Somogyi Hírlap, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-11 / 9. szám

2018. JANUÁR 11., CSÜTÖRTÖK Az iskolatejprogram a helyi termelőket is segíti Tej: ha trendibb lenne, talán jobban fogyna A Kisfaludy-iskolában a joghurtot részesítik előnyben a gyerekek a téli hónapokban Fotó: Lang Róbert Ha rajtuk múlik, a mai kor gyerekei nem az egészsé­gesebb, kevésbé édes éte­leket, italokat választják, ha már egyszer rákaptak a kóla, a chips, a cukros üdí­tők ízére. Ezt bizonyítja, hogy az ingyenes iskolatejet és a korlátozott mennyiségű cukorral készült gyümölcs­joghurtokat fenntartásokkal kóstolják meg. Már ha egy­általán megkóstolják. Turbéki Bernadett sonline@sonline.hu NAGYBAJOM-KAPOSVÁR - Egy szer egy egész tálca kefirt vit­tem haza az iskolából, mert megmaradt - mesélte Varga Péter kétgyermekes apuka. - Néhány nap alatt, még a sza­vatossági idő lejárta előtt elfo­gyott: adtam a nagyszülőknek és a szomszédoknak is belőle. Anyagilag nem vagyunk rászo­rulva, ám sajnáltam, nehogy kidobják. A gyerekek azonban ennél sokkal leleményesebbek, ha a tejtermékek megmentésé­ről esik szó. - Ha megmarad az osztályban a gyümölcsjog­hurt, hazaviszek belőle, teszek bele egy kanalat, és beteszem a mélyhűtőbe. Az egész csa­lád szereti az így készült gyü- mölcs-jégkrémet - mesélte a negyedikes Surányi András.- A natúr joghurtból gyros- hoz szoktunk öntetet készíteni, a kefir pedig süteménybe kerül - mondta Maráczi Nóra. A diákok egyébként gyak­ran játszanak tippelőset, ha gyümölcsjoghurtot kapnak is­kolatej helyett, mert azt mond­ják, sosem tudják előre, mi­lyen lesz benne. - A gyerekek jó időben a hűsítő tejet, hideg­ben inkább a joghurtot része­sítik előnyben - mondta el ér­deklődésünkre Agócsné Hor­váth Andrea, a kaposvári Kis­faludy Utcai Tagiskola igazga­tója. - Nálunk van közös hűtő- szekrény, ahová a maradék tej­termék kerül, így ha a tízórai­hoz felkínált termékekből ma­rad, a bontatlanok oda kerül­nek. Ezt délután újra felkínál­juk a gyerekeknek az uzsonná­hoz. Mivel nincs bolt az iskola közelében, egy-egy otthon ma­radt uzsonnát is könnyen pó­tolhatnak az iskolatejprogram- nak köszönhetően. A tanuló­ink többsége jómódú családból származik, és otthonról bősé­ges tízórait, uzsonnát hoznak, ám járnak hozzánk olyan gye­rekek is, akiknek az iskolatej a reggelijük. Nagybajomban, az általá­nos iskolában kevesebb iskola­tej vagy tejtermék marad meg. - A mélyszegénységben élő gyerekeknél is előfordul, hogy Hazánkban nem csak az egészséges életmódra neve­lés része az iskolatejprogram, hanem a tejtermelők támoga­tását is szolgálja. S azokban a térségekben, ahol magas a mélyszegénységben élők szá­ma, a tejtermékeknek köszön­hetően pluszétkezést biztosíta­nak a gyerekeknek, ráadásul egészséges táplálékkal. Ma­gyarországon napjainkban fél­idegenkednek attól, amit nem ismernek - mondta Wallin- ger Endre, az iskola igazgató­ja. - Ha a család nem engedhe­ti meg magának az egészséges ételeket, nekünk is nehéz elfo­gadtatni az újdonságokat a fia­talokkal. A kaposvári Fino-Food Kft. azon dolgozik, hogy különbö­ző fejlesztésekkel népszerűsít­sék a tejtermékek fogyasztását, ami tovább növelheti az iskola­tejprogram népszerűségét is. - Fontos szempont az is, hogyan lehetne „menőbbé” tenni a tej­termékfogyasztást - mondta Szommerné Egyed Linda, a Fi­no-Food Kft. ügyvezetője. millió iskolás kap naponta va­lamilyen friss tejterméket az iskolatejprogram keretében a tanév több mint 180 napján keresztül. A diákok tíz százalé­kának, pontosan 47 ezer kis­diáknak a kaposvári Fino Food Kft. által működtetett tejüzem küldi az iskolatejet, joghurtot, sajtot és kefirt, ezáltal négy megyét látnak el az egészsé­ges ételekkel, italokkal. A kaposvári tejüzem tejet, kefirt, natúr joghurtot, sajtot, gyümölcsjoghurtot küld az is­kolásoknak. Jövő tanévben pe­dig bővíteni szeretnék a ter­mékpalettát kakaós tejjel és ízesített tejjel is, amelyek a gye­rekek kedvencei. - Azt mi is ér­zékeljük, hogy a kefirt kevésbé kedvelik a gyerekek, ám a di­etetikus szerint fontos a válto­zatos táplálkozás - mondta Szommer Gábor értékesítési és beszerzési igazgató. - Úgy lát­juk, hogy azokban a térségek­ben, ahol a gyerekek kevésbé jutnak reggelihez és egészsé­ges ételekhez, jobban elfogy a kefir is. Szommer Gábor azt mondja, elképzelhető, hogy a gyerekek­nek jobban ízlik másik, hason­ló termék, de ez csupán egy do­lognak köszönhető. - Előfordul­hat, hogy a másik háromszor több hozzáadott cukrot tartal­maz, mint az általunk készí­tett gyümölcsjoghurt, vagy ka­kaós tej - mondta. - Mi gondo­san ügyelünk arra, hogy termé­keink csupán az iskolatej ren­deletben megengedett cukor­értéket tartalmazzák, így ezek egészségesebbek a boltban kapható átlagos termékeknél. Négy megyébe szállítanak tejterméket MEGYEI KORKÉP Elet, erő Kolumbán Tünde sonline@sonline.hu — Magyarországon hagyománya van az iskolatej program­nak, az első tejakciót 1937-ben hirdették meg Makón. Azóta kisebb-nagyobb megszakításokkal a legtöbb generációnak volt szerencséje az iskolatejhez. Ha visszagondo­lok a saját iskolatejes tapasztalataimra, őszintén szólva nem feltétlenül a kellemes emlékek ugranak be. Sokkal inkább jut eszembe a savanyú tej szaga, ami nem a doboz béltartalmából áradt, hanem a műanyag poharak oldalára kifolyt és erjedés­nek indult maradványokból. Na, így tejet inni nem volt más, mint élet, erő és merészség. Ennél manapság sokkal jobb a helyzet, küllemre is ét­vágygerjesztőbb az iskolatej. Gyakran találkozni előző napi érintet­len iskolatejes po­harakkal a folyosón Ha akad az osztályokban né­mi kakaópor is mellé, még az is lehet, hogy a papírtálcákon szállított nedű el is fogy ma­radéktalanul. Sőt, ha tej he­lyett joghurtot szállít a ter­melő az iskolába, azt még na­gyobb kedvvel kanalazzák a gyerekek. Egy nem éppen hátrányos helyzetű térség iskolájában szer­zett tapasztalataim alapján gyakran találkozunk reggelente az előző napról megmaradt, érintetlen iskolatejes poharak­kal a folyosón. És ez nem feltétlenül azért van így, mert a gye­rek nem szereti a tejet, hanem mert idővel megunja. Persze, ha van abban a szerencsés helyzetben, hogy otthon van lehe­tősége változatosan étkezni. Lehet, hogy szükség volna némi kreativitásra. Mondjuk, le­hetne automatákból adagolni az iskolatejet, vagy menő poha­rat adni a gyerekeknek, amiből szívesebben fogyasztják el azt. Biztosan volnának kiváló ötletek arra, hogy ne a kukában vé­gezze a tejtermék, mert ennek a végén azok isszák meg a levét, akiknek tényleg szükségük van a napi iskolatejre. Könyv született Somogyország igazi értékeiről SOMOGY Példaértékű könyv született - hangzott el a So­mogyország című kötet szer­da esti bemutatóján a várme­gyeháza értéktermében, ahol a megyehét programjainak keretében Huszti Gábor, a So­mogy Megyei Önkormányzat alelnöke beszélgetett a könyv szerkesztőjével, Cseicsner Endrénével. A frissített kiadásokkal 2009 óta változik a könyv tar­talma, mindig újabb és újabb látnivalókkal. Napra készen követi a megye életét, ezért a legújabb területfejlesztési be­ruházások is szerepelnek ben­ne. Huszti Gábor a bemutatón kiemelte: a könyv úgy mutat­ja be a települések életét, aho­gyan kevesen ismerik, és jó példája annak, hogy a somo­gyiak együtt tudnak gondol­kodni az értékeikről. A buzsáki hímzőkor asszo­nyai vagy a tótújfalui horvát dudás: sok ember és helyszín feltűnik az értékes könyv lap­jain. Az alkotó szándéka min­denekelőtt az volt, hogy a so­mogyiak ismerjék meg a me­gyét, ahol élnek, mert akkor természetesen tenni is tud­nak érte. Cseicsner Endréné példa­ként említette a csombárdi rétet, ami tíz éve lett termé­szetvédelmi terület, de soká­ig még a helyiek is azt hitték, csak gaz nő rajta. Hozzátette: a megye természeti kincsei és a múltja azonban az itt élőket gazdagítja. K. G. A Vöröskereszt somogyi munkatársai 2018-ban is több mint félezer véradást szerveznek Egy kisvárosnyi véradó segített Somogybán BALATONLELLE-CSURGÓ-TAB Megyénkben tavaly az 554 véradáson 14 ezer 396-an je­lentek meg. Somogy ezzel az eredménnyel - a megyék ranglistáján - az ötödik he­lyen végzett. A szakemberek teljes erő­bedobással elindították az új idényt: Somogybán 2018-ban először Hetesen és Nagyatá­don szerveztek véradást, ked­den Siófokon, és a kaposvá­ri egység Baranya megyében várta a segíteni vágyókat. Huj- ber Tamás, a Magyar Vöröske­reszt koordinátora azt mond­ta: megyénkben nyolc terüle­ti egység - Balatonlelle, Barcs, Lapunk és kiadónk munkatársai is számos alkalommal segítettek már Fotó: Lang Róbert Csurgó, Kaposvár, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab - mun­katársai végzik a feladatot. A 18-65 éves, egészséges, leg­alább ötvenkilós emberek ad­hatnak vért.- A férfiak évente ötször, a nők legfeljebb négyszer - foly­tatta. - A megjelentek minden alkalommal kérdőívet tölte­nek ki, a személyi igazolvá­nyon és a lakcímkártyán kí­vül a TAJ-kártyát is el kell hozni. Az előre kidolgozott progra­mon kívül gyakran szervez­nek újabb véradást Somogy­bán, s idén is több nagy céget és fesztivált keresnek fel. A vö­röskereszt munkatársai a hús­véti véradáson kívül várható­an jelen lesznek a Balaton-át- úszáson is, de az év elején is sok dolguk lesz. így Kadarkú- ton január 11-én várják a se­gíteni vágyókat, másnap a ka­posvári Kinizsi általános isko­lában rendeznek véradást, jö­vő héten a Kaposvári Video­tonba és az OTP-be látogatnak el. Hujber Tamás hangsúlyoz­ta: általános tapasztalat, hogy a megjelentek nagyjából nyolc százaléka nem adhat vért. Épp ezért fontos, hogy továbbra is minél többen menjenek el a vöröskereszt felhívására az idén is. Harsányi Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom