Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-02 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám

2 KÖZÉLET 2017. DECEMBER 2., SZOMBAT Életveszélyes influenzavírus 2020-ig biztosan nem ér ide a Nibiru bolygó Ismét elmaradt a vég 65 millió éve valóban egy kisbolygó okozta a fajok többségének pusztulását, de belátható időn belül ez nem reális veszély. A világ- végejóslatokban mégis elég erős az emberiség. Igaz, az elméletek minőségében ha­talmas különbségek van­nak. Még Senecának is volt ilyen jövendölése, igaz, neki sem jött be... Fábos Erika ( KISBOLYGÓ Idén két dátum volt egy Nibiru nevű, a tu­domány számára ismeretlen bolygó becsapódásával kap­csolatban. Előbb szeptember 23-án, aztán pedig november 20-án várták. A Nibiru-elmélet nem új, már az 1970-es évek­ben is népszerű volt. A gigan­tikus aszteroidát először 2003- ra jósolták, majd 2012-re vár­ták. Annyira, hogy két éve még a NASA is kiadott egy közle­Kr. u. 65-ben Seneca megjó­solta, hogy a világ hamarosan lángok martalékává válik. 14 évvel később kitört ugyan a Vezúv és Pompeiit megsem­misítette, de a világ megma­radt. 1666-ban azt jósolták, hogy a sátán eljön a Földre, mivel a Jelenések könyvében ez a go­nosz számának számít. ményt arról, hogy nincs Nibiru bolygó, soha nem is volt, de ha minden úgy lenne, ahogy állít­ják, szabad szemmel is látnánk. Horvai Ferenc űrkutató csil­lagász azt mondta: ezek csak rémisztgetések, a földközeli kisbolygó kifejezés lehet ijesz­tő, de ezt mindig csillagásza­ti értelemben említik, tehát a Föld Naptól való átlagos tá­volságának 98 és 130 százalé­ka közé esnek, vagyis nagyon messze vannak tőlünk. A jelen­legi ismereteink szerint pedig nincs is olyan méretű bolygó a közelünkben, amelyik kataszt­rófát okozhatna a következő év­tizedekben. ... Ezt ugyanis folyamatosan ku­tatják, az Európai Űrügynök­ségnek, a NASA-nak és Orosz­országnak is van olyan prog­ramja, amelyik kifejezetten er­ről szól. A csillagászok eddig közel ezer, egy kilométeres­nél nagyobb földközeli kisboly­gót azonosítottak, de becslések 1910-ben a Halley-üstököstől félt mindenki, de végül csak szép volt, különleges égi jelen­séget okozott, bajt nem. 2005. május 5-én a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz különleges együtt­állása miatt várták a világvé­gét, de hiába. 2008-ban merült fel először, hogy a Nagy Hadronütköztető szerint 10 százalékuk még is­meretlen. A 200 méternél na­gyobb égitesteknek pedig jó ré­sze még felfedezésre vár. Horvai Ferenc azt mondta: a földtörténet eddigi több száz­millió éves időszakában min­den katasztrofális eseményt túlélt az élővilág. Az élet min­dig megmaradt. Persze a kuta­tások és mérések célja az, hogy ne csak az életet, de a civilizá­ciót is védjék meg egy esetle­ges eseménytől. Ha mondjuk egy 200 méteres vagy annál na­gyobb kisbolygó lakott száraz­földet érne, az több ezer halá­los áldozattal járna, de az igazi veszélyt az jelentené, ha óceán­ba csapódna, az ugyanis olyan cunamit indítana el, ami való­ban szinte az egész Földet érin­tené. De ez csak elmélet, az esé­lye elenyésző, ahogy a szuper­nóva-robbanás vagy a naprob­banás esélye is, amivel szintén teljesen feleslegesen szoktak rémisztgetni. kísérletei egy óriási fekete lyu­kat hoznak létre a Föld helyén. Eddig ez sem történt meg. 2012. december 21-e a leg­híresebb „világvége”, a maja naptár szerint ekkor kellett volna véget érnie a világnak. 2015. szeptember 22-én is el-* maradt az apokalipszis, ak­kor is egy hatalmas aszteroi­dát vártunk. Nemcsak önjelölt látnokok, számmisztikusok és asztroló­gusok foglalkoznak azonban a világvége gondolatával. A jö­vőkutatók egyik fontos téma­területe is ez. Szerintük a klí­maváltozás, a fajok kihalása, a vízhiány és a szuperbaktériu­mok mind nagyobb veszélyt jelentenek, mint a kisbolygók. A legnagyobb kockázatot pe­dig a túlnépesedés és valami, a jelenleg ismerteknél egysze­rűbb tömegpusztító fegyver je­lentheti. Az a tempójú techno­lógiai fejlődés, amit az ember maga hoz létre, kiismerhetetle- nebbí Nehezen megjósolható, hogy a nagy hatású technoló­giai újítások meddig vezetnek el. Az atomfegyverek is alkal­masak a tömegpusztításra, de nehezen előállíthatok és nem fér hozzájuk bárki. A jövőkuta­tók szerint ha feltalálnak egy ilyen erejű fegyvert, de a létre­hozása nagyon egyszerű lesz, az jelentheti az emberi civili­záció végét. Arra egyébként, hogy meddig élhet ember a Föl­dön, matematikusok is készí­tettek egy képletet. Ha ugyan­is a Föld lakossága 10 milliárd ember körül stabilizálódik, és a születéskor várható maximá­lis életkor 80 év körül marad, akkor azt is ki lehet számol­ni, hogy 9120 éven belül kihal az emberiség és erre 95 száza­lék az esély. Ha megérjük, mert ennyi idő alatt simán jöhet egy hatalmas aszteroida, ami teli­be találja a Földet. KÓR A szív- és érrendszeri be­tegségben szenvedők számára rendkívül fontos az influenza elleni védekezés, mert sokkal veszélyesebb számukra a ví­rus, mint az alapvetően egész­ségeseknek. Esetükben sajnos nagyobb a - sokszor fatális kimenetelű - szövődmények kockázata, de a keringési rendszert is megter­heli a vírus által okozott magas láz. A halálozások nagy részé­ért ilyenkor a kialakuló kerin­gési elégtelenség felelős, ame­lyet a magas testhőmérséklet, a folyadékveszteség és a kóros anyagcsere-folyamatok válta­nak ki. A Magyar Kardiológu­sok Társasága most a szezoná­lis, főként az influenza elleni védőoltások fontosságára hív­ja fel mindenkinek a figyel­mét. „Az influenza rendkívül agresszív, nagyon könnyen és gyorsan terjed és igen magas, akár 40 Celsius-fokot is elérő lázzal jár, ami megnövekedett szívfrekvenciát jelent - ez pe­dig önmagában nagyon nagy terhelés az amúgy is csök­kent működőképességű szív­nek. így könnyen kialakulhat szívelégtelenség, szívroham vagy -ritmuszavar. Mindemel­lett nagyon fontos a vízháztar­tás, hiszen a láz izzadással jár, a folyadékot pótolni kell, de ezt szívbetegek esetében csak na­gyon óvatosan szabad, éppen csak annyit, amennyi a veszte­ség. A védőoltás tehát keringé­si betegségben, krónikus lég­zőszervi betegségben, kezelet­len magas vérnyomásban, ve­leszületett vagy szerzett im­munhiányos állapotban, kó­ros elhízásban szenvedők szá­mára, cukorbetegség fennállá­sa esetén, illetve újabban már 60 év felett rendkívüli mó­don ajánlott, ezért ezen popu­láció számára az oltóanyag in­gyen el is érhető” - hívja fel a figyelmet Tóth Kálmán, a Ma­gyar Kardiológusok Társasá­gának elnöke. Bár a közösségi oldala­kon számtalan természetes­nek beállított és hatékony­nak mondott influenzameg­előző „recept” található, mu­száj elfogadnunk azt a tényt, hogy a védőoltás az egyedü­li bizonyított, igazán hatá­sos megelőzési formája az influenzának. Az oltást min­den évben újra meg kell kap­ni, mivel az influenza rend­kívül változékony, úgyneve­zett „köpönyegforgató” vírus. Ez azt jelenti, hogy évről év­re változtat egy kicsit a kül­alakján, így az, aki az előző évben elkapta az influenzát vagy megkapta a védőoltást, idén már újra védtelen a kór­okozóval szemben, és a szer­vezet - oltás hiányában - túl későn kezd védekezni, akkor, amikor már elborították a sza­porodó vírusok. MW zivbetegség seten kortól inül kérjünk védőoltást! Ezeket eddig megúsztuk HIRDETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom