Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-15 / 292. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. DECEMBER 15., PÉNTEK A fejlesztési pénzt nem fejkvóták alapján adják, projekteket finanszíroznak Aki pályázik, csak az nyerhet Siófok madártávlatból. A nyári főváros másfél milliárdnyi TOP-os forrásban részesülhet, ugyanis a második körös beadások elbírárálását követően jó eséllyel számíthat 200 millióra Fotó: H. Szabó Sándor Az elnyert fejlesztési for­rásoknak örülni kell, sirán­kozni pedig azon kellene, miért is nem adtak be töb­bet - mondta Witzmann Mi­hály országgyűlési képvise­lő. Hozzátette: Siófok min­den beadott pályázata nyert a Településfejlesztési Ope­ratív Programban. Lengyel János janos.lengyel@mediaworks.hu- Lengyel Róbert, Siófok füg­getlenként megválasztott pol­gármestere és Potocskáné Kö­rösi Anita jobbikos alpolgár­mester azt nyilatkozta: más te­lepülések sikeresebbek voltak a pályázaton. Mi az ön vélemé­nye erről?- Lehet valakinek, valakik­nek egészen más véleménye egy-egy dologról, jelenségről, s ezzel nincs is baj, de hazud­ni nem szabad - hangsúlyoz­ta Witzmann Mihály. - Válto­zik a világ, változhat a véle­ményünk is, de a „minél rosz- szabb, annál jobb” elvének kö­vetése soha nem lehet megol­dás egy város esetében, mert az csak egyszerű önáltatás. A semmittevés igazolása. Az így gondolkodók elhiszik, hogy nem kell tenni semmi érdem­legeset, s ezt az olykor lát­ványos tehetetlenséget majd megmagyarázzák. Minden el­lenkező híresztelés ellenére a Somogyi 4. számú választóke­rület és ezen belül Siófok pá­lyázati eredményessége siker- történet akkor is, ha némelyek ezt szeretnék kétségbe vonni.- Egy korábbi nyilatkozatának címe váltott ki ekkora vihart? A fejlesztéseső?- Valóban voltak, akik úgy fogalmaztak: fejlesztéseső hul­lott a siófoki központú 4-es vá­lasztókerület településeire, mert az elmúlt hónapokban mintegy 10 milliárd forint fej­lesztési forrás érkezett a Te­rület- és Településfejleszté­si Operatív Program forrása­iból (TOP) a térség pályázói­hoz. ízlés, megközelítés kérdé­se a megfogalmazás, de a szá­mok tények! Sőt, a pályáza­tok következő körében továb­bi projektekről születnek dön­tések, így összesen 12-14 mil­liárd forintnyi beruházás való­sulhat meg a térségben.- Az egy lakosra jutó pályázati összegek összehasonlítgatásá- val mi a gond?- Az, hogy még az ellenzé­ki szerepben tetszelgő város­vezetők sem engedhetik meg maguknak, hogy a kormány­pártokkal szembeni haragju­kat a pályázati rendszer mű­ködésének félremagyarázásá­val fejezzék ki - tette hozzá Witzmann Mihály. - Rendkí­A képviselő példa nélküli­nek nevezte a vissza nem té­rítendő támogatások mérté­két. Eszerint Siófok is nagyon jól szerepelt: a város 575 mil­lió forintot nyert ipari park ki­alakítására, 200 millió forin­tot csapadékvíz-elvezetésre, 120 millió forintot energetikai fejlesztésre, 58,5 millió forin­tot orvosirendelő-fejlesztésre, továbbá 350 millió forintot a foglalkoztatás támogatására. A legfrissebb eredmények sze­vül kockázatos a pusztán po­litikai érdekektől, vagy ép­pen a hozzá nem értéstől ve­zérelve, a fejlesztési források egy lakosra jutó összegét em­legetni, hiszen mindez azt su­gallja, hogy itt valamiféle ala­nyi jogon járó, automatikus tá­mogatásról van szó. Ha így len­ne, akkor ezzel a nagyváro­sok, például Budapest járna nagyon jól... Sikeres fejleszté­sekhez minden esetben kon­cepcióra, ötletekre, tervek­re és rengeteg munkára van Witzmann Mihály Fotó: K. T. szükség. Ha ez nincs meg, ak­kor maximum panaszkodni lehet, hogy „bennünket nem szeretnek”, miközben az van, hogy csak egyszerűen többet kellene dolgozni.- Egy önkormányzati vezető azért kevesellheti az elnyert pályázati pénzt. Nem?- Kevesellheti. De ha az adott település által beadott valamennyi pályázat nyert, akkor csak azt tudom javasol­ni, hogy több pályázatot kell rint a „Zöld Város” pályázat is zöld utat kapott, amely továb­bi 200 millió forint támogatást jelent. Az elbírálások első kö­rében Siófoknak minden be­adott TOP-os pályázata nyert! A második körös beadások el­bírálását követően jó eséllyel számít a 200 millió forintos városfejlesztési pályázat tá­mogatására is. így a Nyári Fő­város mintegy 1,5 milliárd fo­rintnyi TOP-os forrásban része­sülhet. beadni. Vagyis többet kell pá­lyázni. Ugyanis országgyűlé­si képviselőként nincs jogom arra, hogy az önkormányzat helyett pályázatot nyújtsak be, de örömmel dolgozom a beadott projektek sikeressé­géért. Mi itt a Balatonnál jól tudjuk: „Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tud­ja, melyik kikötőbe tart.” Aki pedig felelős városvezetőként csak a politikai hangulatkel­tésen, amolyan látványpoli­tizáláson fáradozik, de nem tudja, hogy mit és hogyan te­gyen, annak nehéz segíteni. Az eredményekhez nem elég mindig másra mutogatni, or­szágos politikai aktualitások­ban egyoldalú véleményt for­málni a közösségi oldalakon, vagy éppen propaganda-szö­vegeket ajánlgatni. Dolgozni kellene, méghozzá sokkal töb­bet! A siófoki elkerülő út ügye is világosan bebizonyította, hogy sikeresen kérni csak konkrét terv és költségvetés alapján lehet. Három évig kér­tem, de csak 2017 végén sike­rült napirendre venniük a vá­rosi elkerülő út előkészítését. Zöld utat kapott a Zöld Város pályázat a friss hírek szerint Telt házas koncert KAPOSVÁR Ajándék a zene szárnyán címmel ünnepi hangversenyt adtak csütörtökön a zeneiskola szólistái, kamaracsoportjai, zene­karai és kamarakórusa a Szivárvány Kultúrpalotában. Fotó: M. P. Búza-, kukoricakonferenciát tartottak a Kaposvári Egyetemen Termést növel az informatika TOPONÁR Az elmúlt esztendő­ben a kukorica megsínylette az időjárás viszontagságait ha­zánkban, mondta köszöntőjé­ben Németh István, a Magro. hu Kft. ügyvezetője. - Sajnos az idei év duplán volt rossz a ku­koricának, alacsonyak lettek a termésmennyiségek - fejtette ki a szakember. - Ennek ellené­re nem emelkedtek az árak. Hi­szen csak Magyarországon ter­mett kevés a tengeriből, a világ­piacon és a környező országok­ban jól termett a kukorica. Azért is van szükség az ilyen rendezvényekre, mert az ered­ményeken csak a technológia fejlesztésével lehet változtatni. Szakemberek szerint olyan tu­dás kell, ami kitér a legújabb innovációkra. Ehhez a máso­dik Búza-, kukoricakonferenci­án juthattak a növénytermesz­tő szakemberek csütörtökön a Ka­posvári Egyetemen.- Egy jó tízéves távlatot nézve nem­csak a szárazság, de a szélsőséges időjárás az, ami leginkább problé­mát okoz a termelőknek és a nemesítőknek is - erről már Pintér János, KWS Magyaror­szág Kft. termékmenedzsere beszélt előadásában. - A kuko­ricát számos hőstressz éri fej­lődése során, amelyek hatás­sal vannak a termésre. A korai fagykár ötszázalékos kiesést okozhat a kukoricatermés­ben, a virágzási fá­zisban elszenve­dett hőstressz ese­tén már tizenhat százalékos kiesés­sel kell számolni. Ám az aszály 55- 60 százalékos ki­esést is generálhat. Ezért évről évre újabb száraz­ságtűrő beltenyésztett fajták, hibridek jelennek meg, ame­lyek választ tudnak adni a jö­vőbeni kihívásokra. A hatékonyságot informati­kai megoldásokkal is fokozhat­ják a gazdák, hangzott el a Ka­posvári Egyetemen. Mórocz Pé­ter, a Limagrain CE SE termék- fejlesztési vezetője arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a me­net közben változtatható tőszá­mú vetés esetén az általuk ne­mesített fajtákhoz készítenek egy táblára adaptált kijuttatási tervet. Azaz, miközben a trak­tor halad a táblán, az adatok se­gítségével pontosan beállítható, hogy hol mennyi vetőmag ke­rüljön a földbe anélkül, hogy a vezetőnek ki kellene szállnia a gépből. Ezzel is növelhető a ter­méshozam. Koszorús Rita Új hibridfajták adnak választ a jövő kihívá­saira

Next

/
Oldalképek
Tartalom