Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-23 / 299. szám

2017. DECEMBER 23., SZOMBAT 20 Évről évre csökken a vonatbalesetek száma Magyarországon Biztonságos vasúti pályákon Külön figyelmet fordítanak a vasúti átjárók kockázatainak csökkentésére, a balesetek zöme a hasonló helyszíneken történik Fotók: MTI A vasút veszélyes üzem, akár a közlekedésbiztonság­ra, akár a vagyonbiztonság­ra gondolunk. A vasúttársa­ság minden erőfeszítése el­lenére továbbra is a vasúti átjárókban következik be a legtöbb baleset - pedig az autósok a szabályok betar­tásával és körültekintő köz­lekedéssel megelőzhetnék a tragédiákat. A MÁV min­den évben a rendőrséggel közös akciósorozattal hívja fel a közúton közlekedők fi­gyelmét a vasúti átjáróban való biztonságos áthaladás­ra, közlekedésre. SZEMLÓETFORMÁLÁS A közle­kedés biztonsága az egyre fo­kozódó mobilitási igény mel­lett mind nagyobb kihívást je­lent nemzetközi és hazai vi­szonylatban egyaránt. A vasúti közlekedés biztonsága a kötött pályák alkalmazása révén más közlekedési módokkal össze­hasonlítva kiemelkedő. A MÁV-csoport valamennyi, a biztonság fogalomkörébe tar­tozó kérdést stratégiai jelen­tőségűnek tart. A vasúttársa­ság üzembiztonsági helyzeté­nek javítása érdekében a MÁV Zrt. Biztonsági Főigazgatóság feladattervet készített, amely­nek folyamatos és következe­tes végrehajtása jelenleg is zaj­lik. A vasútbiztonság két, egy­mással szorosan összefüggő területre bontható, amelyek az üzembiztonság vagy baleseti kockázat mérséklésére, illetve a vagyonbiztonság növelésé­re irányulnak. A vasúti infra­struktúra károsításának hely­reállítása olyan mértékű teher a MÁV-csoport számára, ame­lyet csak egyre nagyobb erőfe­szítéssel tud kezelni. Az üzembiztonságra irányu­ló erőfeszítések eredménye­ként a vonatbalesetek és ve­szélyeztetések száma csök­ken. Szintén mérséklődik a tolatási művelet közben be­következett - főként emberi mulasztásra visszavezethető - balesetek száma. A balese­tek megelőzése érdekében a vasúttársaság fokozott hang­súlyt fektetett az oktatásra és a rendszeres technológiai el­lenőrzésekre. Hatékony beavatkozást kí­ván ugyanakkor a vasúti pá­lyák műszaki állapotának ja­vítása is, hiszen a biztonságos vasúti közlekedés elengedhe­tetlen eleme a megfelelő mi­nőségű vasúti pálya. Ezen- a területen fokozódó problémát jelentenek a rendkívüli időjá­rási körülmények (például az extrém magas nyári hőmér­séklet). A felújítások üteme­zetten és az anyagi források­nak megfelelően haladnak, de a biztonság érdekében újabb források megnyerését és elkü­lönítését is célként tűzték ki. Külön figyelmet fordítanak a vasúti átjárók kockázatai­nak minimalizálására, mert a balesetek meghatározó arány­ban e helyszíneken történnek. Sajnos, a folyamatos korsze­rűsítési és biztosítási munká­latok ellenére sem csökkent a vasúti átjárókban bekövetkező balesetek száma. Elsősorban a szemléletformálás szükséges­ségét jelzi, hogy a balesetek mintegy háromnegyede bizto­sított átjáróban történt. A szemléletformálás eszkö­ze a rendszeres ellenőrzés. A MÁV kiemelt feladatának te­kinti, hogy mindent megte­gyen a vasúti átjárókban bekö­vetkező közlekedési balesetek megelőzése, illetve számának csökkentése érdekében. Ép­pen ezért - az útátjárós fejlesz­tések mellett - a rendőrséggel közösen minden évben nagy erőfeszítéseket tesz, többször is közös akcióval hívja fel a közúton közlekedők figyelmét a biztonságos áthaladásra. A Nemzetközi Útátjárós Bizton­sági Nap (ILCAD) alkalmából idén júniusban immár kilen­cedik alkalommal végzett or­szágszerte közös ellenőrzése­ket a vasúti átjáróknál a MÁV és a rendőrség. A „Cselekedj biztonságosan a vasúti átjá­rókban” című, 2009 óta évente megtartott Nemzetközi Útátjá­rós Biztonsági Kampány része­ként csaknem nyolcvan rend­őr országosan több mint 50 helyszínen ellenőrizte a közúti közlekedőket, 46 vasutas biz­tonsági szakértő pedig szóró­lapokkal és szóban hívta fel az autósok, gyalogosok és kerék­párosok figyelmét a kockáza­tokra. Különösen arra, hogy a vonatok a vasúti átjárókban el­sőbbséget élveznek, mert a vá­ratlanul tilosban átkelők előtt - a több száz méteres fékút mi­att - nem tudnak megállni. Az átjárón áthaladás veszélyeire utaló szórólapokat és a figye­lemfelhívást az autósok egyér­telműen kedvezően fogadták. Az ellenőrzések helyszíneit a vasúttársaság a rendőrséggel egyeztetve határozta meg, az elmúlt évek baleseti helyzet- elemzései alapján. A rendőrök mérték a jármű­vek. sebességét, megfigyelték az átjárón való áthaladást, az indokolatlan megállást, illetve hogy a vezetők betartják-e a se­bességhatárokat, a vasúti átjá­rók figyelmeztető és tiltó jelzé­seit. Az ellenőrzés ideje alatt a közúton közlekedők többsége betartotta a KRESZ előírása­it, ami főként a rendőri jelen­létnek volt köszönhető, azon­ban a járművezetők egy része a vasúti átjáró „fokozott óvatos­sággal” történő megközelítésé­vel nincs tisztában. Volt, aki megállt az átjáró előtt és körül­nézett, mintha nem működne a fénysorompó, de olyan is elő­fordult, hogy nagy sebesség­gel közelítették meg az átjárót. Á vezetés közbeni mobiltele­fon-használat már kevésbé jel­lemző, mint az előző években. A gyalogosok többsége a so­rompó piros jelzése előtt meg­állt, és türelmesen megvárta a biztonságos továbbhaladás fel­tételeit, de több esetben kellett felhívni a figyelmet arra, hogy a fénysorompó pirosra váltó jelzése után már ne keljenek át a vágányokon. ■ A vasúti útátjárók ellenőr­zése mellett a vasúttársaság utasbiztonsági kampánynapo­kon hívja fel a figyelmet ar­ra, hogy a vonatok megköze­lítésénél mindig a kijelölt uta­kat, aluljárókat kell használ­ni, a vágányokon az átkelés botlásveszélyes, a síneken pe­dig könnyen meg lehet csúsz­ni. A mozgó vonatra fel- és ar­ról leszállni is tilos, az ilyen esetekből következhetnek be a komoly sérülések, tragédiák. Hiába gondolja úgy az utazó, hogy induláskor a vonat még lassan halad, ezért ő még gyor­san, gond nélkül le tud ugrani, az ugrás következtében eny­hébb esetben is horzsolásos, töréses sérüléseket szenved­het, de előfordulhat az is, hogy észrevétlenül beakad a táská­ja vagy a ruhája, s a vonat ma­ga alá rántja. Á személyi sérü­lések mellett a vasúttársaság a vagyon ellen elkövetett cselek­mények megelőzésére is fel­hívja a figyelmet. Nagymr lé­nyeges, hogy az utasok cso­magjaikat ne hagyják őrizet­lenül, ne tegyék olyan hely­re, ahol nem látnak rá, a leve­tett felső ruházatban pedig ne hagyjanak értékeket. A vas­úttársaság ezeken a rendha­gyó baleset-megelőzési kam­pánynapokon olyan gyalogo­sok, kerékpárosok figyelmét is felhívja a megfelelő, sza­bálykövető közlekedésre, akik naponta az állomások közfor­galom elől elzárt üzemi terü­letén vagy nyüt vonalon a sí­neken keresztül rövidítik le az utat, ezzel veszélyeztetve saját életüket. Az ehhez hasonló til­tott szituációkon kívül beszél­nek arról is, hogy miért kell a peronok elsodrási határán kí­vül tartózkodni; illetve miért életveszélyes felmászni a va­gonok tetejére vagy a 25 ezer volt feszültségű felsővezeték tartóoszlopára. Az „Utazzon biztonságban! A vasút veszé­lyes üzem,, legyen partnerünk a biztonságban is!” jelmonda- tú káúfpánv 2015-ben indult útjára Siófok állomáson ha­gyományteremtő céllal. A MÁV-csoport évente több milliárd forintot költ vagyon­védelemre. A ráfordítások po­zitív hatása érezhető, kedvező jelek tapasztalhatók a vasúton szállított áruk védelme terén. Mind a szállított áruk sérel­mére elkövetett cselekmények száma, mind pedig a kárösz- szeg évről évre csökken. A vagyonbiztonság terüle­tén a vasúttársaság számára a pálya, építmény, távközlő-, biz­tosító-, és erősáramú berende­zésekkel kapcsolatos rongálá­sok és lopások, az anyaglopá­sok, valamint az egyéb vagyon elleni cselekmények előfordu­lása, illetve megakadályozása jelenti a legnagyobb feladatot. Az elmúlt évben jelentősen mérséklődött a bűncselekmé­nyek száma a hatóságok foko­zott ellenőrzésének köszönhe­tően. A rongálások, lopások a vasúti közlekedésben jelentős zavart és anyagi kárt okoznak, ezért megelőzésük kiemel­ten kezelendő. Az őrzési tevé­kenység, a vagyonvédelmi be­rendezések telepítése jelentős forrást igényel; hosszú távon a szemléletformálás révén érhe­tő el eredmény, amelynek vál­lalaton belül és azon kívül is meg kell jelennie. Fontos terü­lete a biztonságnak a haszná­laton kívüli iparvágányok sín­anyagainak megóvása, a jár­mű- és egyéb rongálások meg­előzése, ami csak társadalmi összefogással - a leányvállala­tokkal, önkormányzatokkal és helyi szervezetekkel, lakossá­gi átvevőhelyekkel és hatósá­gokkal együttműködésben - valósítható meg. A vonatok külső és belső fe­lületeinek összefirkálói nem­csak a vasúti környezetet te­szik az utasok számára barát­ságtalanabbá, hanem bűncse­lekményt is elkövetnek. Tet­tük az okozott kár mértéké­től függően a Büntető törvény- könyv szerinti rongálás vét­ségét vagy bűntettét valósítja meg, ami szabadságvesztést és kártérítési kötelezettséget vonhat maga után büntetés­ként. A szennyeződés eltávo­lítása és a járművek védőlak­kal történő ellátása a vasúttár­saságnak milliós nagyságren­dű kiadásba és jelentős embe­ri erőforrás bevetésébe kerül. A MÁV-START-nak, mint szolgáltatónak kötelessége az utasok érdekeit szem előtt tartva biztosítani a kulturált utazás feltételeit, így részt venni a „graffitiellenes” ösz- szefogásban. A rongálások leginkább a budapesti elővá­rosi vonalak - például Buda- pest-Tatabánya-Győr, Buda- pest-Cegléd, Budapest-Vác- Szob - mentén fordulnak elő, a közlekedő vonatok és a táro­ló vágányokon álló szerelvé­nyek esetében, közel hason­ló arányú megoszlásában. A MÁV-START - 2008 májusá­ban indított graffitimentesí- tési programja keretében - a graffiti-mennyiség évi 20 szá­zalékos csökkentését irányoz­ta elő. Ezt eddig sikerült túl­teljesíteni. Az elmúlt években több százmillió forintot költött erre a vasúttársaság. Egy ko- * csfüjraíest&e 1 az Mitigraffi- ti lakkréteggel együtt - típus­tól függően 1-1,5 millió forint­ba kerül. A MÁV-csoport - a rongálásokat megelőzendő - a vasútőri jelenléten túl a médi­án keresztül is kér mindenkit, hogy ha graffitizőket, rongáló- kat lát, haladéktalanul jelez­ze ezt á vasút vagy a rendőr­ség munkatársainak, akik így gyorsan tudnak intézkedni. A vasúttársaság a térségi önkor­mányzatokkal és hatóságok­kal is együttműködik, és min­den észlelt esetben feljelentést tesz a rendőrségen. A vasúttársaság ezzel együtt szervezett keretek között tá­mogatja a tulajdonában álló te- rületekjesztétikusabbá tételét, akár falfestéssel is. így adott le­hetőséget a Színes Város Cso­port művészeinek és önkénte­seinek^ ogy pozitív szavakkal pingáljanak tele egy budai tég­lakerítést, vagy a Civil Zugló Egyesületnek, hogy egy pesti aluljárót fessen ki kreatív raj­zokkal. Tárnokon a TCH Tárno­ki Művészeti Egyesület kapott engedélyt a MÁV-tól egy zajvé­dő fal színessé dekorálására, míg Debrecenben diákok fest­hették le az állomás vágányai közötti védelmi kerítést a DER- KE egyesület kezdeményezésé­re. A MÁV-csoport sikeres ak­ciója az a gyermekraj zpályázat volt, amelynek győztes művei egy TRAXX mozdony két olda­lát díszítik, népszerűsítve 9, il­letve 12 éves alkotójuk mun­káját. A MÁV által indított „Szí­nezd újra! Alkotói Napok 2017” elnevezésű falfestési pá­lyázatnak köszönhetően idén novembertől szintén iskolások által készített falfestmények díszítik Kőbánya felső, Hűvös­völgy, Monor és Füzesabony vasútállomások aluljáróit. Az átjáróknál több közös akciót is szervezett a MÁV és a rendőrség Tématámogatás: Készült a MÁV Zrt. megbízásából

Next

/
Oldalképek
Tartalom