Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-29 / 302. szám
14 MEGYEI KÖRKÉP 2017. DECEMBER 29., PENTEK Fekete Zoltán, a rádpusztai élménybirtok tulajdonosa lett az Év Vállalkozója Ősi intelem, hogy a versenyló nem szereti a szegényszagot A csárda télen-nyáron várja a vendégeket. A személyzet egész évben dolgozik, hogy a betérő semmiben se szenvedjen hiányt Fotó: MW Fekete Zoltán Antal, a Rádpusztai Gasztro-Élménybir- tok tulajdonosa Év Vállalkozója Díjat kapott Budapesten, a Vállalkozók Napján. Az elismerést Varga Mihály gazdasági miniszter és Demján Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke adta át. Ebből az alkalomból beszélgettünk a modernkori Rádpuszta megálmodójával. Bár nem volt ez olyan egyszerű... Lengyel János janos.lengyel@mediaworks.hu RÁDPUSZTA Tudom, hogy mit akar mondani: nem számított erre - így igyekeztem megakadályozni az oly sokszor hallott vélekedést és persze a folytatást: csak a dolgomat tettem. Fekete Zoltán ismerősei, barátai pontosan tudják: elhivatottságánál és küzdeni akarásánál csak a szerénysége nagyobb. - Nem szeretek szerepelni, nem az az én dolgom, hagyjanak dolgozni, nekem ez elég - hallottuk már oly sokszor tőle. Most is igyekszik kifogást találni, de nincs hova menekülni. A díj kötelez! Beszélni kell!- Tisztességgel kijártam az élet iskoláját - mondta Fekete Zoltán. - Egyedüli gyermekként nevelkedtem az Alföldön. Az édesapám a Volánnál volt garázsmester, édesanyám pedig otthon dolgozott, a ház körüli munkát végezte. Akkoriban ezt szerencsére még meg lehetett tenni. A Ratkó- korszak gyermeke vagyok hát, akkoriban volt gyerek bőven. Középiskolai végzettségig jutottam, sok mindent kipróbáltam. Mint szinte minden gyermek én is fociztam. Alapjában véve nem voltam rossz gyerek, de azért évente egyszer csak kihúztam azt a bizonyos gyufát, megkaptam a magamét. Akkor persze mélyen meg voltam sértődve ezért, de a mai eszemmel tudva tudom, mi és miért is történt. Az élet sokfelé vitt. Tizenéven keresztül virág nagykereskedéssel foglalkoztam, értékesítő voltam.- A virág hozta a Balatonra?- Nem, a zöldség. Harminckét évvel ezelőtt kerültem a Balatonra, mert egy zöldséges boltot kaptam meg tartozás fejében. A Vadvirág kemping közelében dolgoztam, majd két év múlva váltottam, mivel azt kisajátította az ön- kormányzat. Büfével kezdtem, jó szakácsokkal, jó kollégákkal és persze jó mesterekkel. Huszonhat éve kerültem Rádpusztára. Beleszerettem a Balatonba, Rádpuszta pedig a szívem csücske lett. A saját és a család minden pénzét erre fordítottam... Negyed százada erről szól az életem.- Már akkor megálmodta a gasztro-élménybirtokot?- Álmodozhattam volna, de ez nem így volt. Akkor is tudtam, tennem kell a dolgomat. Azt is tudtam, hogy csak a komoly és kemény, kitartó munka visz sikerre. Ezt többre értékeli az ember minden másnál. Soha, semmi nem esett az ölembe. Ezt látták és értékelték. A családom és a kollégáim is tudják, csak az elvégzett munkában hiszek. A piac mindig megmutatja, mit érsz. Ez alól az értékítélet alól hosz- szú távon senki sem tudja kivonni magát. Csak a munka által lehet előre jutni, azért fontos a vállalkozások összefogása és együttműködése is. Ezért is vagyok ennek a helyi összefogásnak a folyamatos hirdetője. Szerencsére ez már a gyakorlatban is működik, de sok még a dolog.- Mindig talál új kihívást? Keresi a feladatokat?- A feladat talál meg engem. Ilyen például a ló szeretete. A családból jött. Bár nagyapám többször is elmondta, a ló nem bírja a szegényszagot. Vigyázni kell az ilyen szerelemmel. Ő ku- lákember volt, Nóniuszai nyar- galásztak Makó környékén. Egy egészen komoly tenyésztett lóállományt hozott létre parasztember létére. Ez akkor engem is megfogott. Persze, hogy megtanultam lovagolni...- Aztán a bogiári bor illata is megcsapta...- Ezt Mészáros Győző hozta, aki akkor a balatonboglá- ri mezőgazdasági kombinát vezetője volt. Jó barátok lettünk, a büfékben sokat beszélgettünk, együtt teniszeztünk. Amikor a BB privatizációjára sor került, akkor ő hozta szóba, hogy mi lenne, ha Rádon készítenénk borhoz illő ételeket, egyszerű, házi, jóízű dolgokat. Innen indult ez az egész.- A falon rengeteg a lovas kupa. Ezek szerint ide költöztek a lovak is?- Hát, igen! Versenyezget- tünk, de hát már ugye a nagyapám megmondta! A jó ló jó sok pénzbe kerül... Szponzor nem volt, saját erőből pedig nem lehet messzire jutni.. Dönteni kellett, vagy a hobbi, vagy kocsi-ló rámegy... A ló maradt, a versenyzés elmaradt, .alázattal szolgáljuk a vendégeket minőségi lovas programokkal.- Mire gondolt, amikor megkapta a díjat?- Furcsa érzés ez! Percek alatt lepergett előttem az életem... A pincén kívül itt semmi nem volt. Romos épület, 60 teherautó szemét, ennek az eltakarításával kezdtük az egészet. Aztán kialakítottuk a pince előterét, a kis csárdát, aztán ezt fejlesztettük. Jöttek a kemencék. Úgy 10-11 évvel ezelőtt a BB felszámolt Rádon mindent, s akkor meg tudtam vásárolni a pincét.- A hatalmas hordók vonzották? Mit akart velük?- Nem akartam, hogy gombát termesszenek itt. Hogy vette volna ki magát. Lett belőle 22 magyar borvidék, a hazai pezsgők és az eredetvédett magyar pálinkák kiállító- és kóstolóhelye. Aztán megvalósult a kiemelt turisztikai beruházás, működik a rendezvényház, a kisvonat és persze a lovasbemutató pálya.- Mi az, ami még hiányzik?- Itt lényegében minden megvan, de a panzió viszonylag kicsi. Szállás kellene még ősztől tavaszig, aztán a nyáron úgy is megtelne. Minden infrastruktúra adott. Nagyot lehetne előre lépni, plusz munkaerőt foglalkoztatni. Fontos a folyamatos kihasználtság, mert hiába a téli programkínálat, a január, február nehéz. A munkaerőt így is, úgy is meg kell tartani. Ha lenne még 40-50 szoba, akkor lenne egészen kerek a történet. Ehhez viszont komoly tőke kell! Fekete Zoltánnak Varga Mihály és Demján Sándor adta át a díjat Megtört a jég, a kis vidra már önállósodik, hamarosan egyedül kell vadásznia A félős Kinga bemerészkedett a vízbe Új drapéria és színpadtükör lesz a pénzből PETESMALOM Két hétig volt a kifutóban és még csak a víz közelébe sem merészkedett. Néhány napja azonban először az orrát dugta a vízbe, majd meg is mártózott a néhány fokos medencében a pe- tesmalmi kis vidra, Kinga. Vidáman úszkál és hempereg a vízben Kinga, a Petes- malmi Vidrapark legújabb lakója. Élvezi a tavaszias telet és a 4-5 Celsius-fokos vizet a saját kifutójában. Nem volt azonban ez mindig így. Eddig ugyanis egy meleg szobában élt a park legfiatalabb lakója. Kinga vidrát néhány hetesen találták Mágocson. Egy kisfiúhoz ment oda és kért tőle segítséget az elárvult ragadozó. A családja hozta el ide a vidraparkba, ahol Balogh Márta nevelte, akár egy újszülöttet.- Sokáig csak macskatápszert kapott, de folyamatosan próbálom hozzászoktatni a halhoz - mesélte a vidrapark vezetője, Balogh Márta. - Eddig csak feldarabolt halacskákat evett, azonban amióta a kinti kifutóban él, egyre bátrabban mozog és már kisebb halakat is adok neki. Kinga azonban egészen eddig irtózott a víztől. Csupán egy napja merészkedett a medencébe. Most viszont már nagyon Kinga nem csak a víz közelében érzi jól magát, a vízben is Fotó: S. A. bátor, élvezi az úszkálást, sőt már a kisebb halakat is megfogja. Ez azért is fontos Balogh Márta szerint, mert hamarosan egyedül kell majd vadásznia a természetben Kingának. Az anya vidra egyébként nem olyan engedékeny mint Kinga gazdája, Márta. A felnőtt állat nem teketóriázik sokat, szájába fogja a kis vidrákat és egyszerűen beledobja őket a vízbe, amikor elég fejlettek. Kinga egyébként már a 26. mentett kis vidra Petesmalmon, akit várhatóan a tavasszal szabadon engednek a Belső-Somogyi tórendszerben. Stanics A. KAKÁD Pályázati forrásból cserélték ki a művelődési ház színpadjának drapériáját, s a színpadtükröket. A forrásnak köszönhetően új hangosítás is készül. Schádl Szilárd polgár- mestertől megtudtuk: szintén pályázati támogatással kezdték meg a ravatalozó felújítását. Előtetőt készítettek, s a napokban ott is kicserélték a csaknem 50 éves drapériát. Tavasz- szal végzik majd az épület külső festését. Emellett öt település mellett Karád is részesül abból az 57,5 millió forintból, melyet a helyi identitás és kohézió erősítése elnevezésű pályázaton nyertek. Gy. Zs.
