Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-28 / 301. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. DECEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Elhanyagolt egyházi ingatlanokat újítanak fel CSOKONYAVISONTA Kitört ablakok, lehulló vakolat - a település elhanyagolt, majdhogynem szégyenfoltnak számító régi egyházi épületei most megújulhatnak egy új projekt keretében. Összesen 130 millió forint pályázati pénzt nyertek a felújításra, amelyet a helyi egyházak kezdeményeztek. A csokonyai településrész református parókiája 49,9 millió forint, az egykori katolikus iskola 34 millió forint, a vi- sontai településrész hajdani református iskolaépülete 39 millió forint támogatást kapott. Az összegből kicserélik a nyílászárókat, hőszigetelik az épületet, és lecserélik a tetőt. Modern épületeket alkotnak, melyek közösségi célokat szolgálnak majd. A katolikus iskolában eddig is közösségi tér működött, ott összejöveteleket, hittant tartanak. A vi- sontai református iskolaépület hasznosítási lehetőségeit még keresik, felmerült, hogy táboroztatás, vagy szeretetszolgálat központja legyen, de erről még nincs döntés. A projektindítón Szászfalvi László, a térség országgyűlési képviselője mondott beszédet, megköszönve a polgár- mester, Harasztia Attila közreműködését a projektben. Az építkezés a napokban kezdődött, és fél éven belül befejeződhet. Kovács G. Somogybán egyre többen érettségiznek a szakképző iskolákban Ha van papír, több a fizetség A somogyiak kevesebb mint felének van érettségije. Ezzel a megyék rangsorának utolsó harmadában szerepel - ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. Stanics Adrienn sonline@sonline.hu SOMOGY Az Árpád-házi királyokról tanulnak a tizedike- sek a kaposvári kereskedelmi és vendéglátóipari szakgimnáziumban. Stadler Brigitta kereskedelem és marketing szakirányon tanult. Számára fontos, hogy két év múlva érettségit tegyen. - Szeretnék majd főiskolára jelentkezni, ugyanezen a szakon, amin itt is vagyok - mondta. - Fontos ugyanakkor számomra, hogy itt szakmát is kapok. Míg a somogyi gimnáziumokban stagnál az érettségizők aránya, addig a szakképzési centrum képzőhelyein évről évre nő ez az arány, így a kereskedelmiben is. Idén májusban 120-an tettek vizsgát, 20 százalékkal többen mint egy évvel korábban. Ráadásul egyre népszerűbb az esti tagozat is. - Esti tagozaton több mint 100 tanulónk van, akik munka mellett érettségiznek - mondta Kárász László, a Kaposvári Szakképzési Centrum Széchényi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakgimnázium és Szakközépiskola igazgatója. - Utóbbi területen szintén bővülés figyelhető meg. Az esti képzés egyébként egyedül nálunk található Kaposváron. A Kaposvári Szakképzési Centrum szervezésében évente nappali tagozaton körülbelül 400-450-en érettségizTanulni, tanulni A szakemberek szerint az érettségizettek jobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon is. - Akinek van érettségije és jó szakmája, hamarabb talál munkát, s jobban meg is fizetik - hívta fel a figyelmet Dakó Roland, a Viapan Group Mun- kaerőközvetítő régióvezetője.- S minél képzettebb egy munkaerő, annál jobb esélyei vannak az elhelyezkedést illetően. nek. Ehhez jönnek még a felnőtt oktatásban tanulók. - A felnőtt képzésben örömmel tapasztaljuk, hogy nő az érettségizettek aránya. A jelenlegi létszám harminccal több, mint az előző tanévben - büszkélkedett az adatokkal Kard János, a Kaposvári Szakképzési Centrum szakmai főigazgató-helyettese. - A felnőttképzésben főként olyanok vesznek részt, akik a szakma megszerzése után is az intézményben maradnak. Ők két év alatt tehetnek érettségit, s könnyebbség számukra, hogy öt tárgy helyett csak négyből kell vizsgázniuk. A szakma megszerzését ugyanis egy érettségi tárgyként elfogadják. A Központi Statisztikai Hivatal szerint Somogybán is nő az érettségizettek aránya. Míg hét évvel ezelőtt a felnőtt korú lakosság mindössze 40 százaléka rendelkezett vele, addig ma már 45 százalék felett van ez az arány. Megyénk ezzel azonban még mindig az utolsó harmadban foglal helyet az országos rangsorban. Á fővárosiaknak például kétharmada rendelkezik érettségivel. Szakmát és érettségit is ad a vendéglátóipari Fotó: Lang Róbert Madarelteritok felhelyezése (trónokkal Ma már egyre elterjedtebbek és a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság) hétköznapjaiba is beépültek a drónok. Segítségükkel a közelmúltban sikeresen helyeztek ki feszültség alatt madáreltérítő szerelvényeket. A legmodernebb technikát azért hívták segítségül, hogy olcsóbbá és gyorsabbá tegyék a nagyfeszültségű távvezetékek láthatóbbá tételét a vándorló madarak számára. A madarak vonulási útvonalai az időjárás változásával átalakulhatnak. A hosszú évek alatt megszokott repülési irányokat felváltó új útvonalakat keresztezhetik távvezetékek, melyeknek a madarak nekiütközhetnek és elpusztulhatnak. Ilyenkor a szakhatóságok javaslatára nekik, a fenntartóknak kell a veszélyes szakaszokat láthatóbbá tenni. Ezért szoktak madáreltérítő szerelvényeket kihelyezni. Kihelyezésük azonban, melyet egyenként a távvezeték alá felálló kosaras daruval szoktak végezni, nem csak költséges, hanem csak a távvezetéksor kikapcsolása mellett lehet elvégezni. Erre évente csak kevés alkalommal van lehetőség. Ezt a problémát szerették volna megoldani a drónok segítségével. MAVIR, mint az országos nagyfeszültségű átviteli hálózat üzemeltetője - madárvédelem A magyar villamos energia hálózat kiépítésére még az ország természetvédelmi területeinek kijelölése, madárvilág fokozott védelme előtt sor került, így előfordul, hogy Nemzeti Parkjaink egyes részeit nagyfeszültségű távvezetékek keresztezik, melyek akarva akaratlanul kapcsolatba kerülnek a madárvilág védett fajaival, mely az alábbi madárvédelmi tevékenységeket vonja maga után. Néhány madárvédelmi adat 2017-ből: • 240 darab madáreltérítőt helyeztek fel drónok segítségével távvezetékeikre • 22 új költőládát szereltek fel 2017-ben, mellyel együtt eddig több mint 420 darabot helyeztek ki • A MAVIR oszlopain élő kerecsensólyom párok jelenleg az egész állomány 55%-át teszik ki • 5760 órányi adást közvetítettek élőben a műfészekben zajló életről • A közvetítés alatt 350.000 látogatás történt a honlapon • A MAVIR 2017-ben több mint 25.000.000 forintot fordított madárvédelemre Ehhez olyan vezeték nélküli helikopterre volt szükség, amelynek vezérlését nem bénítja le a nagyfeszültségű távvezetékek mentén jelen lévő elektromos térerő és elég ügyesek ahhoz, hogy a madáreltérítő szerelvényeket fel tudják erősíteni a vezetékre. Fiatal konstruktőrök madáreltérítők felrakását kezdték el pilóta nélküli helikopterrel végezni. A nagy feladatot nem a felhelyezés jelentette, hanem az a képessége, hogy a navigációs rendszerét ne zavarja meg a nagyfeszültségű távvezeték által keltett térerő. Ezért nem volt szükség a munkálatok idejében a távvezetékszakasz lekapcsolására. A munkálatok végrehajtásához csupán a két kezelő és egy MAVIR-os felügyelet szükséges. Az első ilyen szerkezet 29 kg súlyú volt és öt madáreltérítő szerelvénnyel tudott a magasba emelkedni. Először tavasszal a MAVIR nagyfeszültségű távvezetékein végezte a felrakási kísérleteket, sikerrel. A technika fejlődését mutatja, hogy a nyár folyamán, már nem ez a drón, hanem egy újabb, merőben más koncepciójú emelkedett a levegőbe, hogy a mosoni síkon a távvezetékeinket madáreltérítőkkel tegye láthatóbbá. HIRDETÉS A MAVIR madárvédelmi programja 2017-ben 240 madáreltérítőt helyeztünk fel drónok segítségével távvezetékeinkre 5760 órányi adást közvetítettünk élőben a műfészekben zajló életről / A MAVIR \ 2017-b«n több mint 25 millió forintot költött V.madárvédelemre / A Magyarországon fészkelő kerecsensólymok 55%-a a MAVIR távvezeték oszlopain költ A 22 újonnan felszerelt költőládával együtt eddig több mint 420 darabot helyeztünk ki MAVIR Az általuk megismert 29 kg súlyú, két ember által mozgatott, 8 rotorral ellátott repülő szerkezet után játékszernek tűnt az új 1,5 kg súlyú csupán 4 rotorral ellátott drón. A ráhelyezett eltérítőt egy perc alatt a vezetékhez repítette, felerősítette, és visszaszállt a kezelőhöz, aki röptében elkapva kézben fogva 10 méterrel arrébb újratöltve útnak indította a mini helikoptert. Két óra alatt 30 eltérítőt sikerült felraknia. A drónok evolúciója egyre közelebb hoz minket a költséges és nehézkes munkavégzés elkerülésétől az egyszerűbb és olcsóbb megoldások felé annak ellenére, hogy a drónoknak is vannak korlátái. Az esős, szeles időben nem tudnak dolgozni, nem lehet biztonságosan a távvezetékekhez navigálni őket úgy, hogy az eltérítőket felrakhassák. Az eszköz használata kísérleti stádiumban van, de remélhetően évek múltán, ha még lesznek olyan vezetékszakaszok, amiket a madaraknak láthatóbbá kell tennünk, már olcsóbban, minimális emberigénnyel és a hálózat feszültségmentesítése nélkül, rutinból fogják végezni.
