Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-28 / 301. szám

12 MEGYEI KÖRKÉP - EGYHÁZAK 2017. DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Van miért hálásnak lennünk, de nem sikerekben kell mérni Isten áldását A gyülekezetvezető újévi álma: életre szólóan jó hatással lenni Jóföldi Endre Zsóka lányával a hitvalló bemerítés előtti pillanatban a Békevár gyülekezetben KAPOSVÁR A Békevár Bap­tista Gyülekezet arra hív, s arra tanít bennünket, hogy próbáljunk meg Jézus szere- tetében élni, s ezt a szere- tetet minél többeknek átad­ni. Jóföldi Endre gyülekezet­vezetőt az evangelizálás út­jairól, Isten örömhírének to­vábbadásáról kérdeztük. Lőrincz Sándor sonline@sonline.hu- A Baptista Egyház a törté­nelmi kisegyházak egyike. A közelmúltban ünnepelték a gyülekezet 80. évfordulóját, s a kaposvári Békevár átadásá­nak 20. születésnapját. Miben erősítette meg e kettős ünnep a gyülekezetvezetőt?- Abban, hogy van miért hálásnak lenni. De nem ma­gunkat akartuk ünnepelni. Embereket, akik a gyüleke­zet életének különböző pont­jain sokat tettek. Van különb­ség a részvétel, és az áldozat­hozatal között. Olyan ez, mint a sonkás rántotta. A tyúk részt vett az elkészítésében, a disznó viszont áldozatot hozott. Belehalt, hogy me- gehessük. Igen, részt vehetünk mi is Isten munká­jában, de ne vár­junk dicséretre! jézus Krisz­tust akartuk ünnepelni. Mi­atta lehet ma is baptista gyü­lekezet Kaposváron, és tagja­inak érte kell élniük ezután is. Ezt fogalmaztuk meg né­hány évvel ezelőtt a gyüle­kezet céljaként, és ezt sze­retnénk megélni. Fontos ré­sze volt az istentiszteletnek, hogy előre hívtuk a gyüle­kezetben szolgálókat, hogy imádkozzanak értük a jelen­lévő lelkészek, köztük a Bé­kevár legutóbbi két lelkésze is. Azt kértük, hogy minden gyülekezeti tag és látogató jöjjön előre. Azt fejeztük ki ezzel, hogy a szolgálat, a kül­detés nem csak néhány em­beré, hanem mindannyiunké kell, hogy legyen.- A Békevár szigetként van je­len a megyeszékhely életében, ahol „hajótöröttek” és kere­sők, fiatalok és régebb óta fi­atalok egyaránt megtalálják a helyüket, miközben gyógy­írt kapnak a lélek sebeire. Ha visszatekint az elmúlt két év­tizedre, hogy látja, mekkora a népsűrűség ezen a szigeten?- Sokan megfordultak a szi­geten. Nyári napközis prog­ramjainkon éppúgy, mint az ifjúsági csoport alkalmain, vagy éppen családi bölcső­dénkbe vagy óvodánkba írat­ták be gyermeküket. Ahogy hallom, nagyon jól érezték magukat, és sok mindent kap­tak, ugyanakkor még nem túl sokan lettek szigetlakok...- Köztudottan jó kapcsolatot ápolnak a történelmi egyházak tagjaival.- Részemről ez nem szaba­don választott műfaj. Jézus azt mondta, ar­ról fogják megis­merni tanítványa­it, hogy szeretik egymást. A saját életemben azt ta­pasztaltam, hogy működik. Feleke- zettől függetlenül együtt voltunk például a főiskolai kollégiu­mi bibliakörünkben, de ma is jó a kapcsolatunk minden keresztény felekezettel. Én egyébként nem is húznék ha­tárt az úgynevezett történel­mi és más felekezetek között. Számomra a határ: Hiszed-e, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia a Megváltó? Aki hiszi, az a testvérem.- Ahhoz, hogy valaki gyüleke­zetvezető legyen, a hitelesség mellett vezetői ambíciók szük­ségesek...- Ezt Istentől való megszó­lításként éltem meg. Amikor összeházasodtunk, azért ma­radtunk feleségemmel Ka­posváron, mert úgy éreztük, ebben a gyülekezetben van felelősségünk, feladatunk.- Mi jelenti a legnagyobb ki­hívást a XXI. századi családok számára?- Az egyik legveszélyesebb csapda, amibe sokan bele­sétálnak, hogy a családi lé­tet önállóan akarják megél­ni, egyedül pedig nem tudják hordozni a vele járó terheket. A közösség, a gyülekezet, mint tágabb család, sokat se­gíthet azon, hogy a család be tudja tölteni valódi célját. Tár­sakat, barátokat, nehéz hely­zetekben segítséget jelenthet.- Szeretném, ha kiemelne né­hány jövő évi eseményt, amely tovább erősítheti az istenhitet, és további kegyelmekkel aján­dékozhat meg bennünket!- Jó ideje már nem esemé­nyekben gondolkozom. Sze­retnénk kapcsolatba, barát­Az emberhalász Jóföldi Endre gyülekezetveze­tőt az „emberhalászatról" is kérdeztük. Azt mondta, min­denkor arra törekedett, hogy életének maradandó céljai is legyenek. Ezek közül pe­dig a legnemesebb, ha vala­kire életre szóló hatással le­het. Ennél magasztosabb el­hívást, fontosabb feladatot nem ismer. ságba kerülni az óvodánk­ba járó szülőkkel, hogy meg­osszuk egymással: kiben hi­szünk. Szeretnénk egyre töb­beket bevonni kiscsoportok­ba, úgynevezett házi közössé­gekbe, ahol hétről hétre meg­élhetik azt, amire az előbb utaltam. Lesz napközink, és készülünk gyermek és ifjú­sági táborokba, de a legjob­ban annak örülnénk, ha bár­ki egy sima vasárnap csak úgy döntene: én is elmegyek a Békevárba, megnézem, mi történik ott. Aki bátortalan, az a youtube-on is megtalál­ja istentiszteleteinket.- Ön ismert és elismert vállal­kozó. Miként érzi Isten áldását a sikerességben?- Nem gondolnám, hogy a sikerben kellene mérnem az Isten áldását. Azt tudom, hogy mindent Istentől kap­tam. Hadd hozzak egy furcsa képet, ami újra és újra eszem­be jut a saját életem és a vál­lalkozásunk kapcsán is. Egy teknőst fényképeztek le egy kerítésoszlop tetején. Rögtön eszünkbe jut a kérdés a képet látva: Hogy kerül egy teknős egy kerítésoszlopra? Lehet ta­lálgatni, de nem a saját erejé­ből jutott odáig. Valaki oda­tette. Én is így érzem magam. Istentől kaptam a képességet, amivel ott lehetek most, ahol vagyok.- Milyen gondolatokkal, vá­gyakkal a szívében készül az újévre?- Elég erőteljesen megél­tem az életközepi válságot, és sokszor feltettem magamnak a kérdést, hogy miért is élek. Néhány éve három célt fogal­maztam meg: szeretnék Jé­zus Krisztushoz egyre jobban hasonlítani, szeretném, ha a gyermekeink velünk együtt ott lehetnének majd a menny­ben, és végül, hogy szeretnék néhány emberre életre szó­ló jó hatással lenni. Ezekkel a vágyakkal készülök az új­évre is. Aki hiszi, hogy Jézus Krisz­tus az Isten fia a Megvál­tó, az a test­vérem Imaszoba és óvoda a gigei iskolában Jubileumi évet zártak az evangélikusok, emléktáblát állítottak Évszázadok Luther-kabátban Naptár is készült a felújításról GIGE Tizenkétmillió forintos tá­mogatással újították fel a haj­dani katolikus iskolát Gigében. A többfunkciós, hosszú évekig kihasználatlan épület legna­gyobb helyiségében restaurál­ták az oltárt is. Már a falu kará­csonyi ünnepségét is itt tartot­ták néhány napja. Bálint Ildikó­tól, a település polgármesterétől megtudtuk: a tervek szerint a helybéli ovisok egy csoportja is itt kap majd ellátást a jövőben, s így nem kell a csökölyi óvodába szállítani a kicsiket. A polgár­mesterasszony felveszi a kap­csolatot a püspökséggel, hogy már a legkisebbek is találkoz­hassanak a hit alapjaival. L. S. TAB A fekete grániton arany betűkkel fénylenek a nevek. Az idén ünnepelte alapításá­nak 300. évfordulóját a kisvá­ros evangélikus egyházközsé­ge. A jubileumi év zárásaként a templomban emléktáblát he­lyeztek el, amelyre 32 lelkész nevét vésték fel, akik 1718-tól napjainkig Tabon szolgáltak, illetve szolgálnak. A három évszázad alatt nem­csak kívülről épültek-szépül- tek az egyházközség épüle­tei, hanem a lelki élet is gaz­dag tartalmat nyert. A táblát a tabi Gránit Bt. készítette a Re­formáció Emlékbizottság tá­mogatásával. Az ünnepi isten­Harminckét lelkész nevét őrzi a gránittábla Fotó: Gamos A. tiszteleten megjelent Szabó Vil­mos és Szabóné Piri Zsuzsan­na, akik 1978-88 között pász- torolták a helyi és környékbeli evangélikus közösségeket. Az igehirdetés szolgálatát végző Kőszeghyné Raczkó Zsuzsan­na, somogy-zalai esperes a 127. zsoltár eme soraival további ál­dásos munkát kívánt a gyüle­kezetnek, a szolgálattevőknek: „Ha az Úr nem építi a házat, hi­ába fáradoznak az építők. Ha az Úr nem őrzi a várost, hiába óv­ják azt az őrök. Hiába keltek ko­rán és feküsztök későn: fárad­sággal szerzett kenyeret esz­tek. De akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget”. G. A. KISKORPÁD 1906-ban szentelték fel Kiskorpád határában a Ka- potsfy Jenő ügyvéd építtette ká­polnát, amelyet korán elhunyt feleségének ajánlott. A több mint száz éves épületet a Tün­dérvölgy Értékeiért Egyesület és lelkes támogatók állíttatták helyre, s Kerényi Lajos atya, il­letve Somos László kaposfői es­peres-plébános június 17-én szentelt újra. A kápolna üvegablakait Bö- dő Ágnes tervezte és festette. A munkafolyamat, illetve a dí­szes üvegablakok fotói találha­tók a Szerafin Zoltán fényké­pezte, igényes kivitelű, 2018-as „Kápolnaptárban”. L. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom