Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-30 / 303. szám

2017. DECEMBER 30., SZOMBAT 12 KULTÚRA Az izmos, az okos, az idegesítő és a bombázó - Önmagukat is kifigurázzák Kalandjáték a dzsungelben ja a gonoszokat (Karen Gil­lan). A film legtöbb poénja ezekre az ellentétekre, a való­ságos kamaszok és az avatar- juk közti különbségre épül. Az izomkolosszus Dwayne Johnson kifejezetten lubickol a szerepben, láthatóan élve­zettel rémül halálra néha egy mókustól, Jack Blackről nem is beszélve, akinek pocako­sán és szakállasán is sikerül néha felvillantani a lelkében lakó szőke kamasz lányt. A film története nem túl csavaros, a lényeg, hogy hő­seink akkor juthatnak visz- sza a valóságba, ha teljesí­tik a játék küldetését, vagyis visszajuttatják a Jaguár Sze­me elnevezésű drágakövet a helyére. Ha belebuknak, örökre a játékban ragadnak, és bár a dzsungel igen látvá­nyos (főleg 3D-ben), ezt egyi­kük .sem szeretné. A drama­turgia a videojátékok mintá­ját követi, vagyis egyre ne­hezebb és veszélyesebb fel­adatok jönnek, amik végül igazi csapattá kovácsolják a szereplőket, ami (nem lö­vünk le ezzel túl nagy poént) később a való életbeli viszo­nyaikra is kihat. A Jumanji nem túl bonyolult története ellenére igen szóra­koztató film lett, jó poénok­kal, egzotikus képi világgal és bájos figurákkal. Egy látványos, felszabadul­tan vicces és bájos kaland­vígjáték lett az 1995-ös Ju­manji most elkészült foly­tatása. A Jumanji - Vár a dzsungel minden korosz­tálynak élvezhető, főképp az önmagukat (is) kifigurázó világsztároknak és a lenyű­göző vizuális effektusoknak köszönhetően. Kubiszyn Viktor szerkesztoseg@mediaworks.hu MOZI A Jumanji - Vár a dzsun­gel 1995-ös előzményfilmje Robin Williams főszereplé­sével lett világsiker, és a ké­szítők a folytatást főhajtás­nak is szánták a a színészle­genda emléke előtt. Az ere­deti alaptörténetben egy rej­télyes társasjáték rászaba­dítja a dzsungelt a mit sem sejtő hétköznapi emberekre. A most elkészült folytatás tel­jesen más irányból moderni­zálta az alapötletet. Itt egy videojátékon keresztül négy középiskolás diák kerül be Jumanji világába, természe­tesen nem a saját testükben, hanem úgynevezett avata- rok (választható hősök) bőré­be bújva, ami rengeteg vicces A film visszaadja a skandináv tájak hideg, misztikus, borongós hangulatát Fotók: UPI Media helyzetet eredményez. Négy, egymástól teljesen elütő ka­rakterű diák büntetésbe ke­rül egy középiskolában, ahol azt a feladatot kapják, hogy takarítsák ki a suli poros rak­tárát. Itt találnak egy video­játékot (az eredetiben társas­játék volt, de hát változnak az idők), beüzemelik, és rögtön egy varázslatos és veszélyes dzsungelben találják magu­kat - mások bőrébe bújva. Spencer, a félénk, gátlá­sos, visszahúzódó, de igen okos fehér tini egy izmos fe- ka akcióhős lesz, hatalmas bi­cepsszel és vagány tetkókkal (Dwayne Johnson). Fridge, a nagydarab fekete sportoló, aki a hétköznapi életben nem egy IQ-bajnok, a játékban ala­csony, köpcös zoológussá ala­kul át (Kevin Hart). Bethanyt, a suli szőke bombázó csaját éri talán a legnagyobb sokk. Ő, aki fél percig sem bírja ki szelfi nélkül és a való életben iga­zi nagymenő, a játékban egy középkorú, pocakos és sza­kállas professzorrá változik (Jack Black). A negyedik sze­replő, Martha egy visszahú­zódó, félénk emós lányka, így szinte már logikus, hogy a já­tékban ő lesz a dögös akció­hősnő, aki aligruhában aprít­Jumanji - Vár a dzsungel EREDETI CÍM: Jumanji: Welcome to the Jungle. Szí­nes, szinkronizált amerikai fantasyvígjáték RENDEZTE: Jake Kasdan ÍRTA: Chris McKenna & Erik Sommers és Scott Rosenberg & Jeff Pinkner FŐSZEREPLŐK: Dwayne John­son, Kevin Hart, Jack Black, Karen Gilian, Nick Jonas, Bob­by Cannavale ZENE: Henry Jackman FÉNYKÉPEZTE: Pados Gyula VIZUÁLIS EFFEKTUSOK: Je­rome Chen GYÁRTÓ: Marvel Entertain­ment, Columbia Pictures JÁTÉKIDŐ: 119 perc KORHATÁR: 12 FORGALMAZÓ: Intercom MAGYARORSZÁGI MOZIBEMUTATÓ: 2017. december 21. A fantasztikus irodalom elfeledett klasszikusa Furcsa históriák csillagokról Páratlan párosujjú patás, gyerkőcöknek és mágikus boszorkányokról KÖNYV A 20. század első évti­zedeiben az amerikai tömeg- kultúra legmarkánsabb for­málója még nem a film volt, hanem a ponyvafolyóiratok és ponyvaregények. A „pulp” az olcsó, eldobható és a magas kultúra által lenézett folyóira­tokban és puhakötésű köny­vekben élte virágkorát, és a sok-sok akkori folyóiratban később klasszikussá vált írók publikáltak ilyet. Az egyes műfajoknak különböző folyó­irataik voltak: a detektív-, kri­misztoriknak a Black Mask, a Dime Detective adott ott­hont (ezekben publikálta korai, műfajteremtő, hard boiled krimijeit Dashiell Hammet, Raymond Chandler és Erle Stanley Gardner is), a fantasztikus-mágikus-sci- fi történetek pedig a Wonder Stories, az Unknown, az Ama­zing Stories és a Weird Tales hasábjain jelentek meg. A legnagyobb hírnévre a Weird Tales tett szert (1923 és 1954 között jelent meg), máig az egyik leghíresebb amerikai folyóiratnak szá­mít, a sajtótörténet egyik különleges darabja, egyes példányaiért csillagászati összegeket fizetnek a gyűj­tők. Hírnevét elsősorban a benne publikáló íróknak és műveik minőségének kö­szönheti. Itt teremtette meg a modern góti­kus horrort és a Cthulhu-mítoszt H. P. Lovecraft, itt publikált elő­ször Robert E. Howard, és itt közölte tudomá­nyos-fantaszti­kus írásait a ké­sőbb világhírű sci-fi-íróvá vált Ray Bradbury is. Az Attrak- tor kiadó új so­rozatot indított, amelyben a Weird Tales legjobbjait je­lenteti meg: ismert szer­zők írásait ép- úgy, mint a Magyarorszá­gon ugyan is­meretlen, de a műfaj klasz- szikusainak számító alko­tók műveit. A maga idejében (1920-as évek) a Weird Tales legnépszerűbb szerzői kö­zé tartozott Nictzin Dyalhis (1873-1942) is. Életéről szin­te semmit sem tudunk, van­nak kutatók akik a szer­zői nevet álnévnek tartják. Kevés írást jelentetett meg, de azok a fantasztikus iro­dalom e különleges vonula­tának klasszikusai közé tar­toznak - és most már magya­rul is olvashatóak. A zafír szirén és a boszor­kányok történetei című kö­tet öt novellát tartalmaz, a szerző sajátos fantáziavilá­ga és mágikus motívumai (boszorkányok, szirének, csillagok), olvasmányos, gördülékeny történetveze­téssel párosulnak bennük. Igazi különlegesség tehát a könyv, ajánljuk minden­kinek aki szereti a műfajt, és azoknak is akik, nyitot­tak az elfeledett értékekre. Karácsony Vendel Nictzin Dyalhis: A zafír szirén és a boszorká­nyok történetei KIADÓ: Attraktor FORDÍTOTTA: Kiss Sándor OLDALSZÁM: 178 oldal MEGJELENÉS: 2017 ÁR: 2800 Ft Arany szíve van a rémisztő bikának MOZI A Jégkorszak- és a Rio- sorozattal animációs legendá­vá vált Blue Sky Studios új film­je spanyol vidékre kalauzolja a fiatalabb korosztályt. A Ferdi- nánd című animációs film egy hatalmas, rémisztőnek tűnő bikáról szól, akinek azonban arany szíve van. A bikaviada­lok világát is megidéző mese pont arról szól, hogy a látszat nem minden, és hogy nem kell mindig beállni a sorba: a bikák­nak ugyanis ebben a világban az a dolguk, hogy részt vegye­nek a vidalokon, vadak legye­nek és elkápráztassák a közön­séget, Ferdinánd azonban nem ilyen, sokkal békésebb termé­szetű. Viráglelkű, hiába tű­nik fenevadnak. Ennek ellené­re befogják és elhurcolják csa- kádjától, amit már galamblel- ke, jámbor természete sem vi­sel el, ezert egy elég érdekes és vicces figurákból álló brigá­dot verbuvál össze, hogy velük együtt megszökjön fogvatartói­tól. A kalandos és humoros me­se a bájos figurákkal, a reme­kül megrajzolt hátterekkel és • a szívmelengető történettel az egész családnak remek szóra­kozás lehet. K. V. Ferdinánd EREDETI CÍM: Ferdinand. Szí­nes, szinkronizált amerikai animációs vígjáték RENDEZTE: Carlos Saldanha ÍRTA: Munro Leaf, Robert Law- son ZENE: John Powell FÉNYKÉPEZTE: Renato Falcao VÁGÓ: Harry Hitner GYÁRTÓ: 20th Century Fox/ Blue Sky Studios JÁTÉKIDŐ: 99 perc KORHATÁR: 6 MAGYARORSZÁGI MOZIBEMUTATÓ: 2017. december 21.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom