Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-23 / 299. szám
18 2017. DECEMBER 23., SZOMBAT 2022-ig összesen 900 km vasútvonalat korszerűsítenek Fotó: MTI A felújítások miatt sok helyen jelentősen csökkent az utazási menetidő Korszerűbb vasúti pályákon Uniós források felhasználásával lépésről lépésre válik korszerűbbé a 7400 kilométer hosszú hazai vasúti pályahálózat. Számos fontos vonal felújítása történt meg idén, és a munkák folytatódnak jövőre is. A dél-balatoni vagy a Budapest-Debrecen vonalat szakaszról szakaszra korszerűsítik. Mediaworks-összeállftás szerkesztoseg@mediaworks.hu í FEJLESZTÉS A pályafejlesztéseket kihasználva az elmúlt 6 évben jelentó'sen csökkentették a menetidőt a MÁV számos vasútvonalán, és javult a menetrendszerűség is. Ennek révén csökkent a munkába járás és a hazajutás ideje, így a vasút jobb közlekedési alternatíva lehet az autózással, autóbuszozással szemben. Csak a legfontosabbakat említve: Budapest és Székesfehérvár között 20 perccel, Budapest és a Balaton déli partja között 25- 35 perccel, Budapest és Veszprém között 20 perccel, Budapest és Szombathely között 15 perccel csökkent a menetidő. Teljes egészében megújult a Budapest-Székesfehérvár elővárosi vasútvonal, mely 15-20 perces menetidő-csökkenést és gyakoribb közlekedést, magas színvonalú utaskiszolgáló létesítményeket eredményezett, illetve hamarosan teljesen elkészül a Budapest-Esz- tergom vasútvonal felújítása is, mely a villamosítási munkák befejeződése után 20 perccel rövidebb mentidőt és lényegesen gyakoribb közlekedést tesz lehetővé. A tóhoz való eljutáshoz vagy a tó körüli utazáshoz a 72 napos nyári balatoni szezonban több mint 1,4 millió utas választotta a vasúti utazást, ez több mint 9 százalékkal magasabb a tavalyi számnál. A menetrendi kínálat javítása, a jobb eljutási idők és a komfortosabb járművek is hozzájárultak a jó eredményhez. A kormány kiemelten kezeli a közlekedés ügyét, nemcsak infrastrukturális szervezési, hanem társadalmi és kulturális kérdésnek tekinti - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az ősszel megrendezett I. Magyar Közlekedési Konferencián, Egerben. Lázár János előadásában úgy fogalmazott, hogy „ma Magyar- országon a közlekedés minősége az életminőség egyik legfontosabb tartópillére, ezért a rendelkezésre álló hazai források minél nagyobb arányát kell az ágazat fejlesztésére fordítani”. A politikusok, a szakma és a lobbi közös eredménye az a 30 éve egyedülálló program, amely 3 és fél év alatt, ösz- szesen 2500 milliárd forintnyi közúti és 1500 milliárd forintnyi vasúti korszerűsítést és kapacitásbővítést tesz lehetővé úgy, hogy az említett összegek nagyobb része immár nem a többi uniós országtól, hanem a magyar adófizetőktől származik. Ebből az is világosan látszik, hogy ha nincs gazdasági növekedés, akkor erre a célra nem állnak rendelkezés'- re a szükséges hazai források. A közlekedés minősége tehát az ország állapotának és teljesítőképességének is fokmérője - tette hozzá. Ma már kijelenthető, képesek leszünk teljesíteni azt a célkitűzésünket, hogy 2022-re Magyarország Közép-Európa legjobb közlekedési infrastruktúrával rendelkező országa legyen - jelentette ki Lázár János. A különféle kormányzati szereplők az elmúlt hónapokban azt hangsúlyozták, hogy 2022-ig összesen mintegy 900 kilométer vasútvonal korszerűsítése, valamint 44 nagyvasúti jármű beszerzése történik meg több mint 1000 milliárd forintnak megfelelő uniós forrásból. Emellett folyamatosan zajlanak a szolgáltatás színvonalát emelő fejlesztések, jövőre megkezdődik a Kelenföld-Száz- halombatta vasúti rekonstrukcióban a Pusztaszabolcsig tartó szakasz építése, továbbá a Rákos-Hatvan vonalszakasz átfogó fejlesztése, 2019- től pedig fokozatosan forgalomba állnak az emeletes szerelvények. A közel 7400 kilométernyi hazai vasúti .pályából mintegy 3000 kilométer a fővonal, de a mellékvonalakon is szükség van a hálózat fenntartására, korszerűsítésére, ami a magyar vidék lakóit és gazdaságát szolgálja. A fejlesztések zöme a vasúti területen uniós finanszírozásból valósul meg. Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2. prioritásának teljes kerete nettó 459 milliárd forint, amit a hazai vasúti törzshálózat felújítására fordíthatnak. Az IKOP 4. prioritása nettó 331 milliárd forintot tartalmaz, ez az elővárosi vonalak és a vasútállomások korszerűsítését célozza. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) által Magyarországnak biztosított forrásból maximum 341 milliárd forintra lehet pályázni Brüsszelnél. Magyarország 9 vasúti projektet valósít meg a támogatásból és biztosan felhasználja a rendelkezésre álló keretet. Az IKOP 2. prioritásának fejlesztései között szerepel a Püspök- ladány-Debrecen vasútvonal korszerűsítése 121 milliárd- ból és a Szántód-Kőröshegy- Balatonszentgyörgy vonalszakasz felújítása 70 milliárdból. Előkészítés alatt áll a dél-balatoni vasútállomások rekonstrukciója 2,5 milliárd forintból, és tervezik a Liszt Ferenc repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kiépítését is. Az IKOP 4. prioritásában 17 projekt szerepel, közöttük a Budapest-Esztergom vasútvonal villamosítása 45 milliárdból, a Szeged-Hódmezővásár- hely között közlekedő tramt- rain megvalósítása 16 milliárdból és a Mezőzombor-Sá- toraljaújhely közötti vonal villamosítása 23 milliárd forintból. Huszonegy milliárd forint áll rendelkezésre Debrecen fő- pályaudvarának intermodá- lis csomóponttá való átépítésére, további 48 milliárd hasonló fejlesztésekre más városokban (Székesfehérvár, Eger, Ta- tabánya-Bicske, Miskolc, Nyíregyháza, Kaposvár). Huszonhét milliárd forintot szánnak Szabadbattyán és Aszófő között az észak-balatoni vasútvonal villamosítására és a szűk keresztmetszetek kiváltására, további másfél milli- árdot az észak-balatoni vasútállomások korszerűsítésére. A CEF forrásaiból 75 milliárd forint jut a KelenföldSzázhalombatta vonal korszerűsítésére, további 88 milliárd a Százhalombatta-Pusztasza- bolcs vonalra. A Rákos-Hatvan közötti szakasz fejlesztésére 114 milliárdot fordítanak, a Békéscsaba-Lőkösháza közötti szakaszra 80 milliárdot, míg a Budapest déli összekötő Duna-híd korszerűsítésére 36 milliárdot. Egy 2016. novemberi kormányhatározat rögzíti a magyarországi rövid- és középtávú kötöttpályás fejlesztésekhez kapcsolódó beruházások projektlistáját, melyen a Buda- pest-Keleti és Budapest-Nyu- gati pályaudvarok felújítása is szerepel. A kormány az előkészítési feladatok elvégzéséhez 2-2 milliárd forintot biztosított. A projektgazda MÁV Zrt. októberben benyújtotta a két kiemelt projekt támogatási kérelmeit. Ez tik kiértékelése elkezdődött, a támogatási szerződéseket akár még idén megköthetik. A jelenlegi ütemezés alapján 2018-ban megtörténik a hazai vasúti közlekedésben központi szerepet betöltő, műemléki védettség alatt álló épületek felújítását célzó tervpályázatok előkészítése. A rákövetkező években valósulhatnak meg a munkálatok megkezdéséhez szükséges további, egymásra épülő feladatok: a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, majd az építési engedélyek megszerzése, végül a kiviteli tervek kidolgozása. A tervezett beruházásoknak köszönhetően a Baross téren és a Nyugati téren megújult, korszerű fejpályaudvarok szolgálhatják majd ki hatékonyan és utasbarát módon nemcsak a Budapesten és vonzáskörzetében élőket, hanem a távolabbról a fővárosba érkezőket is. Idén újabb szakaszokat korszerűsítenek a Budapest-Debrecen vasútvonalon: megkezdődtek a Püspökladány-Ebes vasúti vonalszakasz pályaépítési és biztosítóberendezési munkái a 100-as - Budapest- Szolnok-Debrecen-Nyíregy- háza-Záhony - vasútvonalon. A korábbi felújítások után - a Budapest és Püspökladány között 2011-től 2015-ig, 120 milliárd forintból megvalósult fejlesztést követően - most új szakaszon, Püspökladány és Ebes között folytatódik a korszerűsítés, ahol 31,25 kilométer hosszúságú, kétvágányú vasúti pályát tesznek alkalmassá az óránként 160 kilométeres sebességgel közlekedő vonatok fogadására. A nettó 75 milliárd forintos beruházás során a 31 kilométeres pályaszakasz mellett «teljesen megújul a kábái, a hajdúszo- boszlói és az ebesi vasútállomás, ahol peronaluljárókat és lifteket építenek ki. A beruházás folytatódik, a Debrecen és Ebes közötti 7,5 kilométeres pálya felújítása is napirenden van, mint ahogy a Debrecen- Nyíregyháza, illetve Záhony közötti vasúti pálya korszerűsítése is, Debrecenben pedig megépül a vasúti, autóbuszos és villamosközlekedés új centruma, a debreceni intermodá- lis központ. A közelmúltban egyébként újabb felújított vasúti szakaszt adott át az utazóközönségnek a MÁV: az Olaszliszka-Tolcs- va és Sárospatak közti pályarekonstrukció komoly mérföldkő Borsod-Abaúj-Zemplén megye közlekedésfejlesztésében. A nemzeti vasúttársaság négy évvel ezelőtt, saját forrásból indította el a Mezőzombor- Sátoraljaújhely vonalfelújítási programot, amelynek első ütemében, 2012-2013-ban 1,2 milliárd forintból felújította a Mezőzombor-Bodrogkeresz- túr állomásközt. 2014-ben - 1,3 milliárd forintból - a Bod- rogkeresztúr-Erdőbénye megállóhely és nyíltvonal átépítése történt meg, tavaly - 1,6 milliárd forintból - az Erdőbénye- Olaszliszka-Tolcsva vonalszakaszt építette át a MÁV, idén pedig - 3,1 milliárd forintból - az Olaszliszka-Tolcsva-Sá- rospatak állomásközt korszerűsítette a vasúttársaság leányvállalata, a MÁV Felépítmény-karbantartó és Gépjavító (FKG) Kft. A legutóbbi ütemben közel 12 kilométernyi, hézagnélküli vágányt építettek át, a földmunkák során mintegy 97 ezer köbméter anyagot termeltek ki, számos szakaszon két méteres mélységig végeztek talajcserét - az altalaj megerősítése miatt -, amihez kétezer tonna meszet és 550 tonna cementet használtak fel. Bodrogolaszi megállóhelyen 250 méteres korszerű peront emeltek, hét útátjárót pedig gumielemes burkolattal láttak el. A fejlesztések 2012-es elindítása többek között azt célozta, hogy a vonalra engedélyezett, eredetileg 80 km/órás pályasebesség 100 km/órá- ra emelkedjen, illetve, hogy a villamosítási program végén a térségben élők számára jól érzékelhetően javuljon az eljutási idő. Már a jelenlegi programmal is sikerült javítani a menetrendszerűséget, a vonal villamosítására a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. pedig már kiírta a közbeszerzési eljárást. A fejlesztésre a tervek szerint két éven belül kerül sor. Az Osztrák Szövetségi Vasutaktól (ÖBB) vásárolt 55 darab, hosszú Schlieren-ko- csi felújítása után a Budapest- Hatvan-Miskolc-Szerencs- Sátoraljaújhely vasútvonalon lényegesen komfortosabbá, a központi ajtózárásnak köszönhetően pedig biztonságosabbá válik a közlekedés. Tehát a beszerzés mindenki számára érzékelhető utazásiszínvo- nal-emelkedést jelent majd a mindennapokban. A hagyományos vasúti rekonstrukciós munkák mellett egy hazánkban teljesen új technológia, a tramtrain kiépítése is megjelenik. A két város között közlekedő tramtrain látszólag egy közönséges villamosnak fog tűnni, mely az 1-es villamos vonalán jut el a Rókusi pályaudvarig, ahol automatikusan behúzza az áramszedőt, és beindítja a tetőn található dízelmotort. A tervek szerint a vasútépítés jövő tavasszal kezdődik Szegeden, a közműkiváltás addigra lezajlik. A szegedi járműtelep építésére 5 milliárd forintot költenek, a Szeged és Hódmezővásárhely közötti, közel 22 kilométeres vonal építésére, felújítására pedig mintegy 50 milliárd forintot különített el a kormány. A beruházás során a vágányokat úgy építik át, hogy a tramtrain 80-100 kilométer per órás sebességgel suhanhasson. Tématámogatás: Készült a MÁV Zrt. megbízásából
