tisztítása MEGYEI KORKÉP Ejtőernyő nélkül Márkus Kata kata.markus@mediaworks.hu E z csak egy papír, anélkül is lehet boldogan élni. Egy papírtól nem lesz szorosabb a kötelék. Minek, látom magam körül, hogy a legnagyobb szerelemben kötött házasságok is simán felbomlanak. Felesleges, az esküvőre szánt pénzt inkább elutazzuk. Ugye ismerősek a fenti véle­mények? Előre leszögezném, nem vagyok se házasságpárti, se há­zasságellenes. Részint, mert tapasztalatom szerint szinte so­ha semmi nem olyan egyszerű az életben, mint amilyennek látszik. Másrészt, az mindenkinek a legbelsőbb magánügye, hogy egy kapcsolatnak milyen kereteket választ. Nemsokára itt a házasság hete. Ezért talán nem véletlen, hogy a hétvégén esküvőkiállításra várták Kaposváron a há­zasodni vágyókat. Ám most semmikképp se a nagy esemény üzleti oldalát boncolgatnám. A kulcsszó az elkö­teleződés, ám ezt a szót egyre keve­sebben ismerik Sokkal inkább az érdekel, miért legyen lagzi? Vagy mi­ért ne? Három éve, éppen a házas­ság hete kapcsán kérdeztem meg Fodor Imrét és feleségét, öt gyermek boldog szüleit a Békevár Baptista Gyülekezetből, szerintük miért érdemes ma is összeházasodni? „A papír nélküli együttélés és a há­zasság közt abban látom az alapvető különbséget, hogy bár nem önmagában a papír fogja összetartani a kapcsolatot, de ez egyfajta elkötelezettséget jelent. Ejtőernyő nélkül lépünk a kapcsolatba, s nincs visszaút.” - mondta akkor Fodor Imre. Szóval azt hiszem, manapság keveset próbálkozunk. Már­mint azon, hogy egy kapcsolat megmaradjon, s hogy a nehéz­ségeken együtt legyünk úrrá. Mert szerintem a kulcsszó az elköteleződés. Baj, hogy ezt a szót egyre kevésbé ismeri a ma felnövő nemzedék. Mert ha valamikor, akkor ma különösen aktuális, amit szintén Fodor Imre mondott: az ember a beteg szívét hiába viszi mindig újabb és újabb kapcsolatba, a beteg szívtől az újak is „megbetegszenek.” Másfél ezer órát repültek tavaly SOMOGY Tavaly közel 2500 fel­adatot kaptak a légi mentők, s több mint 1500 órát repül­tek az egységek: hazánkban hét bázist tartanak fenn, térsé­günkben Pécsen, Sármelléken és Balatonfüreden.- Sikeres évet zártunk a ko­rábbiakhoz hasonlóan: magas szintű betegellátás, rendsze­res, szimuláció alapú képzés és hazai, illetve nemzetközi szak­mai fórumokon jelenlét volt a jellemző a magyar légi men­tőkre - közölte a Somogyi Hír­lappal Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Hoz­zátette: az elmúlt években ál­landósult az évi két és félezer feladat, nincs jelentős változás. Továbbra is szigorú proto­koll alapján a súlyos esetekhez riasztják a mentőhelikoptere­ket: a közúti baleseteken kí­vül egyebek mellett újraélesz­tés, stroke és szívinfarktus mi­att vonulnak az egységek. A lé­gi mentők jelenleg hét bázison - Budaörs, Miskolc, Debrecen, Szentes, Pécs, Sármellék, Bala- tonfüred - hét mentőhelikop­tert működtetnek. Győrfi Páltól tudjuk azt is, hogy a balatonfüredi, a sármel­léki és a pécsi helikopter is re­pült megyénk területén, mind­három egység közel 400-400 esetet látott el 2017-ben, ebből a somogyi esetek száma szá­zas nagyságrendű. A légi men­tők idén is kaptak már riasz­tást, s a szóvivő kiemelte: a lé­gi mentők zavartalan működé­sének személyi és tárgyi felté­telei folyamatosan biztosítot­tak. Harsányi Miklós Évzáró közgyűlését tartotta a Kapos Art Pályázatot ért a munka KAPOSVÁR, BARCS Nehéz, de sikeres évet tudhat maga mö­gött a Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesület. Az egyesület Groteszk gyűjtemé­nyéből kiállítás nyílt Duna- szerdahelyen a Vermes Vil­lában, s az idén is sikeresen lezajlott a Barcsi Nemzetkö­zi Művésztelep, s ott voltak a Kapos Art munkái a fővárosi Bartók 1. Galériában.- A munkánkat ezért egy pályázattal értékelte a Nemze­ti Kulturális Alap - mondta el Halmos Klára elnök az egyesü­let szombati közgyűlésén. - így teljesen pályázati támogatásból egy igényes albumot tudtunk elkészíteni, amely 2008 óta az első ilyen kiadványunk. Már tavaly is számos pályá­zatot nyújtott be az egyesület, s ezt idén is folytatni kívánják, Az idei esztendő­ben tagfelvételt hir­detett a Kapos Art hangzott el az évzáró közgyű­lésen. Idén is lesz zászlókiállí­tás a Rippl-Rónai Fesztiválon, ahogyan meghirdetik a 10. Groteszk Triennálé Nemzet­közi Groteszk Képző- és Ipar­művészeti Pályázatot és Kiál­lítást. A szervezőbizottság az ország minden pontjáról várja a pályaműveket, ezért minden segítséget elfogadnak ehhez. A Barcsi Nemzetközi Mű­vésztelep idén sem marad­hat ki a Kapos Art Egyesület programjából, július végén is­mét összegyűlnek az alkotók a Dráva menti városban. Ebben az esztendőben egyébként tagfelvételt is hir­det a Kapos Art, amely jelen­leg negyven fővel működik. Halmos Klára elnöktől meg­tudtuk, szükség van a frissí­tésre, s négyen már jelentkez­tek is felvételre. Koszorús Rita HIRDETÉS SOMOGY® Hétköznap este 19 órától Híradó, a megye érdekes, izgalmas híreivel. Péntek esténként pedig Sajtóklub, Bayer Zsolt és vendégei várják Önöket. Nézzenek minket, higgyék el. érdemes! Somogy TV, Siófok ­a megye televíziója Önnek! FEBRUÁRTÓL MEGÚJULT FORMA ÉS TARTALOM' Keresse a kábelszolgáltatóknál a jól megszokott helyen, a DIGI kínálatában Kaposváron, a LÁT-SAT Kft. kábelhálózatán Nagyatádon és környékén, az Automatika KKT kínálatában Kutas és környékén A Vidanet teljes Somogy megyei kábelhálózatán Kaposváron és Nagybajom környnyékén valamint a Balaton déli partján digitálisan a 107-es csatomahelyen a 354 MHz-es frekvencián. Az Invitel digitális kínálatában Barcson az 586 MHz. Fonyódon a 458 MHz és Siófokon a 658 MHz. Hangolja újra televízióját vagy set-top boxát és kövesse a megye híreit, eseményeit a Somogy TV csatornáján Somogy TV, Siófok ­a megye televíziója Önnek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom