Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám
2 KÖZÉLET 2017. NOVEMBER 4., SZOMBAT Egy hektáron annyi terem, mint a spanyol, olasz ültetvényeken Paradicsom? Jók vagyunk! Robbanás előtt áll a paradicsomágazat, pedig néhány éve még félő volt, hogy a hazai termelés és a feldolgozás is leáll. A fordulat a nagyobb termőterületnek, a technológiai fejlesztésnek és a megnövelt feldolgozókapacitásnak köszönhető. Mediaworks-összeállítás NÖVÉNYTERMESZTÉS Az évtized elején még attól tartottak, hogy nemcsak az ipari paradicsom termelése, hanem a feldolgozása is megszűnik Magyarországon, hiszen 2010-2011-ben csupán 17-18 ezer tonna termést takarítottak be a gazdálkodók. Az ágazat a száz százalékban magyar tulajdonban lévő Uni- ver többlépcsős, a kormány által támogatott beruházásának köszönhetően menekült meg. A cég kecskeméti telephelyén augusztusban adták át Közép-Európa legnagyobb és egyik legmodernebb paradicsomfeldolgozó üzemét. A társaság ezzel megduplázta, nagyjából 140 ezer tonnára növelte éves nyersparadi- csom-feldolgozó kapacitását. Termékeiket Lengyelországba, Szerbiába, Németországba, Szlovákiába, Csehországba és Bulgáriába szállítják - nyilatkozta egy lapinterjúban Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanáfs, a FruitVeb elnöke. Beszélt arról is, hogy idén nagyjából 1500 hektáron termesztettek ipari paradicsomot, innen 120-125 ezer tonna kerülhet a feldolgozókhoz. Jövőre pedig a mostaninál harmadával nagyobb területen, körülbelül 2000-2200 hektáron ültethetnek paradiÁllami támogatással A kormány 2015-ben indította el a Nagyvállalati Beruházási Támogatási Programot, amely eddig 49 vállalkozás több mint 70 milliárd forint összértékű kapacitásbővítő beruházását segítette elő és közel 1650 új munkahely létrejöttéhez járult hozzá. Ebben a programban jutott támogatáshoz az Univer is. csomot a termelők, így a feldolgozható termés mennyisége is megugrik. Ledó Ferenc hozzáfűzte: az ágazat sikeréhez a termő- terület növelése- mellett a részben kényszerű technológiai fejlesztés is hozzájárult. Az uniós kvóta megszűnése után ugyanis a gazdálkodók rájöttek, hogy ha az árak nem emelkednek, akkor bevételüket csak nagyobb hatékonysággal tudják növelni. így mostanra világszínvonalú technológiát használnak, korszerű az öntözés és a növényvédelem is. Ezeknek köszönhetően egy hektárról ma már legalább annyi paradicsomot takarítanak be, mint a spanyol vagy az olasz ültetvényeken. Sőt, vannak olyan gazdálkodók, aki a világelsőnek tartott kaliforniai átlagot is megközelítették. Nem mellékes eredmény az sem, hogy menet közben a gyengébb termelők eltűntek, a piacon csak a legjobbak maradtak. Nincs ki leszedje a paprikát A szabadföldi paprikatermesztés fejlődését jelenleg a súlyos munkaerőhiány nehezíti - mondta el Ledó Ferenc -, nincs, aki leszedje a termést. Emiatt egyre csökken a paprikatermesztésre használt területek nagysága, és a feldolgozók is visz- szafogták kapacitásaikat, hiába lenne igény a minőségi termékekre. A paprikaágazat visszaesésének másik okaként a szakember a biztonságosabbnak mondott fóliasátras módszer elterjedését említette. A gazdának ugyanis a betakarításig hektáronként öt-hat millió forintja áll a terményben, s ha a jég elveri a táblát, futhat a pénze után. Idén körülbelül 900 hektáron termeltek ipari paprikát, főként tölteni valót, kápiát és pritamint. Kisebb mennyiségben savanyításra alkalmas egyéb típusokat is termesztenek. Ledó Ferenc elmondta azt is, hogy a paradicsom 70-75 százaléka palántázott, a többit pedig magról vetik a gazdák. Érdekük, hogy minél inkább meghosszabbítsák a betakarítási időszakot, ezt a megfelelő fajták választása mellett a palántázással tudják elérni. A palántázott, korán érő termés után ugyanis felárat fizetnek a feldolgozó gyárak, ezzel is ösztönözve a termelőket arra, hogy széthúzzák a szezont. A gyárak ugyanis nagy bajba kerülnének, ha szeptemberben egyszerre adnák le a termést a partnereik. Muftik ellen küzdenek a szlovákiai gazdák TOJÁS Annak ellenére, hogy a szlovákiai tojások 90 százaléka ketreces tartásból származik, a Tesco, a Kaufland és a Lidi is jelezte, hogy 2025-re csak alternatív állattartásból származó tyúkok tojását fogják felvásárolni. A bejelentés nagy felháborodást váltott ki a szlovákiai gazdák között, mert képtelenségnek tartják a teljes áttérést az alternatív technológiára. Ebben a tenyésztési módban a tojók nincsenek ketrecekbe zárva, nagyobb a mozgásterük.- Egyszerűen meg akarnak bennünket semmisíteni, teljesen el akarnak lehetetlení- teni minket az üzletláncok - mondta a Magyar Mezőgazdaság lapnak Daniel Molnár. A Szlovákiai Baromfitenyésztők Szövetségének elnöke szerint a multik tönkre akarják tenni a gazdákat, hiszen nem a baromfitartás milyensége, hanem a takarmány befolyásolja a tojás minőségét. Az új tenyésztési módra való átállás akár 15 millió euróba is kerülhet. Eía nem valósul meg a technológiaváltás, a Tesco és a Kaufland külföldről fogja beszerezni a tojásokat. A ketreces technológia a legkíméletlenebb állattartási formának számít, a Tesco is a termelés etikus formájának betartását hozta fel érvként. A felvidéki tenyésztők szerint biztosított a tyúkok egészséges nevelése, a ketreces állattartási technológia korszerűsítéséről szóló EU-rendelet- hez nekik is igazodniuk kellett. Az alternatív állattartásból származó tojás 40 százalékkal drágább a ketrecesnél, a biotojás pedig kétszer annyiba kerül, mint a ketreces állományból származó. BDA HIRDETÉS HIRDETÉS A NAGY ÜZLET Akién még a 220 millió A világ legjobb tanulási módszere ha munka közben nézzük a mestereket” Michael Jackson Keresse az újságárusoknál V
