Somogyi Hírlap, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-09 / 287. szám
2017. DECEMBER 9., SZOMBAT 12 TÖRTÉNELEM Nálunk még Trianon sem érte el a magyar filmesek ingerküszöbét A múltunk szégyellni való lenne? Bán János szerint bűn, hogy máig nem készült nagyszabású, látványos történelmi film Szent Istvánról, vagy Hunyadi Jánosról Fotó: MW Jövőre lezárul a Hunyadi Jánosról szóló regényeposz, de lesz más folytatás - nyilatkozta lapunknak Bán János, akinek új könyve, a sorozat 9. kötete a napokban került a könyvesboltoka. Szakács Árpád arpad.szakacs@mediaworks.hu- Kimondani is sok: a Hunyadi-sorozat 9. kötete jelent meg a napokban. A regényfolyam az elmúlt évtizedek legnépszerűbb sorozata. Nem érzi azt, hogy a határokat feszegeti az érdeklődés fenntartása terén? Egyáltalán, meddig lehet ezt fokozni?- Óriási kihívás egy történelmi regényt vagy sorozatot úgy megírni, hogy folyamatosan fenntartsa az érdeklődést. Ugyanis a lényegi eleme, a sztorija elvileg mindenki számára ismert. Nem változtatható meg, mondjuk az, ki nyerje a várnai csatát, vagy hogy mi legyen a sorsa Hunyadi Jánosnak. Mégis úgy kell, úgy érdemes megírni, hogy izgalmas, letehetetlen legyen, és eközben minél több információt adjon át az olvasónak az adott korszakról. A Hunyadi-sorozat olvasói visszajelzései alapján mindkét kitűzött célt sikerült elérni. Olvasóként emlékszem, mennyire lekötött néhány nagyszerű sorozat. Amikor az ember már beosztja, hány oldalt olvashat el egy nap, hogy még egy kis ideig kitartson a könyv, akkor az már valami. A Hunyadi-sorozat olvasói közül sokan már harmadszorra, negyed- szerre olvassák végig az eddig megjelent köteteket. Szerintem jobban ismerik a szöveget, mint én...- Mikor lesz vége a sorozatnak és mi kezdődik utána?- A sorozatot lezáró tizedik kötet jövőre jelenik meg. Abban Hunyadi János életének csúcspontja, a nándorfehérvári ostrom leírása alkotja ennek a fényes életpályának az epikus lezárását. A tervek szerint ezt követően indítjuk a Mátyás király életét feldolgozó, hasonló terjedelmű és alaposságú regénysorozatot, amit Corvin János históriája követ majd. A végén, ha minden jól megy, egy hatalmas, huszonöt kötetes széria mutatja be a magyar történelem talán legizgalmasabb évszázadát a Hunyadi-család három nemzedékének cselekedetein keresztül.- Bizonyára gyakori kérdés az író-olvasó találkozókon, hogy mikor készül már végre filmvagy televíziós sorozat a Hunyadiból. Vannak már biztató hírek?- Nagyon szeretnénk egy tízrészes televíziós sorozatot készíteni a regényekből, de régóta nem halad a projekt. Valahol megakadt, gondolom. Pedig iszonyatosan szükség lenne ilyen és ehhez hasonló tévésorozatokra, mozifilmekre, az Árpád-háziak, a Hunyadiak, a Zrínyiek, Anjouk históriájának kalandos, izgalmas filmes feldolgozására. A múltunk megismerése nélkül ugyanis nincs esélyünk a jövő kihívásaival szembenézni.- Nemcsak a Hunyadi van elfelejtve, más témákból sem készülnek filmek, sorozatok. De miért is van ez így? Mi ennek a felfoghatatlan hiátusnak az oka? Nincs rá akarat? Nincs rá pénz? Miért nincsenek történelmi filmek, sorozatok?- Magyarországos még soha nem készült normális történelmi játékfilm Szent István királyról, Hunyadi Jánosról, Mátyás királyról. Van rockopera, mese, rajzfilm. Nagyszabású, látványos történelmi mozi ezekről a nemzeti ikonokról nem készült. Ez szerintem bűn. Miközben a Magyarországhoz képest is szegénynek tekinthető kis Albánia már az 50-es években képes volt nagyszabású történelmi filmet forgatni Hunyadi János kortársáról, Szkander bégről. A magyar filmgyártás számos képviselőjében a szocializmus évtizedeiben kialakult kontraszelek- tív hagyomány folytatásaként máig élő, mély, és áthidalhatatlan ellenszenv alakult ki a magyar történelmi témák iránt. A nemzeti múlt dicsőséges évszázadainak ábrázolását nacionalista, tehát egyben soviniszta gyanú lengte és lengi be. Nem szeretik ezeket a témákat, inkább a depressziós, szenvedős történetekre nyitottak. A magyar történelemnek is legfeljebb a sötét, bűnösnek, bűntudatot keltőnek tekinthető időszakait részesítik előnyben. Mintha a dicsőséges, felemelő történelmi múlt afféle szégyellni való epizód lenne. Ez felfoghatatlan, hiszen rajtunk kívül minden kelet-európai ország óriási gondot fordít történelmének feldolgozására. A dicsőséges korszakokra, a nemzeti tragédiákra egyaránt. A lengyelek megdöbbentő erejű filmeket készítettek a katyni mészárlásról, a volhíniai lengyelek katasztrófájáról. Nálunk még Trianon sem érte el a magyar filmesek ingerküszöbét. Holokausztfilm rengeteg van, gulagfilm talán most jön először. A délvidéki, erdélyi, felvidéki magyarok szenvedése nem szalonképes a jelek szerint. A Hideg napok hűen beszámol a magyarok vérengzéséről Újvidéken, de a szerb partizánok bosszúja nem érdekli már a filmeseket. Üvöltő a kettős mérce jelenléte. Ezért nem készültek látványos, népszerű történelmi filmek nagyobb számban, és ezért nem készülnek most sem. A magyar társadalom joggal érzi úgy, hogy két évtizeddel a rendszerváltás után még mindig ideológiai stoptáblák állnak a múlt megismerésének útjai előtt.- Egyes döntéshozók szerint a magyar piac kicsi: hiába gyártanánk le nagyszabású történelmi eposzokat, ha nem tudjuk őket exportálni. Érdekel-e valakit a Kárpát-medencén kívül a magyar történelem?- A nézők nem az alapján válogatnak, hogy melyik nemzet történelméről szól az adott film. Jó, izgalmas, tanulságos, szórakoztató történeteket szeretnének. A skót William Wallace vagy a spanyol El Cid meséje a világ minden részén érthető, élvezhető. A Hunyadiak históriája éppen ilyen zseniális sztori, ráadásul jellegzetesen magyar. Többet elmondhatnánk magunkról egy ilyen filmmel, mint ezer politikai nyilatkozattal.- Andy Vájná filmügyi kormány- biztos arról beszélt, hogy hiányoznak neki az új magyar történelmi filmek, de csak a beérkező anyagokból tud válogatni, ő nem tud megíratni egy jó forgatókönyvet, ha a téma nem tetszik az alkotónak.- A kormánybiztosnak abban kétségtelenül igaza van, hogy csak hozott anyagból tud főzni, hiszen a Magyar Nemzeti Filmalap működése erre a szisztémára épül. Csakhogy számos hozott anyag vérzett már el a filmalap útvesztőiben. A Hunyadi, a Zrínyi, a Bethlen, a Toldi mind olyan projektek, amelyekből egyelőre nem lesz magyar történelmi film. Az elutasítás okai közt leggyakrabban a megfelelő forgatókönyv hiánya volt. Mi sem tudtunk a Hunyadiból egyetlen mozifilmbe mindent belepréselő forgatókönyvet letenni az asztalra.- Akkor mégis mi a következő lépés? Nem gondolt még arra, hogy népszavazást indítványoz a kérdésben? Biztosan sok támogatója lenne a magyar történelmi filmnek.- Semmi értelme a népszavazásnak. A napnál világosabb, hogy a magyar nézők vágynak történelmi filmekre. A nézők szeretnék. A kormánybiztos is szeretné. Elvileg pénz is van rá. Akkor hogy a csudába nem készülnek ilyen filmek? Valami oka csak van. De kivárjuk. Ezt tesszük már régóta. A hun-magyar őstörténethez visszanyúló kötet súlyos sors- és nemzetkérdéseket tesz fel Csaba királyfi a Kárpát-medencében AJÁNLÓ Lezsák Sándor költő, drámaíró új darabja a hun-magyar időkbe röpít vissza. A történet szerint Csaba királyfi Korezmiában, az Arai-tótól délkeletre, a mocsárvilág peremén él. Róma bukása és apja, Atilla halála után 25 évvel fel akarja mérni szétszórt népének helyzetét, és visszatér a Kárpát-medencébe. Eközben bejárja Ve- reckét, a Tápiómentét, a Pilist, a Tisza-Maros szegletét, Erdővidéket, majd visszatér Korez- miába. Útja során különféle embereket, különböző sorsokat ismer meg az olvasó, miközben kalandokon keresztül bontakozik ki a végig izgalmas cselekmény., „Olyan ember ő, aki nem adja fel, újra és újra nekifeszül, hogy a lehetetlen történelmi helyzetben elérje a lehetségest” - mondja Lezsák Sándor egy interjúban főhőséről, Csaba királyfiról. Lezsák Sándor eddig négy verseskötetet írt: 1983-ban a Békebeli Éjszaka, 1988-ban a Fekete felhő, teafű, 2015-ben a Társai elmentek Megváltót nézni, majd 2016-ban Színitanoda címmel gyermekeknek szóló versgyűjteménye jelent meg. A Nyolcvan vödör levegő című drámáját 1988- ban adták ki. Politikai írásait gyűjti össze a 2007-ben megjelent Iskola a politikában című kötet. Leghíresebb műve talán a Szörényi Leventével közösen készített, Atilla, Isten kardja című 1993-as rockopera. A hun-magyar őstörténethez visszanyúló új kötet súlyos sors- és nemzetkérdéseket tesz fel, ám nem politikai felhangokkal, hanem valódi, a történelmen átívelő mélységgel és alázattal. A könyv olvasmányos, izgalmas, nyelvileg pedig bravúros, a drámai részek közt remekbe szabott versbetétek is olvashatóak. Ajánljuk mindenkinek akit érdekel a magyarság sorsa, a történelem, és persze azoknak is, akik szeretik az értékes irodalmi szövegeket. MW Lezsák Sándor: Atilla fia, Csaba királyfi Romantikus népszínmű 12 jelenésben Kiadó: Kairosz Kiadó Szöveggondozás: Kisfalu- di-Bak Judit, M. Tóth Katalin Borító: Őri Kiss István Oidalszám: 220 oldal Megjelenés: 2017 Ár: 2600 Ft
