Somogyi Hírlap, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-04 / 257. szám
12 TÖRTÉNELEM 2017. NOVEMBER 4., SZOMBAT Nagyváradon megújult a fejedelmi palota mindegyik szárnya Feltárják Szent László sírját Nagyvárad és környéke a 17. században a vár impozáns képével Fotók: MW A román kommunizmus enyészetre ítélte Kelet- Közép-Európa legnagyobb és egyben legépebb késő reneszánsz, olaszbástyás várát, ám az ördögi terv kudarcot vallott: a régi magyar erősség jó részét nemrégiben példásan felújították. Az újjászületett épületegyüttes titkait a régészeti ásatások és a műemléki helyreállítások egyik kulcsembere, Mihálka Nándor tárta fel előttünk. Balázs D. Attila kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu PARTIUM Ha még emlékeznek az 1100 év Európa közepén című ismeretterjesztő filmsorozatra, akkor talán felsejlik önöknek is, hogy a nagyváradi epizódban egyenesen „a magyar történelem kellős közepének” nevezik ezt a hatalmas, csillag alakú várat. Történt mindez a 90-es évek végén, amikor szinte mindegyik várbeli épület az összeomlás szélére került. A filmesek viszont korántsem lőttek túl ezzel a megfogalmazással, hiszen Nagyvárad többször játszott kulcsszerepet a magyar történelemben, Bethlen Gábor fejedelem egyenesen országunk „fő végvárává” kiáltotta ki. A vár históriája a 11. századig nyúlik vissza, jelentősége pedig Szent László idején növekszik meg. A lovagkirály kezdi el a hatalmas várbeli székesegyház építtetését, ahová végül maga is temetkezett. A lerombolt épületegyüttes feltárását az elmúlt években kezdte el Mihálka Nándor és csapata. A szakember, aki a Nagyváradi Vár- és Várostörténeti Múzeum régész-muzeológusa, lassan 11 éve vesz részt a munkában és irányítja a régészeti feltárást hóban, fagyban, kánikulában. Lapunknak elmondta, hogy a 15 hektáron elterülő erőd első rekonstrukciós szakasza 2010-2015 között zajlott le uniós források felhasználásával, és már türelmesen várják, hogy „meg lehessen ásni” az eddig még fel nem tárt részeket. Megtudhattuk, hogy az első nagy felújítási fázis kizárólag a belső, romos épületeket célozta, hiszen azoknak az állapota kritikus volt. A második etap- ban megújult a fejedelmi palota több szárnya, megvalósult a közművesítés és az új burkolat lefektetése is. Eközben folyamatosan ástak a stratégiailag fontos helyeken, sőt a vár pincerendszerében is, ahol rábukkantak Szent László elbontott székesegyházának vastag falaira. - A palota alagsorának a kiürítése statikailag nagyon veszélyes művelet volt, de ezeket mi ástuk meg először. Ezért különösen izgalmas feladat volt, akárcsak a nyugati udvar középkori kútjának a feltárása, amely ötméteres mélységig tele volt leletanyaggal - osztotta meg élményeit a szakember. Mihálka elmondta, hogy a nagyszabású felújítási munkák során egy Bihar megyei magyar tulajdonú cég volt a kivitelező, ennek köszönhetően a környékről érkeztek a kétkezi munkások is, akárcsak a dicső múltban. A román hatóságok nem akadályozták a rekonstrukciót, hiszen - mint ahogy megfogalmazta - Románia-szerte rájöttek, hogy leromlott épületekkel nem lehet turistát vonzani, így kénytelen-kelletlen nekiláttak Erdélyben is a számukra idegen, de vendégcsalogató épületek felújításának. Tegyük hozzá, ennek megvannak a maga veszélyei is, hiszen sok esetben a magyar leleteket román köntösbe próbálják bújtatni, de Váradon ez a veszély szerencsére nem áll fenn. Azt is megtudhattuk, hogy a 2015-ben befejeződött felújítási szakasszal még nem a királysírok feltárása volt a cél, mert az 1883-as, kisebb mérvű kutatások során László feldúlt sírját is megtalálták már, tudják a pontos helyét, a méreteit, a mélységét, úgyhogy ennek az ismételt, komolyabb tudományos feltárása még hátravan. Az évek során több érdekes lelet látott napvilágot a várbeli ásatások jóvoltából, és a felújított helyiségekben is felbukkantak elfeledett, értékes épületrészletek, mint például azok a késő reneszánsz falképek, amelyek az erdélyi fejedelmek korából származnak. Mindezek látogathatók, akárcsak a palota alagsora, ahol voltaképpen az Árpád-kori székesegyház egykori járószintjén is lépkedhetünk. Néhány éve találtak egy ötszáz éves bőr lábbelit is egy korabeli emésztőgödörben, ami helyi szinten szenzációs leletnek számított. A lábbelire többméteres mélységben bukkantak, viselője minden bizonynyal láthatta még a Kolozsvári testvéreknek a várudvaron felállított legendás királyszobrait, köztük Szent László lovas szobrát, amely az első ilyen tí: pusú alkotás volt, amit az antik kor óta Európában felállítottak. A kérdéses cipőt amúgy az emésztó'gödörben felhalmozódott szőlőmag „tartósította”, amelyből félre is tettek példányokat a régészek, minthogy a híres középkori váradi szőlőkultúra tán legfontosabb maradványainak számítanak. A közeljövőben a magok DNS-vizsgálatából talán azt is megtudhatjuk, hogy ebben az időben müyen szőlőfajtákat termesztettek a váradi hegyoldalakban. A föld alatti részekben kiállításokat rendeztek be Mihálka Nándor egy 500 éves bőr lábbelit mutat be A Magyar Természettudományi Múzeumban rekonstruálták a kazak szabadságharcos arcát Még az emlékét is ki akarták irtani BUDAPEST A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) szakembereit kérték fel a legnagyobb kazakisztáni szabadságharcos, Kejki batir, azaz Nurmagambet Kejki Kökem- bajuli arcrekonstrukciójára. Az elkészült munkát a napokban mutatták be, a részt vevő szakemberek pedig magas kazak állami kitüntetést kaptak, amit Baranyi András, Magyar- ország kazakisztáni nagykövete adott át Korsós Zoltánnak, az MTM főigazgatójának, Kustár Ágnesnek, az MTM Embertani Tár igazgatójának, Bíró András Zsolt antropológusnak, a Ku- rultáj főszervezőjének és Évinger Sándor antropológusnak. Az eseményen részletesen ismertették a tavaly októberben elkezdett tudományos munka állomásait: a szabadságharcos koponyájáról először CT-felvétel készült, majd háromdimenziós nyomtatóval kinyomtatták a műanyag mását. Ezen dolgoztak tovább a szakemberek. Arcára az europo-mongoloid vonások a jellemzőek, mint általában Közép-Ázsiában, és nagyon hasonlíthat a ténylegeshez - mondta Kustár Ágnes. Olyan időben mutatott példát hazaszeretetből, amikor kilátástalan volt a harc, és akkor is harcolni kell amikor nincs remény - mondta Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar-Túrán Alapítvány elnöke. A Torgaj vidékről származó, kipcsák törzsbeli Kejki batir az 1916-os orosz cári gyarmatosíBíró András Zsolt, Bárány! András, Korsós Zoltán, Évinger Sándor és Kustár Ágnes Fotók: MW tás elleni felkelés egyik vezetője volt. Nevéhez számtalan hőstett fűződik, szinte egész Közép-Ázsiában legendává vált. Noha a 20. század elején élt, mégsem maradt fenn róla semmi hiteles ábrázolás, hiszen a szovjet hatóságok emlékének az írmagját is ki akarták irtani, életének egyes szakaszait is homály fedi. Az Amangeldi imám vezette fegyveres felkelés leverése után évekig bujkált ellenálló csapatával, és többször rajtaütött a már szovjetté vált helyőrségeken. A kommunista hatóságok 1923-ban tőrbe csalták és kegyetlenül kivégezték. MW t
